Nagyjából 40 ország élelmezése függ az orosz és ukrán exporttól
Globálisan szemlélve a kérdést ezek a folyamatok azért rendkívül veszélyesek, mert többnyire a leszakadt vagy a legszegényebb országok – mintegy 40 ország – búzaimportja 30 százalék körüli arányban függ Ukrajnától és Oroszországtól. Ezt az alábbi ábra is jól szemlélteti.
![](/gallery_sub/2020/b%C3%BAzaimport-f%C3%BCgg%C5%91s%C3%A9g%20a%20nett%C3%B3%20import%C5%91r%C3%B6k%20k%C3%B6r%C3%A9ben%20(2021)_1.png)
Forrás: Food and Agriculture Organisation of the United Nations
Az ábrából kitűnik, hogy például Dzsibuti búzaimportja több mint 50 százalékban függ Ukrajnától. A másik oldalról az orosz búzaimporttól pedig 50 százalék körüli mértékben függ például Burundi, Togo, Kamerun, Szenegál, Ruanda, Kongó, Tanzánia, Albánia, Namíbia és Törökország. Kifejezetten veszélyes, mikor egy ország csaknem teljes búzaimportja ettől a két országtól függ: erre Eritrea és Szomália szolgál példával.
Szintén veszélyes, ha bizonyos országok búzaimportjának döntő többsége az oroszoktól függ, hiszen a háborúra hivatkozva az importált búzamennyiségen bármikor változhatnak: erre példa Fehéroroszország, Grúzia, Azerbajdzsán, Mongólia, Örményország és Kirgizisztán.
Több ismeretlenes egyenlet: háború, logisztika, aszály, exporttilalom
Az utóbbi hónapok pozitív fejleménye volt, hogy valamelyest elkezdtek csökkeni a globális élelmiszerárak. Ez a gabonaexport újraindulásával tovább folytatódhat. Június volt a harmadik egymást követő hónap, amikor csökkent az ENSZ élelmiszerár-indexe, amelynek a fő okaként a megnövekedett gabonatermelés szolgál: Ausztráliában például különösen kedvezőek voltak a termésviszonyok, ami a betakarításkor be is igazolódott. De más búzatermelő országoknál is hasonló a helyzet: a búza ára a kedvező termésviszonyok miatt már majdnem a háború előtti szintre csökkent, csak kicsivel haladja meg azt.
Mindezen pozitív hírek ellenére óriási a bizonytalanság. Ez egyrészt azért van, mert a megállapodás megszületésének ellenére a sikeresség annak függvénye, hogy a két háborúzó fél – Oroszország és Ukrajna – hajlandó-e betartani a megállapodást, és ha igen, akkor milyen mértékben. Ennek realitása is van, elég csak abba belegondolni, hogy a július 22-i aláírást követő napon rakétatámadás érte az odesszai kikötőt. Több helyen arról lehetett hallani, hogy a becsapódott rakéták orosz rakéták voltak, de ezt Oroszország tagadta, Ukrajna őket vádolta, az oroszok pedig az ukránokat. Pár nappal később pedig egy másik fekete-tengeri kikötőben – Mikolajivban – kitörő sztrájkok tették feszültté a hangulatot. Nincs kizárva az sem, hogy a megállapodás ellenére további támadások érik majd ezeket a kikötőket. Ez is egy újabb példa tehát a háború körül uralkodó dezinformációs dömpingre.