Megkongatta a vészharangot az európai demokráciák felett a neves elemző
Ivan Krastev szerint 1989 már nem tűnik a liberalizmus fénypontjának.
A gázár emelkedése az európai nitrogénkapacitás akár 70 százalékát is leállíthatja.
A gázárak augusztus közepe óta közel 30 százalékot emelkedtek, ami leállási hullámot indított el az európai műtrágyagyártók üzemeiben. Az elemzők becslése szerint
a globális ammóniakapacitás több mint 10 százaléka fog hiányozni a piacról, ami tovább emelheti a műtrágyák amúgy is magas globális árait.
A napokban a legnagyobb norvégiai, németországi, lengyelországi, litvániai, franciaországi, nagy-britanniai és magyarországi cégek termeléscsökkenést vagy gyárak bezárását jelentették be.
A londoni ICE tőzsde TTF indexének legközelebbi határidős árfolyamán március óta múlt csütörtökön haladta meg először a gázár a 3200 dollár/1000 köbméteres árat. Ez 3,5-szerese a június eleji értéknek, és 11-szerese az egy évvel ezelőttinek. Az ammónia előállításának költségszerkezetében a gáz részesedése elérheti a 80-90 százalékot is.
A világ egyik legnagyobb műtrágyagyártója, a norvég Yara augusztus 25-én jelentette be, hogy 35 százalékkal csökkenti az ammónium felhasználását a nitrogénműtrágya-gyártásban, és a rekord gázárak miatt 3,1 millió tonnára csökkenti a termelést.
Egy nappal korábban az amerikai műtrágyagyártó CF Industries Holdings jelentette be, hogy leállítja az ammóniumgyártást brit üzemében. Az üzem egyben az Egyesült Királyság legnagyobb széndioxid termelője, évi 400 000 tonna kapacitással. Eddig ideiglenes leállásról számoltak be, de ezt megelőzően a CF Industries már teljesen leállított egy hasonló brit ammónia- és széndioxid-üzemet.
Lengyelország vezető vegyipari holdingja, a Grupa Azoty a múlt hét elején bezárta tarnówi üzemét, és egy másik, Kędzierzynben lévő üzemben minimálisra csökkentette a termelést (a tervezett kapacitás 43 százalékára), miközben a Polica üzemében továbbra is fenntartotta a termelést. Egy másik lengyel vegyipari vállalat, az Anwil (a PKN Orlen része), amely egy ammónia és ammónium-nitrát (IAN) üzemmel rendelkezik Wloclawekben, szintén leállította a nitrogéntartalmú termékek gyártását.
Litvánia legnagyobb balti vegyipari gyártója, az Achema, amely 2021 ősze óta csökkentett kapacitással működik, szeptember 1-jétől teljesen leállítja az ammóniagyártást. Ramunas Miliauskas vezérigazgató augusztus 24-én azt mondta, hogy a litván műtrágyaárak versenyképtelenné váltak az orosz és amerikai termékekkel szemben. Szerinte a gázáraknak legalább háromszor alacsonyabbnak kell lenniük a jelenlegi szintnél ahhoz, hogy az Achema termelése gazdaságilag életképes legyen.
A múlt héten hasonló nyilatkozatokat tett a magyar Nitrogénművek és a francia Borealis vegyipari konszern is, amely leállítja grandpuy-i üzemét; más létesítmények csökkentett kapacitással működnek. Júliusban a BASF, Németország legnagyobb vegyipari vállalata megkezdte az ammóniagyártás csökkentését. Németország legnagyobb ammóniagyártója, az SKW Piesteritz szintén csökkentette kapacitását.
A szakértők úgy becsülik, hogy
összességében Európában 15 millió tonnáig terjedő ammóniakapacitást állítottak már le, vagy fenyeget a bezárás veszélye.
Ez az európai ammónia (évi 24 millió tonna) és karbamid (13 millió tonna) termelési kapacitás 70 százalékát jelenti. Amennyiben ez a tendencia folytatódni fog, az nemcsak a nitrogén, hanem az összetett műtrágyák magas árait is emelni fogja.
A Kommerszant forrásaira alapozva, biztos abban, hogy a műtrágya-felhasználás mennyiségének erőteljes csökkenése élelmiszerválsággal fenyegetheti az EU-t. Ezért Brüsszel hamarosan jóváhagyja azt az irányelvet, amely lehetővé tenné az importőrök számára, hogy félelem nélkül vásárolhassanak orosz műtrágyát. Megjegyzik, hogy jelenleg az oroszországi export legnagyobb problémája a logisztika, így
várhatóan a következő hat hónapban senki sem tudja pótolni a világpiacról kiesett európai termelést.