Több tízmilliárd dollár áramlott a háború kitörése óta Ukrajnába humanitárius, katonai vagy pénzügyi segítség formájában. Az ország és hadseregének napi túlélésére, működtetésére szánt elképesztő nagyságú pénzügyi támogatások, sürgősségi segélyek a világ minden részéről érkeznek, de az USA és az Európai Unió az első számú donorok.
Az ukrán háborús infláció és bevételi rendszer (adó, export) összeomlása miatt Ukrajna fizetésimérleg-hiánya mára meghaladta a 15 milliárd dollárt. Az Európai Bizottság folyamatos és további makrotámogatásokat javasol megszavazni Ukrajnának, idén mintegy 9 milliárd eurót, amelyet nemzetközi partnerei, például a G7-ek nem EU-s tagjai egészítenének ki.
Mindez azonban csupán a háború alatt meghatározó, és valóban csak arra elég, hogy anyagilag és haditechnikailag biztosítsa az egyre szorultabb helyzetben lévő Ukrajna gyengülő ellenállási képességét.
Egyre többeket foglalkoztat ugyanis a kérdés: mi fog történni a háború után, hogyan lehet talpra állítani egy teljesen padlóra került országot, mennyibe kerül majd Ukrajna újjáépítése és miből lehet azt finanszírozni?
Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke májusban úgy saccolta, hogy Ukrajnának mintegy 5-600 milliárd euróra lesz szüksége az újjáépítéshez. Valójában teljes sötétben tapogatózik mindenki ebben a témában, miután senki nem tudja, mekkora pusztítást okoz még Ukrajnában a háború, valamint hogyan és mikor fog véget érni. Az újjáépítés ötlete maga azt feltételezi, hogy a konfliktus Ukrajna (valamilyen) győzelmével zárul, azaz megőrizve függetlenségét, hozzáláthat a romok eltakarításához. Erre természetesen soha nem lenne képes egyedül, így több, egyelőre fiktív forgatókönyv is létezik arra, honnan teremtsék elő azt az összeget, ami a fentebb említett becslésnek akár többszöröse is lehet.
RebuildUkraine – de miből?
Az Európai Unió eltökélt tervvel rukkolt elő ugyan Ukrajna újjáépítése kapcsán, de éppen a fent említett bizonytalanság miatt konkrét összegekkel nem nagyon tud kalkulálni. A közleményük szerint az újjáépítési erőfeszítéseket Kijev (hogy milyen kormány lesz addigra Ukrajnában, azt szintén nem lehet előre látni) és az EU, illetve más kulcsfontosságú partnerek, mint a G7 és a G20 (amelynek persze Oroszország is tagja) irányításával koordinálják majd. Az újjáépítési platformot az Európai Bizottság és az ukrán kormány felügyelné, miután a partnerek meghatározzák a beruházások menetét. A RebuildUkraine gyakorlatilag egy vissza nem térítendő támogatásokból és hitelekből álló pénzügyi eszköz lenne, amely – mint azt az Európai Bizottság írja – az uniós költségvetésbe ágyazódna be, ezzel könnyítve az elszámoltathatóságot és az eredményes pénzgazdálkodást. Utóbbit nem véletlenül hangsúlyozták:
az Ukrajnára régóta jellemző, rendszerszintű korrupció súlyos aggályokat vetett fel az ország EU-csatlakozási kérelmekor is, így a RebuildUkraine kapcsán a közlemény határozottan utal a jogállamisági reformok felgyorsítására és a korrupció elleni küzdelemre.