Rég volt ilyen húzós éve az építőiparnak, a KATA és a rezsicsökkentés szigorítása is hatalmas változásokat hoz

Már az év elején is nagy összegben lehetett fogadni rá, hogy nehéz időszak vár a magyar építőiparra. Állandó kockázatok, kihívások, problémák övezik a gazdasági életet, amit a hazai építőipar extrém módon megérez és elszenved – vélekedtek a Portfolió Építőipar 2022 konferencia résztvevői már áprilisban. Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége pedig a hetekben arra figyelmeztettett, az építési vállalkozók nagy többsége saját erőből többnyire nem vagy nehezen tudja folyamatosan előfinanszírozni a munkáját. A banki hitelek kamatának drasztikus növekedése drágítja a működést. A különböző költségnövekedéseknek csak egy részét fizeti meg a megrendelő, így romlik az építőipari vállalkozások jövedelmezősége.

működésüknél még inkább hangsúlyossá vált az előlegek bekérése. A finanszírozási problémát sok esetben felerősítik a hosszú alvállalkozói láncok késedelmes kifizetései, főleg a mikro- és kkv-szektor irányába.

Az ÉVOSZ közleménye azt sem rejtette véka alá, hogy  az Európai Unióban jellemző munkaerőhiány miatt az ágazatban a munkaadóknak tartósan versenyezniük kell más országok vállalataival is. Ezen a problémán szerintük a hazai munkaerő  hatékonyabb és magasabb bérszinten való foglalkoztatása, erkölcsi megbecsülése és folyamatos képzése segítene. Ebbe a környezetbe érkezett meg az elmúlt hetek két legnagyobb horderejű kormányzati bejelentése, azaz a KATA drasztikus megnyirbálása és a rezsicsökkentés átlagfogyasztáshoz kötése. 

Nagyot üt az építőiparon a KATA-szigorítás

Az építőiparban májusban már 147 ezer regisztrált vállalkozás volt, melyből 84 000 egyéni, önfoglalkoztató „vállalkozás”. Az utóbbi években meghatározóan a KATA adta adókedvezmény miatt alakultak nagy többségben ezek a vállalkozások. Ezért az ÉVOSZ már akkor elkezdte félreverni a harangot, amikor először belengette a kormány, hogy hozzányúl a kisvállalkozók kedvelt adózási formájához. 

A kezdő vállalkozásoknál nagy szükség lenne rá továbbra is.

amire a BKIK keretein belül tettünk javaslatot, mintsem a negatív folyamatokat előtérbe állítva teljes egészében megszüntetni – fogalmazott júniusban a szakszövetség. 

Tény ugyanakkor, hogy a Katához köthető visszaélésekre az építőiparban is bőven akadt példa, az ÉVOSZ is megjegyzi, hogy  számos vállalkozó gyorsan elérte a 12 millió Ft/év bevételi határt, majd a családtagok nevére újabb vállalkozói igazolványt kiváltva „szaporodnak”, miközben további szakember, referencia, tőkeerő, újabb vállalkozói ismeretek nem jelennek meg.

Sok helyen már csak akkor foglalkoztatnak valakit, ha kiváltotta a KATÁ-s vállalkozói lehetőséget, mert így sokkal kedvezőbb volt a foglalkoztatónak, hiszen semmilyen adót/járulékot nem kell fizetnie a „dolgozó” után – mondja a Makronómnak Koji László. Az ÉVOSZ elnöke ugyanakkor hozzáteszi, célravezetőbb lett volna, ha ezeket a vállalkozásokat szűrik ki a rendszerből, a jelenlegi megoldás ugyanis azt eredményezi, hogy drágábbak lesznek a szolgáltatások, a KATA szigorítása miatt ugyanis biztosan árat emelnek majd azok a kivitelezők, akiknek a jövőben magasabbak lesznek az adóterhei, amit nyilvánvalóan továbbhárítanak a lakosságra. Koji László úgy látja, az építőiparban dolgozók közül

hiszen ők a bevételük 80 százalékát költségként tudják elszámolni, vagyis csak 20 százalék után kell majd adózniuk, ám azt is hozzáteszi, nem véletlenül ódzkodtak ettől az építőipari szereplők, ugyanis rengeteg adminisztrációval jár. Tény ugyanakkor, hogy most sok építőipari kisvállalkozó áll döntés előtt, mivel egyszerre dolgoznak a lakosságnak és alvállalkozóként cégeknek is, most vagy elengedik a céges megrendeléseket, és kizárólag a lakossági ügyfeleknek dolgoznak, vagy adózási formát váltanak. Az ÉVOSZ elnöke mégsem tart attól, hogy drasztikusan megnőne a feketézők száma.

Most megtudjuk, mennyit ér a jó szigetelés

A rezsicsökkentés átalakítása után a lakossági energiaköltségekben bekövetkezett változások komoly hatással lesznek az embereknek az energiával kapcsolatos gondolkodására és az energiafogyasztás megítélésére. Mostanra mindenki számára egyértelmű lett, hogy az energiáért egyre többet kell fizetni, és ezt a költséget kizárólag azzal lehet csökkenteni, ha kevesebbet fogyasztunk el belőle. A háztartások gazdálkodásának vannak korlátai, míg az életminőség és komfortigény változatlan, ez pedig jelentős változásokat generál a lakáspiacon, az épületfelújítási szektorban, és

– mondja a Makronómnak Tibor Dávid. A Masterplast elnöke arra is felhívja a figyelmet, hogy az energiakrízis egész Európát érinti, és nem fog rövid távon megoldódni.

A korábbi energiamennyiség egyszerűen nem áll majd rendelkezésre, ezért európai szinten erőteljes fókuszba kerül az energiafelhasználás korlátozása. Ez a helyzet a megújuló energiák nagyobb léptékű belépéséig fenn fog maradni, ami a beruházási ütem várható gyorsulásával is 5-10 éves időtávot jelenthet.

A cégvezető szerint ugyanakkor az épületek energetikai felújításában hatalmas energiamegtakarítási potenciál van. Magyarországon az összes elhasznált energia 40 százaléka* az épületekhez köthető, ennyit használunk otthonaink fűtésére, hűtésére, vízmelegítésre, világításra, főzésre stb. A hazai teljes épületállomány 70 százaléka szigeteletlen vagy gyengén szigetelt, energetikai korszerűsítésre szorul. Egy tipikus szigeteletlen „Kádár kocka” esetében egy jó termikus burok, ami magában foglalja az épület homlokzati és födém hőszigetelését, valamint a nyílászárók cseréjét azonnal 50 százalékkal csökkenti a ház energiaigényét. Ebben a helyzetben az ország energiafüggőségének és energiaszámlájának csökkentése, az épületállomány színvonalának javítása és fenntartása, az épületben lakók komfortérzetésnek biztosítása, és a családok anyagi biztonságának megőrzése mind arra mutatnak, hogy az épületeket le kell szigetelni.

Az ingatlanpiac is elmozdul a takarékosabb házak felé

Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke a Makronómnak azt is elárulja, hogy a rezsicsökkentés átalakítása nagyon komoly változásokat fog okozni az ingatlanpiacon is. A jól szigetelt, alacsony energiafogyasztású, és ezáltal lényegesen olcsóbban fenntartható házak értékállósága stabil marad, könnyebb lesz ilyen ingatlant eladni, míg a nagy fogyasztású, alacsony energiahatékonyságú házak azonnal jelentős értékvesztést szenvednek el, és megnő az értékesítés időigénye is. Nagyobb ingatlanok esetében még komolyabb energiahatékonyságot kell elérni az épület értékállóságának, fenntarthatóságának érdekében. Társasházi lakások esetén a szigetelés pedig még inkább húsbavágó tényezővé vált, mert a szigetelés nélküli, nagy energiafelhasználású lakások eladhatatlanná válnak. Az albérleti piac is komolyan átalakul, a bérlők a kedvezőbb összköltségű ingatlanokat fogják előnyben részesíteni, a rossz energiahatékonyságú lakások elvesztik vonzerejüket.

Miből tudnak a családok az energiahatékonysági beruházásokat finanszírozni?

A fent említett „Kádár kocka” energetikai felújítási példában a termikus burok összköltsége nagyságrendileg 5 millió forint + áfa beruházási összeget jelent. Kérdés, hogy ki és miből tudja finanszírozni a szükséges munkálatokat. Az összességében jelentős lakossági pénzügyi megtakarítások egy része minden bizonnyal energiamegtakarítást eredményező korszerűsítést szolgál majd. Vannak, akik eddig is megtehették volna, de az alacsony tarifák miatt nem voltak igazán érdekeltek az energetikai megtakarításokra költeni – vélekedik Tibor Dávid.  Mellettük azok, akik otthonfelújítási támogatásra jogosultak, de eddig nem éltek vele, az utolsó pillanatban még léphetnek vagy áttervezhetik a nem energiafókuszú felújítási koncepciót. Mindemellett sok háztartásnak önerőből sajnos nem áll rendelkezésre megfelelő anyagi forrás, és a rezsiköltségek emelkedése még inkább megnehezíti a helyzetüket. Természetesen

Ezért a szakmai szervezetek álláspontjával összhangban szükséges egy új, kifejezetten épület energiakorszerűsítést célzó állami támogatási program elindítása, amely azonnali és jelentős eredményeket tudna szállítani – fűzi hozzá  az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke.

Az építőipar készen áll a kihívásra

Nagy rohamra számítunk a kifutó 3+3 milliós otthonfelújítási támogatási program miatt, ami nagyon erős második félévet hozhat a szigetelési piacon. A homlokzati szigetelési rendszerek és nyílászárók gyártása terén magasabb a magyar tulajdonú gyártók aránya, és hazai forrásból rendelkezésre állnak a megfelelő kapacitások. Véleményem szerint a kivitelezői oldal is készen áll arra, hogy még ebben az évben

Mindeközben az építőanyag árak is stabilizálódtak, és elérhetők a szigeteléshez szükséges termékek, az ellátás az igények növekedése esetén is biztosított – értékel Tibor Dávid, aki a háború hatásai kapcsán megjegyzi, az energiakérdésben túljutottunk egy olyan ponton, ahonnan már nincs azonnali, gyors visszaút. Jelenleg semmi nem utal arra, hogy a konfliktus az idei évben rendeződhet. Az Európai Unió energiával kapcsolatos elvi döntései már megszülettek, és ezeket az sem befolyásolná, ha Oroszország felhagyna a háborús politikával. A konfliktus első hónapjaiban a Masterplast ukrajnai leányvállalata szüneteltette működését, de a nyár eleje óta újraindult a munka. Az ország azon területein, ahol nem zajlanak háborús cselekmények, a kollégáink dolgoznak, és igyekeznek a munkájukkal értéket teremteni. Természetesen emberi és vállalati oldalról is a béke pártján vagyunk, de sajnos a háború befejezése egyelőre még távolinak tűnik. 

Azzal számolunk, hogy egy tartós tűzszünet és stabilizálódó helyzet után az ország újjáépítése megindul, és ebben a Masterplast is közreműködik – teszi hozzá a cégvezető.