Washington azt nyilatkozta, hogy szeretné az ellátási láncokat közelebb, az amerikai kontinensre áthelyezni, de mindehhez kevés konkrét ösztönzőt kínál.
Andrés Manuel López Obrador mexikói elnök a múlt héten Washingtonban tárgyalt, miután júniusban elutasította Joe Biden amerikai elnök meghívását a Los Angeles-i Amerika-csúcstalálkozóra. És bár a címlapok többségére a Fehér Házban tett látogatása került, de López Obrador útja során amerikai és mexikói vállalatvezetőkkel is találkozott, ahol elmondta, hogy
Bár López Obrador nem közölt konkrétumokat, úgy tűnik, hogy becslése magában foglalja az energiaágazatban korábban tervezett projekteket is. A találkozó két résztvevője a Reutersnek elmondta, hogy optimistává teszik őket ezek az ipari kapacitásokba történő jövőbeli amerikai befektetések.
A tény az, hogy bár a napirenden az ipari ágazat szerepelt, ezt kevés kézzelfogható bejelentés kísérte. Ami a "nearshoring" néven ismert perspektíva még ki nem teljesedett státuszáról árulkodik.
A hazatelepülésnek persze megvannak a maga korlátai. A hátrányok közé tartoznak a magas költségek (munkaerő, adók), a korlátozottan elérhető tehetséges munkaerő, a munkavállalók képzési igénye a gyártásváltásokhoz, de biztonsági fenyegetések is felmerülnek. Ahogy a hazatelepülés világszerte beindul, két régió látszik különösen előnyös helyzetben. A The Hill lap szerint az egyik nagy nyertese Latin-Amerika mellett Kelet-Európa lehet.
Amikor az Egyesült Államok Donald Trump kormányzása idején vámokat kezdett kivetni Kínára, majd amikor a COVID-19 járvány rávilágított a megbízható ellátási láncok fontosságára, egyes amerikai és mexikói döntéshozók azzal kezdtek érvelni, hogy az Egyesült Államoknak Kína helyett a közeli Mexikóból és más baráti latin-amerikai országokból kellene több importterméket beszereznie.
Az Egyesült Államokban értékesített áruk gyártásának áthelyezése az amerikai földrészre csökkentené a Kínával szembeni kereskedelmi feszültségeket, és ez a folyamat fellendítené a latin-amerikai országok gazdaságát – mondták az elképzelés pártolói. Maurício Claver-Carone, Trump akkori latin-amerikai tanácsadója 2020 szeptemberében azt mondta, reméli, hogy az amerikai fejlesztési pénzügyi társaság (U.S. Development Finance Corporation) pénzeszközei elérhetővé válnak az amerikai vállalatok Kínából a nyugati féltekére történő áthelyezésének költségeihez. A javaslatot "Vissza Amerikába" elnevezéssel illette.
Claver-Carone terve azonban nem került megvalósításra, és – a Financial Times e heti jelentése szerint – a López Obrador-kormányzat 2018-as hivatalba lépése óta a mexikói gazdaság nehézkes és „szeszélyes” irányítása elriasztott néhány olyan vállalatot, amely fontolgatta, hogy letelepülne az országban.
Ha ez a tendencia folytatódik, az egy nagy elszalasztott lehetőség Mexikó számára. Az Amerika-közi Fejlesztési Bank (IDB) múlt havi becslése szerint a nearshoring évente 35,3 milliárd dollárral növelhetné az ország exportját.
Nem csak a mexikói kormány az egyetlen, amely a nearshoring útjában áll. Az Egyesült Államokban is "mindenféle politikai akadályok" blokkolták Claver-Carone 2020-as tervét. Egyes politikai döntéshozók ösztönzőket akartak a vállalatok számára, hogy ne Mexikóba, hanem már közvetlenül az Egyesült Államokba települjenek át.
A Biden-kormányzat most ezen ösztönzők megvalósítása felé mozdult el. Az amerikai székhelyű gyártás tervezett adókedvezményeit jelentette be, és növelte az állam által vásárolt áruk azon részének arányát, amelyet az Egyesült Államokban gyártanak, miközben visszautasította Ecuador és Uruguay erőfeszítéseit, amelyek a szabadkereskedelmi megállapodásokra irányultak.
A Dodge Construction Network adatai szerint
Claver-Carone a maga részéről most az Amerika-közi Fejlesztési Bank elnöke, amely a múlt héten jelentette be, hogy a következő három évben akár 2,25 milliárd dollárnyi finanszírozást biztosít a mexikóba irányuló nearshoring támogatására. A mexikói magánszektor egyes képviselői azt állítják, hogy az országban már most is tapasztalható a nearshoring lendülete: a CBRE ingatlancsoport becslése szerint
Az Egyesült Államok kormánya még nem jelentett be jelentősebb konkrét ösztönzőket a féltekén belüli áttelepítés támogatására, bár Biden az amerikai kontinens csúcstalálkozóján már nyitottságot sugallt erre, amikor az általa az „Amerikai Partnerség a gazdasági jólétért” elnevezésű keretrendszerről beszélt.
Míg a Biden-adminisztráció Latin-Amerikával folytatott kereskedelem fellendítését célzó ösztönzői csak lassan valósultak meg, a régió számos országa azon dolgozott, hogy máshol erősítse kereskedelmi kapcsolatait. Ecuador és Uruguay is szabadkereskedelmi megállapodások megkötésére törekedett Kínával. Montevideo Pekinggel folytatott feltáró tárgyalásai a múlt héten újabb mérföldkőhöz érkeztek egy megvalósíthatósági tanulmány sikeres befejezésével – jelentette be Luis Lacalle Pou uruguayi elnök. Ecuador Dél-Koreával, Uruguay pedig Törökországgal folytat kereskedelmi tárgyalásokat.
Eközben Uruguay és Brazília is megállapodott abban, hogy adókedvezményeket nyújtanak a másik ország szabadkereskedelmi övezetében előállított termékeknek, míg Gustavo Petro megválasztott kolumbiai elnök azt mondta, hogy normalizálni fogja a kapcsolatokat Venezuelával, hogy feloldja a határaikon keresztül folyó kétoldalú kereskedelmet. Még a lassan fejlődő dél-amerikai vámunió, a Mercosur is véglegesíti a Szingapúrral kötendő új szabadkereskedelmi megállapodást, amelyet a jövő heti paraguayi vezetői csúcstalálkozón jelentenek be.
A dél-amerikai országok e lépései messze nem jelentik a szabadkereskedelem teljes körű elfogadását, de mégis lendületet jelent a gazdasági menetrendben, miközben Washington nem pörgette fel a sajátját.
A „különút” nem pusztán eltérést jelent, hanem nyílt eltérést, esetleg engedetlenséget, szembeszegülést: problémákat okozó másságot a megbízható, engedelmes másság helyett. Molnár Attila Károly írása.
Egyre több apró jele van annak, hogy visszavesznek nyugaton az előző évek LMBTQ-párti genderőrületéből. Az EU azonban fullba tolja a gendert, és leendő Tisza-kormánytól is ezt várják.
Kemény küzdelmet jósolnak az elemzések novemberre, a történelmi példák sem az elnök pártjának kedveznek, a jobboldal ingujjában azonban mégis lapulhat egy-két ász, amitől nem lefutott a mérkőzés.
A NATO minket elsősorban nem az oroszoktól védett meg, hanem a német, francia, angol álmodozásoktól.
Az egykori ukrajnai különmegbízott szerint Moszkva már nem képes pótolni saját veszteségeit, Kijev viszont hasznos tapasztalatra tett szert a háborúban.
Trump már a nukleáris kérdések miatt sem fogadná el az iráni javaslatot.
A jelentősebb státusszal bíró tagok már több területen felvették a kapcsolatot az új kormány illetékes minisztereivel, az egészségügy területén pedig az érdemi érdekegyeztetés el is indult.
Rövid posztban és videóban osztott meg új információkat a Mol tiszaújvárosi üzemében bekövetkezett robbanással kapcsolatban Kapitány István.
