Kiderült, Donald Tusk Mandiner-olvasó, kommentálta is a lapunkban megjelent egyik cikket
Lengyelország miniszterelnöke csütörtökön interjút adott az Európai Tanács brüsszeli csúcstalálkozója közben.
A Fintech Világa legújabb adásában Suppan Márton és Érczfalvi András műsorvezető gondolatban 14 ezer kilométerre utaznak, hogy feltárják az ausztrál fintech és neobanki ökoszisztéma átalakulásának okait.
A szigetország neobankjai sorra visszavonulnak, és ennek nem csak a mindenütt tapasztalható recesszió az oka.
Ausztrália mérete és alacsony népsűrűsége mellett társadalmi és gazdasági fejlettsége miatt is melegágya volt a fintech fejlődésnek. A világ 6. legnagyobb területű országában mindössze 24,5 millióan élnek, a lakott területek közötti hatalmas távolságok más jelentőséget adnak a digitális szolgáltatásoknak. Emellett Ausztrália évek óta a legfejlettebb országok között van a Human Development Index (HDI) ranglistája alapján. A technológiai nyitottság mellett a magas egy főre jutó GDP is kedvez a modern pénzügyi szolgáltatásoknak. Így nem meglepő, hogy a Covid válság ellenére is megduplázódott a népességarányosan eleve magas 400 ausztrál fintech cég száma 2017 és 2022 között. Az elmúlt évek gazdasági nehézségei azonban nem hagyták érintetlenül a távoli kontinens fintech piacát és a tőkebevonásnak igencsak kitett neobankokat sem.
Mostanra már csak egy nagy neobank maradt az ausztrál piacon, pedig egy időben még öten versenyeztek. Az ausztrál piacon nehéz érvényesülni, általános tendencia, hogy a neobankok nem tudják teljesíteni eredeti céljukat. Az inkumbensek, mint a CBA, a NAB vagy a Westpac szorosan követik a fintech fejleményeket, és igyekeznek beépíteni azokat kínálatukba – legyen szó BNPL-ről, kriptovaluta-kereskedésről vagy egyéb kényelmi megoldásokról. A pandémia pedig további digitális fejlesztésekre késztette a klasszikus pénzintézeteket, ezek mellett a neobankok végképp nem tudnak kitűnni értékajánlatukkal.