Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
Szlovákiában az olajembargó elfogadása utáni napokban rögtön elemezni kezdték a számukra is biztosított mentesség hatásait. Nem igazán elégedettek, hiszen előfordulhat, hogy a helyi finomító, a Slovnaft kénytelen lesz jövő februárban leállni, ugyanis az orosz kőolaj származékainak exportjára csak 8 hónapra kaptak mentességet, és a pozsonyi kőolajfinomító főképp exportra termel.
– ezzel a címmel jelent meg az egyik vezető gazdasági portál, a Trend gyorskommentárja, ahol bírálja a szlovák diplomácia elégedettségét, mivel nem gondoltak bele, hogy mi is lesz 8 hónap múlva.
A szlovák politikusok és a fogyasztók első pillantásra örülhetnek, hogy Szlovákiának sem tiltják meg az olcsó orosz olaj behozatalát. A Slovnaft tehát annyi olajat tud importálni, amennyit eddig is. A probléma azonban nem az import, hanem az export oldalán van – írja a Trend.
A pozsonyi finomító (amely a MOL része) sajtóközleményben figyelmeztet, hogy
Vagyis a Slovnaft csak a hazai piacra tud majd termelni. A finomító azonban kivételes helyzetben van, termelésének majdnem kétharmadát exportálja. Ez azt jelenti, hogy ha a Slovnaft csak a szlovák piacot akarja ellátni, akkor a termelési kapacitását le kellene csökkentenie a harmadára. A vállalat vezetőségének nyilatkozatai viszont arról szólnak, hogy a finomítót a kapacitás 50-60 százalékán lehet gazdaságosan működtetni. Így megtörténhet, hogy nem tudják ellátni a szlovák piacot sem üzemanyaggal.
A vállalat vezetői három éves halasztásra számítottak, a problémák így hasonlatosak a magyar finomító átállásához. A gond tehát ott van, hogy az orosz kőolajból termelt kőolajszármazékokat már csak 8 hónapig exportálhatják, a termelésük 70 százalékának mértékéig. Az olyan származékoknak, mint a kén, tolluén, benzoén, xilén vagy a műanyagok 90 százaléka exportra kerül. A Magyarországon gyártott kőolajszármazékoknak csak a 10 százaléka kerül exportra. Racionális okok miatt, ha ezeket a termékeket nem tudják eladni, azaz exportálni, akkor csupán az üzemanyag előállításának gazdasági szempontból nincs értelme.
A HNonline felhívja figyelmet arra a kérdésre is, hogy
Kérdéses, hogy ki fogja karbantartani a négyezer kilométer hosszúságú Druzsba olajvezetéket. A befektető valószínűleg ki akarja majd húzni a technológiai töltést arra az esetre, ha az áramlások leállnak, mivel ennek is komoly értéke van. Ha nem húznák ki, akkor ott fog belekeményedni a csőbe, használhatatlanná téve a vezetéket. Az üres csővezeték viszont idővel degradálódna, például a korrózió miatt.
A HNonline megszólította Karol Galeket, a gazdasági minisztérium államtitkárát, aki a kialakult helyzetről annyit tudott mondani, hogy számít arra, hogy a szolidaritás, amelynek szükségességét hangsúlyozták, meg is mutatkozik majd. Gondolva itt a Slovnaft anyacégére, a MOL-ra, illetve más európai szereplőkre, akik hiány esetén ki tudják tölteni a réseket.
A lapok arra is felhívják a figyelmet, hogy igaz 1,8 euró körül van jelenleg az üzemanyag literje, ez még mindig a legolcsóbb szabályozatlan üzemanyagárnak számít Európában, köszönhetően a Slovnaftnak és az orosz alapanyagnak. A külföldről érkező üzemanyag-import tovább növelné az üzemanyag árát az országban.
A DennikN portál viszont arról értekezett, hogy
Az elmúlt fél évben a gázolaj tőzsdei ára kétszer gyorsabban emelkedett, mint magának a Brent kőolajnak az ára. A gázolajjal való problémákat nem csak az fokozza, hogy az orosz kőolajból több gázolaj nyerhető ki, hanem az is, hogy Európa az átlagos napi 3 millió hordó kőolaj mellett, körülbelül 2,8 millió hordó mennyiségben szokott exportálni kőolajszármazékokat, elsősorban gázolajat.