Befuccsolt Brüsszel ármánya: lesöpörte az asztalról Orbán szövetségese a legújabb őrült ötletet
December 16-án folytatódnak a tárgyalások.
Eközben átépítik a pozsonyi kikötőt, hogy folyami hajókon szállíthassák a cseppfolyós gázt.
Az ukrajnai háború már hónapok óta apasztja a szlovák lakosság pénztárcáit, elsősorban a magasabb üzemanyag- és élelmiszerárakon keresztül. Januártól azonban fennáll annak a veszélye, hogy ezek a mellett a gáz- és a távhő-árak is rohamosan emelkedni fognak. Az árutőzsdéken tavaly óta a földgáz mennyisége több mint négyszeresére nőtt, de a háztartások, mint védett (szabályozott) fogyasztók ezt eddig alig érezték.
Az idén januárban már emelkedtek az áram- és gázárak, igaz, még csak mérsékelten. Bár Szlovákiában az energiahordozók szabályozottak a háztartások számára, de a szabályozott ár meghatározásakor mindig az előző évi tőzsdei árból indulnak ki.
Így 2023 januárjától újabb, és mondhatni drasztikusabb emelkedésre lehet számolni,
hiszen a Hálózatok Szabályozási Hivatala a prágai tőzsde EEX 2023-as szerződéseinek piaci árait veszi alapul. Márpedig ott jelenleg 91 euró felett jár a gáz MWh-nkénti ára, míg tavaly júniusban csak 23 euró volt.
Ha az Intesa Sanpaolo jelenlegi előrejelzései szerint az árak szeptemberig valamivel 90 euró felett maradnak, akkor januártól mintegy 250 százalékkal emelkedhet a szabályozott gázárak nyersanyag komponense. Ehhez még jön az elosztási és egyéb költségek, aminek elvileg nem kellene kiugróan növekednie. Így várhatóan a nyersanyag a végső gázár mintegy háromötödét fogja kitenni (emellé számolják a többi az elosztási és egyéb költségeket plusz a hasznot), ami azt fogja eredményezni, hogy a
háztartások szabályozott gázára a képlet szerint több mint 150 százalékkal emelkedhet.
Szlovákiában egyedül a földgáz 3,3 százalékos súllyal szerepel az átlagos háztartási fogyasztási kosárban, de közvetlenül ebből levezethető a fűtés illetve a melegvíz ára is (2,8 százalékos súly). Amennyiben ez a két tétel a fent említett 150 százalékkal drágult volna 2023 januárja óta (azaz, ha nem lenne szabályozás), akkor az összinfláció bő öt és négy, azaz akár kilenc százalékponttal növekedett volna. A becslések szerint az éves infláció csökkenése helyett januárban tovább nőhet 17 százalékra.
Felvetődött a szlovák kormányban, hogy a válságos helyzetre reagálva esetleg a gáz vagy az említett hő áfáját ideiglenesen eltörölnék. Ez komoly enyhítés lenne, így 150 százalékos emelkedés helyett csupán 108 százalékos növekedéssel kellene csak számolni.
Hasonlóan szabályozott áramárat a többségi termelővel (Szlovák Villamosművek) egyetértésben befagyasztották 2023-ra és 2024-re.
Az LNG átrakodó állomást a Duna egyik kikötői félszigetén helyeznék el. A beruházás 40 millió eurót igényelne. A tervek szerint jövőre megkezdődhet a cseppfolyósított földgáz terminál építése.
Szlovákia majdnem 85 százalékos mértékben függ az orosz gáztól, és a szlovák kormányzat már több lépést tett ennek kiváltására. Elvileg kötöttek egy keretegyezmény a norvégokkal, amivel kiváltanák a gázszükséglet 30 százalékát. A Krk-szigeti LNG-terminálon keresztül érkezhet cseppfolyós gáz. Amennyiben minden héten érkezne egy hajó, és ehhez hozzájönne a norvég gáz, az már akár kifedhetné az ország szükségletének 70 százalékát. Igaz február óta csupán két hajó érkezett, ami nem csoda, mert az LNG gázpiacon most az „aki marja, kapja” elv uralkodik. Persze azzal is számolnak, hogy a lengyelek egy új LNG terminál építését is tervbe vették (számolva a cseh és szlovák igényekkel), de ez is évekig elhúzódhat.
Így egész érdekes lehet egy folyami LNG terminál kiépítése, hamár valakinek nincs tengerpartja.
Még az idei év végéig befejeznék a kikötőnek a tervezési folyamatát a környezeti hatástanulmányokkal együtt. Az építkezés jövőre kezdődhet, ami azonban akár négy és fél évig is eltarthat. Természetesen mindez az Európai Unió társfinanszírozásával valósulna meg.
Jelenleg az LNG áráról annyit mondanak, hogy a holland spot piacon a júliusi piac megawattóránként 81,80 euró körül mozog, míg a földgáz 84,50 euróba kerül. Igaz azt elismerik, hogy ökológiailag megkérdőjelezhető az LNG.
A 40 millió euróból tervezett szlovák terminálnál a tárolótartályok tervezett kapacitását figyelembe véve megközelítőleg kétezer tonna LNG tárolása lehetséges. (600 szoros szorzóval lehet számolni, ha át akarnánk alakítani köbméterre). A terminál valamivel több mint fél hektár területet foglalna el, és napi 24 tonna cseppfolyós gázt tudna átalakítani.
A projekt ellenzői kifogásolják, hogy a kikötőt viszonylag közel tervezik a szlovák főváros sűrűn lakott területeihez.