A június 1-jén életbe lépett exporttilalom ellenére a csirke ára nem csökkent az elmúlt napokban a malajziai piacokon. A Channel New Asia több piacon felmérte az árakat, és megállapította, hogy egyáltalán nem mérséklődtek: az egész csirkéket kilogrammomként jóval a 8,90 ringgites (2,03 USD) árplafon felett árulták.
Az egyik csirkekereskedő elmondta, hogy 1,50 RM/kg szolgáltatási díjat számolt fel a darabolásért és tisztításért. A felárral így a csirke már kilónként 10,50 maláj ringgitbe került.
„Nekünk is meg kell élnünk. Talán a Hari Raya Haji (muszlim áldozati ünnep júliusban) után az árak csökkennek. A csirkék 10,50-11 RM/kg-os árából lehet csak megélni” - mondta.
A kereskedő megmutatta, hogy a csirke ára csak májusban többször is 10 vagy 20 sen-nel emelkedett, és hozzátette, hogy az élő csirkét jelenleg kilogrammonként 7,30 RM-ért vásárolja.
Azt is elmondta, hogy a csirkék levágásához egy másik helyet kell bérelnie mielőtt a piacra vinné őket, mivel a maláj kormány a COVID-19 járvány óta megtiltotta a vágási tevékenységet a piacokon. Így a bérleti díjjal együtt kilogrammonként már körülbelül 9 RM költséget kell fizetnie, ami már eleve az árplafon fölött van. „Ha engedélyeznék, hogy a piacon vágjuk le a csirkét, mint korábban, akkor biztosan csökkenteni tudnánk az árainkat” - mondta a kereskedő.
A tenyésztők szerint a csirkekínálatot az utóbbi időben a betegségek, fertőzések, az időjárási körülmények és a csirketakarmányok árának emelkedése befolyásolta.
Malajzia havi szinten 3,6 millió csirkét exportált,
ezt állították le június 1-jétől, hogy megoldják az ellátási és árképzési problémákat. „A saját népünk a kormány prioritása” - mondta Ismail Sabri Yaakob miniszterelnök május 23-án, amikor bejelentette a tilalmat.
A csirkekereskedők viszont arra panaszkodtak, hogy a megnövekedett költségek csökkentik a haszonkulcsukat, különösen amikor árplafon van érvényben. Az árszabályozási mechanizmus tavaly november óta van érvényben.
A kormány néhány alkalommal csökkentette az egész „standard” csirkék árplafonját, kilogrammonként 9,50 RM-ről a jelenlegi 8,90 RM/kg-ra, és mellette idén februártól kilogrammonként 60 sen támogatást nyújtott a tenyésztőknek.
Az egész ”standard” csirkéket fejjel, lábbal és szervekkel együtt kínálják, míg a „szuper” csirkéket, melyeknek kilogrammonkénti árplafonja 9,90 RM, a feldolgozott, fej, lábak és szervek nélkül értékesítik.
A kereskedők abban reménykedtek, hogy június 5-én feloldják az árplafont, de ehelyett június végéig meghosszabbították.
A probléma láthatóan ott van, hogy a hatósági ár felett tudják csak beszerezni a csirkéket, így kénytelenek ügyeskedni a feldolgozási díjjal. Ugyanakkor a kereskedők a tenyésztőket sem hibáztatják, hiszen őket viszont a megemelkedett takarmányárak szorítják.
Az Állategészségügyi Minisztérium főigazgatója, Norlizan Mohd Noor még a hónap elején úgy nyilatkozott, hogy az ország csirkeellátási hiánya várhatóan egy hónapon belül megoldódik. Elmondta, hogy elegendő készlet áll majd rendelkezésre a júliusban megrendezésre kerülő Hari Raya Haji ünnepségek iránti kereslet kielégítésére, és kiemelte, hogy ügynökségek közötti egyeztetéseket tartottak az iparág szereplőivel, hogy kiderítsék a kínálatot érintő problémákat.
Ebben a csirkekereskedők nem igazán bíznak, inkább az árak további emelkedésére számítanak, mivel a takarmány és a benzin ára is emelkedik.
A portál példát hoz arra is, hogy hiába a 8,9 ringgites hatósági ár, van, aki 13,5 RM/kg-ért árulja a csirkét, és áruja így is elfogy általában délelőtt 10 óráig.
A fenti példa az árszabályozás hatósági ellenőrzésének hiányáról tanúskodik. Alapvetően nem csoda, hogy sikertelen lett az árszabályozás, mivel a nagykereskedelmi áraknak viszont nem szabtak gátat, annak ellenére, hogy a tenyésztők támogatást kaptak az emelkedő takarmányárak kompenzálása érdekében.
(Fotó: BBC/Getty images)
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Bod Péter Ákos közgazdász az Öt új műsorában arról beszélt, hogy a forint fenntartását „túlzottan kockázatosnak és költségesnek tartja”.
Vége a találgatásoknak, az Eurostat adatai feketén-fehéren bizonyítják a magyar gazdaság erejét. Mutatjuk a grafikonokat, amiktől Brüsszelben is csak pislognak.
Ismét egyre többet érnek a jövedelmek, a fizetések az áraknál nagyobb mértékben növekedtek 2025-ben is, a nyugdíjasok pedig pluszjuttatásban részesültek.
Két célja is van ezzel a kormánynak.
Az ország olyan helyzetbe került, amelyre az 1979-es forradalom óta nem volt példa.
Letette a garast a miniszterelnök a békegazdaság mellett.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
