Bár egyes tagországoknál volna igény a gázembargó bevezetésére, de az EU energiaügyi miniszterei hétfőn (június 27-én) csupán annyit tudtak eredményként felmutatni, hogy egyhangúlag megszavaztak egy olyan új jogszabály elfogadását, amely biztosítja, hogy az európai gáztárolók 2022 novemberére legalább 80 százalékban feltöltődjenek.
A magyar álláspont ismert volt a találkozó előtt, az Euractiv inkább meg sem említette, hanem az elért eredményeket próbálta sikerként eladni, illetve bemutatni, hogy a brüsszeli kompetens vezetőknek valóban meg van a tudásuk az egyre jobban bonyolódó gázhelyzet megoldására.
A magyar álláspontot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tette közzé hétfőn Luxemburgban. A mondanivaló egyszerű: „A magyar kormány még csak tárgyalni sem hajlandó az esetleges orosz gázembargóról, ugyanis Magyarország energiaellátásának biztonsága nem lehet kompromisszum kérdése.”
Szijjártó Péter arra is kitért, hogy jelenleg súlyos technikai problémákat jeleznek az Oroszországból Nyugat-Európába irányuló földgázszállítási útvonalakon. Ezzel kapcsolatban Magyarország azt várja el az Európai Bizottságtól, hogy vizsgálja ki, ezt valóban az okozza-e, hogy nem érkeztek vissza Kanadából a vezetékrendszer üzemeltetéséhez szükséges, korábban karbantartásra küldött eszközök.
A miniszter azt is kiemelte: látható, hogy Nyugat-Európában már több országban nemzeti vészhelyzetet kellett kihirdetni.
"A szomszédságunkban zajló háború és az annak nyomán kivetett szankciók nagyon komoly áremelkedést okoztak az európai energiapiacon, majd második lépésként nagyon komoly mennyiségi probléma is előállt, aztán ez belekerült egy ördögi körbe, és a mennyiségi kihívások újabb áremelkedést jelentettek" - mutatott rá. Végül pedig közölte, hogy a gáztárolás kapcsán az EU által előírt kötelező mennyiségnek Magyarország már most a háromnegyedénél jár.
Az Euractiv beszámolóját végigolvasva úgy tűnik,
mintha teljes egység volna a tagállamok között a gáz kérdésében.
Megállapítják, hogy az Európai Bizottság szerint eddig 12 uniós országnak kellett fennakadásokkal szembenéznie az orosz gázszállításokban, és az ellátás szintje a tavalyi felére esett vissza. Ezért az Európai Bizottság elítéli a Kreml „zsarolását” az energiabiztonsággal kapcsolatban. Most attól tartanak, hogy a lekapcsolások folytatódhatnak, és akár az is előfordulhat, hogy az EU az év végéig elveszíti a teljes orosz gázellátását.
„Oroszország ukrajnai inváziójának kezdete óta tudjuk, hogy nagyon komoly fennakadás lehetséges, és ez most már egyre inkább valószínűnek tűnik” - mondta Kadri Simson energiaügyi biztos az újságíróknak a hétfői luxemburgi miniszteri találkozó után.
Figyelmeztetett, hogy „Oroszország arra próbálja felhasználni a gázellátást, hogy bizonytalanságot terjesszen, destabilizálja az uniós piacot, megakadályozza a megfelelő gáztárolást a jövő télre, növelje az energiaárakat és aláássa az ellátás biztonságát. A helyzet egyre romlik. Bár a tagállamok gázellátása jelenleg garantált, az ellátásbiztonsági kockázatok nagyobbak, mint valaha.”
Simson azt is hozzáteszi, hogy az EU már eddig is sokat tett az energiabiztonság javítása érdekében, de most itt az ideje, hogy fokozzuk a lépéseket.
Az EU energiaügyi biztosa üdvözölte az uniós miniszterek egyhangú döntését a gáztárolási rendelet elfogadásáról, amely előírja, hogy a tárolókat 2022. november 1-jéig legalább 80%-ban, a következő teleken pedig 90 százalékban fel kell tölteni. A döntés követi a május 19-én elért politikai megállapodást.
Összességében ez azt jelenti, hogy az uniós országok idén megpróbálják közösen feltölteni a földalatti gáztárolókat a teljes kapacitás 85 százalékára.
Az Euractiv megállapítja: „annak ellenére, hogy egyes uniós országokban nem történt előrelépés, az Európai Bizottság szerint a töltési szintek 56%-kal magasabbak a történelmi átlagnál”.
"Az EU-nak most már van egy olyan eszköze, amely minden tagállam számára előírja, hogy a téli időszakra megfelelő gáztárolókkal rendelkezzen, és amely megkönnyíti az országok számára a megosztást" - mondta bizakodva Agnès Pannier-Runacher az energiaátalakításért felelős francia miniszter, aki a hétfői ülésen elnökölt.
Mások azonban rámutattak, hogy
a szabályoknak már korábban meg kellett volna születniük.
Claude Turmes luxemburgi energiaügyi miniszter elmondta, hogy már akkor küzdeni kellet volna egy ilyen törvényért, amikor a Gazprom, amely az európai tárolók alig felét ellenőrzi, tavaly ősszel nem töltötte fel a hollandiai, németországi és ausztriai tárolóit. Turmes szerint az ukrajnai háború kellett ahhoz, hogy a Bizottság megmozduljon.
Arra a kérdésre, hogy lehetséges-e a gáztárolókat az előírt szintre feltölteni, miközben Oroszország csökkenti a gáz áramlását, a holland éghajlat- és energiaügyi miniszter elismerte, hogy vannak nehézségek.
„A magasabb gázárak nyilvánvalóan megnehezítik, hogy elegendő gázt vásároljunk az összes tároló feltöltéséhez, és pontosan ezért léptünk az első fázisba és hoztunk néhány megelőző intézkedést annak érdekében, hogy több gáz legyen a piacon” - mondta Rob Jetten, akinek hazájában található Európa egyik legnagyobb gáztárolója.
Simson szerint az EU idén májusban ismét megdöntötte a legmagasabb havi LNG-import rekordját. Rámutatott az Egyesült Államokkal való „szoros együttműködésre” is, amely keretében idén már 28 milliárd köbméter gázt szállítottak. Euractiv arról nem számol be, hogy az egyik amerikai LNG-kikötőben kiütött tűz miatt kevesebb LNG érkezik az USA-ból.
Európán belül is történtek szolidaritási lépések. Az energiaügyi miniszterek találkozójára érkezve Leonore Gewessler osztrák éghajlatvédelmi miniszter megismételte az uniós vezetők múlt heti felhívását, hogy „tegyenek meg minden megfelelő intézkedést a tagállamok közötti szorosabb energetikai koordináció biztosítására”.
Német kollégája, Robert Habeck szintén együttműködésre szólította fel az uniós országokat, mondván, hogy
„az egyik ország ellátási válsága gazdasági válsághoz vezet a másikban”.
„Itt a szolidaritás mellett köteleztük el magunkat, és a szolidaritásra vagyunk utalva. De ezt a szellemiséget érzem én is, amikor a kollégákkal beszélek” - tette hozzá.
Közben Teresa Ribera spanyol környezetvédelmi miniszter arra szólította fel az EU-t, hogy az orosz gázellátási zavarok miatt maradjon egységes.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy Európa kihasználja ezt a helyzetet, hogy kiálljon a közös válasz mellett” - tette hozzá.
Simson felszólította az uniós országokat, hogy menjenek tovább, és azt mondta, hogy aktualizálniuk kell az esetleges leállásokra vonatkozó vészhelyzeti terveiket, hogy azok szolidaritási megállapodásokat is tartalmazzanak. Jelenleg csak hat ilyen van érvényben, és ez „nem elegendő” - mondta.
„Összehangolt válaszra van szükségünk, és a tagállamoknak segíteniük kell egymást, mivel vannak olyan tengerparttal nem rendelkező országok is, amelyek függnek a fordított áramlástól és a szomszédok energiaellátási hajlandóságától” - tette hozzá Simson.
Simson szerint
az Európai Bizottság júliusra tervezi benyújtani az energiaigény csökkentéséről szóló javaslatot,
és az ezzel kapcsolatos munka folyamatban van.
Bár az EU keményen dolgozik azon, hogy elkerülje a gázszállítások korlátozását, de Simson ezt sem zárta ki.
Elmondta, hogy az EU végrehajtó szerve iránymutatásokon dolgozik annak érdekében, hogy a lehető legkisebbre csökkentse a zavarok általános hatását az európai gazdaságra.
Ez az összehangolt keresletcsökkentési terv tartalmazni fog egy aktualizált forgatókönyv-elemzést a következő télre vonatkozóan, egy sor jó gyakorlatot a megelőző gázmegtakarítás érdekében, valamint iránymutatást a nem védett fogyasztók, különösen az ipari ágazat keresletének kezelésére vonatkozóan.
Az uniós miniszterekkel folytatott megbeszélés keretében Simson hat kulcsfontosságú intézkedést javasolt, amelyek a „téli felkészültségi cselekvési tervet” alkotják.
A keresletcsökkentési terv és az uniós országok közötti nagyobb szolidaritás mellett a terv része a fokozott nyomon követés és koordináció a gázkoordinációs csoporton keresztül, a gázfogyasztás minél nagyobb arányú helyettesítése más - lehetőleg megújuló - tüzelőanyagokkal, a megújuló energiaforrások alkalmazásának felgyorsítása és az energiatakarékosság fokozása.
Az EU az orosz fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivonására irányuló terv részeként energiatakarékosságról szóló útmutatót terjesztett elő,
és Simson hétfőn arra kérte a minisztereket, hogy gyorsítsák fel ezeket az intézkedéseket.
Az Európai Bizottság sem lesz tétlen, tájékoztató kampányokkal, informatikai eszközökkel és a Nemzetközi Energiaügynökséghez hasonló csoportokkal való együttműködéssel segíti majd a javaslatok előmozdítását, mivel az intézkedések többsége önkéntes.
„Ennek kell lennie az első számú prioritásunknak, mivel a fűtési szezon kezdetén kevesebb energiát használva könnyebben kezelhetjük az esetleges további zavarokat”
- mondta Simson.
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
Képzeljük el azt a helyzetet, hogy Trumppal az általa nem ismert Magyar Péternek kellene letárgyalnia a további mentességet.
A tavaly megszavazott migrációs paktum szerint Magyarországnak egy 30 ezer illegális bevándorlót befogadó tábort kellett volna építenie.
Betelt a pohár a külügyminiszternél.
Marco Rubio szerint az USA azt szeretné, hogy minél előbb befejeződhessen az építkezés, és Magyarország energiafüggetlen legyen.
Bolgár energetikai szakértők szerint ha nem kapnak mentességet az amerikai szankciók alól, akkor benzin- és dízelkészlet nélkül maradhat Bulgária, és az árak az egekbe fognak szökni.
Hatalmas meglepetés.
A korábbi miniszterelnök-helyettes is benne volt az energetikai rendszer szétlopásában.
