A múlt héten az olaj ára 125 dollárról 110 dollárra esett, ami március óta a legnagyobb esés. Az év során háromszorosára megnőtt amerikai földgáz ára is két hét alatt a harmadával esett vissza. Európában azért más a helyzet, mert a Gazprom korlátozza az ellátást. Ám az ár-rally nem hasonlítható össze azzal, ami 2021 telén és 2022 tavaszán történt. A 2022 márciusi szélsőségekhez képest az árak a felére csökkentek.
Ez annak ellenére történt így, hogy több befektetési bank, köztük a Goldman Sachs is, az elégtelen ellátás, az ukrajnai háború és az ebből fakadó szankciók, a logisztikai problémák miatt újabb energiaár-rekordokra számított. Azonban egyértelműen
A benzin ára az USA-ban elérte az ötdolláros gallononkénti szintet, Európában már meghaladta a két eurót literenként. Ezek az autósok által soha nem látott árhatárok. Már most is szűkös a vállalkozások és a háztartások költségvetése, mivel az infláció növeli a kiadásokat, miközben nem nőnek olyan gyorsan a bevételek. Aki teheti, visszavágja a kiadásokat.
Nyakunkon az autós szezon, amikor hagyományosan megnő az üzemanyag iránti kereslet a nyaralások, utazások miatt. A kérdés az, hogy vajon az autósok ugyanannyit fognak-e tankolni, mint egy évvel ezelőtt, amióta a legtöbb országban az árak kétharmadával nőttek?
A válasz egyértelmű, hacsak nem szükséges, akkor nem.
A benzin iránti kereslet május végén kezdett gyengülni az Egyesült Államokban és Európában,
ahol már több tagországban megkezdődött a magas üzemanyagárak kompenzálása.
Noha a munkahelyre való utazásokon nehéz spórolni, a nyaralásokat meg lehet úgy tervezni, hogy kevesebbet kelljen vezetni. Az amerikai autósok körében végzett felmérés szerint a megkérdezettek háromnegyede a gallononkénti ötdolláros benzinárat tekinti a piros vonalnak.
A fiatalok egyre jobban megosztják az autójukat, az idősek pedig korlátozni kezdik a vezetést.
A benzin ára a piacon mintegy 15 százalékkal csökkent.
Bár az szabadságolási szezon már javában tart, a légitársaságok csökkentik a járatok számát. Nem a világjárvány miatt, hanem a pilóták és a személyzet hiánya miatt. A kevesebb járat pedig kisebb keresletet jelent a kerozin iránt.
Természetesen Magyarország az árstop miatt kivétel ezalól, de a benzin és a gázolaj ára a legtöbb országban már elérte azt a szintet, amikor az autósok elkezdenek változtatni a szokásaikon. A fiatalok autósközösséget alakítanak ki, így három autó helyett csak egy vagy kettő közlekedik az utakon. Az idősebbek kevesebb kilométert vezetnek. Kezd csökkenni az üzemanyag iránti kereslet, és ezzel együtt az ára is.
Hasonló fejlődés figyelhető meg a földgáz esetében is, amely az Európába irányuló LNG-exportnak köszönhetően drágult az Egyesült Államokban. Csak az év eleje óta az ár megháromszorozódott, és 10 éves csúcsra emelkedett, ami jelentősen fokozta az inflációt. Június elején azonban tűz ütött ki a freeporti LNG-terminálban, ami annak leállítását jelentette. Itt rakodják be az USA LNG-kivitelének a negyedét.
Az USA gázexport kapacitása napi 56 millió köbméter gázzal csökkent, amely mennyiség 50 ezer otthon fűtésére elegendő egy egész éven át. Az amerikai iparosok és a fogyasztók képviselői már rég rámutattak, hogy az LNG-gáz exportja jelentősen megdrágította a számlákat a háztartások és a vállalkozások számára. Ahhoz képest, hogy az amerikai gázpiacnak milyen kis részét teszi ki, óriási hatással volt az árakra.
A kereskedők várják, hogy mikor kezdheti újra működését az LNG-terminál, és számukra meglehetősen kellemetlen hír: valószínűleg csak 2022 végén indítja újra a működést, esetleg a Freeport tervei szerint legalább részben három hónapon belül.
Az otthonragadt gáz nagy része valószínűleg raktárba kerül, a gáz ára pedig zuhanni kezdett Amerikában. De nem ez volt az egyetlen oka a csökkenésnek. Már május végén is a vártnál gyorsabban nőttek a gázkészletek az Egyesült Államokban, mivel a háztartások és az ipar kereslete váratlanul csökkent.
Európában még mindig folyik a harc a tartályok feltöltéséért. Az orosz Gazprom többféle ürüggyel korlátozza az Európába irányuló gázszállítást. Legyen szó rubelben történő fizetésről, karbantartásról vagy a kompresszorok meghibásodásáról. A lényeg azonban az, hogy minél kevésbé töltik meg az európai tartályokat a tél előtt, annál nagyobb a befolyása Moszkvának Brüsszelben.
Bár ez a kínálat jelentős, akár 25-50 százalékos csökkenését is jelenti, a földgáz európai ára nem drámai. A gáz ára április vége és június eleje között 130 euró/ MWh-ról 80 euró alá esett. Mostanra (az amerikai kikötőtűz és az orosz kompresszor-hiány miatt) visszatért a korábbi szintre. Nem láthattuk meredek emelkedést az ár többszörösére vagy új hosszú távú csúcsokra. Európa pedig így készül az orosz szállítás esetleges teljes leállítására.
Drága a földgáz, az EU-ban is csökkent a földgáz iránti kereslet, főként az ipar részéről, amely nem szabályozott árakat kénytelen fizetni.
Európa már most jelzi, hogy azoknak az országoknak, amelyeknek nincs elég gázuk, csökkenteniük kell a fogyasztást, különösen az iparban.
2022 első negyedévében a vállalati kereslet mintegy 20 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest.
Mivel ez a szektor adja a teljes kereslet 25 százalékát, így, ez az EU-ból származó kereslet öt százalékos visszaesését jelenti. Összehasonlításképpen: a világjárvány idején a kereslet három százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy 2016 óta a legalacsonyabb lesz a földgáz iránti kereslet az EU-ban.
Ez a tény döntően tompíthatja a lehetséges ársokkokat. És még nem beszélünk a recesszió növekvő valószínűségéről. Ha ez megtörténne, az olaj iránti kereslet is jelentősen csökkenne. Hasonló látványos olajáresésnek lehetnénk szemtanúi, mint 2008 végén. Akkoriban az olaj ára hordónkénti 150 dollárról 40 dollárra esett néhány hónap alatt. Hasonlóan esett a földgáz is. A fogyasztók a folyamatok ezen részét biztosan nem bánnák.
Egy taxis a minap azt mondta nekem, hogy neki mindegy, ki nyeri a 2026-os választást, csak változás legyen. Úgy tűnt, hogy szerinte Magyarország kormányának kiválasztása olyan, mintha tombolajegy volna, ahol minden szelvény nyer. Csakhogy ez a stratégia sok országban recessziót, inflációt vagy államcsődöt hozott. Sebestyén Géza írása.
„Ez nem bukás. Ez előrelépés” – szögezte le a közgazdász.
Húsz helyszínen sztrájkolnak majd a szakszervezetek.
Újabb nagyívű terveket vázolt fel Friedrich Merz.
Berlin beadta a derekát, és nem áll többé a nukleáris energia megújulóként való elfogadásának útjába. Ennek Párizs is örülhet, hiszen az atomenergiával előállított rózsaszínhidrogént a németek az ipar zöldítésének kulcsaként látják. A döntés lendületet adhat a nagy európai hidrogénálomnak is, azonban rengeteg a bizonytalanság. Megéri kockáztatni?
Az elemzők az infrastruktúra-fejlesztést emelik ki, amely rangos nemzetközi sportversenyek megrendezésének nyújt alapot.
Lesújtott a FIFA.
Az Európai Parlament egy bűnszervezet. Kár itt fukarkodni a jelzőkkel...
