Az Oroszországgal szemben bevezetett szankciók miatt Németország fontolgatja, hogy növeli a Kolumbiából származó szénimportját. Az őslakos aktivisták és a lakosok figyelmeztetnek, hogy ez „véres szén”, mivel kitermelése az emberi jogok megsértésével és környezetkárosítással jár, beleértve a folyók kiszáradását. Kolumbia szeretné növelni az olajexportját is.
A kolumbiai El Cerrejón a legnagyobb külszíni szénbánya Latin-Amerikában. Majdnem 690 négyzetkilométeren terül el, ami Hamburg méretéhez hasonló terület. A svájci Glencore tulajdonában lévő bányából tavaly 23,4 millió tonna szenet termeltek ki, amely teljes egészében exportra került. „A jövőben még több szén kerülhet Németországba” - hangsúlyozta a DPA.
Az Oroszországgal szemben bevezetett uniós szankciók, köztük az Oroszországból származó szénimport tilalma miatt a német szövetségi kormánynak alternatív szállítók után kell néznie. Jelenleg a szén adja Németország teljes villamosenergia-termelésének 9 százalékát.
Németország számára 2021-ben Kolumbia volt eddig a negyedik legfontosabb szénszállító ország (Oroszország, az USA és Ausztrália után). „Ezért hívta fel Olaf Scholz kancellár (SPD) nemrég Ivan Duque kolumbiai elnököt. A beszélgetés témája az volt, hogy az energiaellátás biztonságának erősítése érdekében növelni lehetne a Németországba irányuló kolumbiai szénexportot - számol be a DPA a kolumbiai elnöki hivatal közleményére hivatkozva.
A Szénimportőrök Szövetsége szerint
az idei első negyedévben 1,1 millió tonna szén érkezett Németországba Kolumbiából, ami az előző évihez képest 62 százalékos növekedést jelent.
Amennyiben az orosz gázszállítás összeomlana, ez a tendencia tovább fokozódhat. Mint a DPA emlékeztet, ebben az esetben Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter további széntüzelésű erőművek újraindítását tervezné Németországban.
„A kolumbiai szén importjának növekedése azonban erkölcsi dilemmába sodorhatja a szövetségi kormányt. A La Guajira megyében élő őslakosok és aktivisták többször panaszkodtak az emberi jogok és a környezetvédelmi normák megsértésére az El Cerrejón környékén” - írta a DPA.
Nem kétséges, hogy a német kormány ilyen döntése az őslakosokra nézve negatív következményekkel járna - erősítik meg a helyi civil szervezetek aktivistái. Az El Cerrejón ellen harcoló embereket „fegyveresek” félemlítik meg és terrorizálják, és szeretteik biztonsága is veszélyben van - mondta Luís Misael Socarrás, aki a wayuu őslakosokhoz tartozik.
A bánya fejlesztése miatt sok őslakosnak el kellett hagynia a földjét. A Guajira félsivatagban a bánya naponta 24 millió liter vizet használ fel, ami 150 000 embernek elegendő lenne. Már 17 folyó és patak eltűnt, és 30 másik folyót eltereltek. „Egy patak medrének elterelése több száz ember halálát jelenti” - hangsúlyozza Socarrás.
A helyi aktivisták hangsúlyozzák a fogyasztói felelősségvállalás fontosságát Európában. „A nemzetközi közösségnek el kellene gondolkodnia azon, hogy honnan származik a szén, amely megvilágítja és fűti az otthonaikat” - szólítanak fel.
Több ezer alkalmazottjával az El Cerrejón a legnagyobb munkaadó a szegény La Guajira régióban.
„A kolumbiai kormány a növekedés előmozdítása érdekében a nyersanyagok exportjára támaszkodik. Eközben hazai energiájának kétharmadát vízenergiából nyerik” - hangsúlyozza a DPA.
Latin-Amerikában, különösen Kolumbiában, veszélyben van azok élete, akik e gazdasági érdekek útjában állnak. A Global Witness nevű civil szervezet szerint
az erőszakot főként volt katonák, militáns szervezetek tagjai és az állami biztonsági erők követik el. 2020-ban 65 környezetvédő és környezetvédelmi aktivista halt meg a kezeik által Kolumbiában.
Idén március közepén Kolumbia elnöke kijelentette, hogy országa kész tárgyalni az olajtermelés növeléséről és az ellátás diverzifikációjának elősegítéséről. Ez azonban nem lesz egyszerű, mivel a kolumbiai olajipar nincs a legjobb állapotban. Az ország maga sem játszik jelentős szerepet a világ olajtermelésében.
Kolumbia 2021-ben Kanada, Mexikó, Oroszország és Szaúd-Arábia után volt az ötödik legfontosabb nyersolajimportőr az Egyesült Államokban. Az Egyesült Államok 74,2 millió hordó olajat importált Kolumbiából, ami 2021-ben az amerikai import 2 százalékát tette ki.
Az országnak van lehetősége, hogy növelje az olajexportját, annak ellenére, hogy 2021-ben a világjárvány és polgári zavargások miatt válságba került az iparág. Az Oroszországból származó összes olajimport fedezésére azonban nem sok esélye van. Kolumbia becsült olajtartalékai a globális tartalékok mindössze 0,1 százalékát teszik ki, ezzel szemben Oroszország forrásai 6,2 százalékot tesznek ki.
A német Katasztrófavédelmi Hivatal (BBK) alelnöke, René Funk szerint minden német háztartásnak fel kell készülnie az elhúzódó áramkimaradásokra és más vészhelyzetekre.
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Kettészakadt Európáról ír a La Repubblica, alig győzik negatív jelzővel.
Nincsen stabil kormányzás Európa két vezető országában.
A német CDU EP-képviselője szerint meg kell akadályozni, hogy Trump szemében a magyar miniszterelnök legyen „Mr. Európa”.
Nem kellett volna bezárni az atomerőműveket a miniszterelnök szerint.
A civil szervezet úgy véli nem igaz, hogy az EU tagállami hatásköröket kíván elvonni Magyarországtól, és ezzel korlátozni kívánja a kormány mozgásterét.
Rodrigo Ballester szerint most dől el, hogy az EU olyan klub lett-e, ahol előírás a liberalizmus, és többé senki sem lehet konzervatív.
