Nagyot nyerhet a világgazdasági átrendeződésen a magyar napelemes cég, ahol nem csak beszélnek a megújulókról

Kovács Arnold tervezési csoportvezetővel beszélgetek, aki egy manapság nagyon felkapott területen tevékenykedő vállalatot képvisel. Nagy lett a divatja a megújulóknak, igaz, ők nem most kezdték, már 15 éve foglalkoznak ezzel. Mivel a villamos energia olyan termék, amely meglehetősen nehezen tárolható – vagy süt a nap, vagy fúj a szél, ha viszont nem, akkor megújuló alapon termelt áram sincs –, így a vállalat hálózatfejlesztéssel is foglalkozik, ami szinte korparancs a megújulók mellett.

Gyepes Krisztina, Gyepes Tamás és Gyepes Balázs

A cégcsoport tagjait alkotó cégek feladatai jól elválaszthatók egymástól: Az STS ECO Kft. (STS Engineering & Construction Kft.) végzi a tervezési és engedélyeztetési feladatokat (villamosenergia-ipari berendezések, beleértve a naperőművek, gázmotoros erőművek, biogázüzemek, nagyfeszültségű hálózati csatlakozást megvalósító infrastrukturális elemek), emellett fővállalkozásban vállalja közép- és nagyfeszültségű hálózati csatlakozással kapcsolatos kivitelezési feladatok elvégzését is, ami mára a cég egyik legjelentősebb tevékenységi formájává vált.

Bár terveznek gázmotoros kiserőműveket is, de ezek jellemzően szintén megújuló energiaforrásokra alapoznak, azaz a biogázüzemekben termelődő metán a fő primer energiaforrás. Arnold viszont egyértelműen leszögezi, jelenleg

mivel az elmúlt években a kormányzati energiapolitikai célokkal összhangban jelentős kapacitások épültek ki Magyarországon is, mind a háztartási méretű kiserőművek, mind az ipari méretű erőművek terén. Bár a laikus szemlélők számára látványosabb a családi házakon megjelenő sok-sok napelem, amelyek jellemzően 2-10 kW kapacitásúak, de az ipari méretű kapacitások jóval nagyobb nagyságrendben, hatszoros arányban bővültek az elmúlt időszakban. Az ipari méret nagyságrendjével kapcsolatban megemlíti egyik legújabb, összesen 140 MWp kapacitású projektjüket Jász-Nagykun-Szolnok megyében, amely projekt esetében az STS csoport az engedélyeztetési feladatoktól kezdve a kiviteli tervezésen át a hálózati csatlakozási pont kivitelezéséig minden munkafolyamatban meghatározó szerepet játszott.

A naperőművek elleni leggyakoribb kritika, hogy nagyon sok termőföldet foglalnak el, de Arnold megnyugtat, hogy az imént említett erőmű is csupán 170 hektáron terül el, valamint a naperőművek telepítésére a jogszabályi előírásoknak megfelelően kizárólag átlagosnál gyengébb minőségű termőföldek használhatók fel. Bár ez a megközelítés eddig is kifejezett szándék volt, egy tavaly érvénybe lévő jogszabályváltozás még inkább megerősíti ezen törekvés alkalmazásának lehetőségét.

Az STS Service Kft. mára igen jelentős referenciákkal rendelkezik mind földre telepített, hálózatra termelő naperőművek, mind ipari fogyasztók önfogyasztás-csökkentésére telepített napelemes kiserőművek telepítésében. A cég alapvetően naperőművek kulcsrakész, minden szakágra kiterjedő kivitelezésére szakosodott, beleértve a naperőművek villamos szerelési, építészeti kivitelezési munkáit, a középfeszültségű hálózati csatlakozások kivitelezését, üzembe helyezés elvégzését, valamint az üzembe helyezést követően az üzemeltetési feladatok ellátását is.

A megújuló energetikai szektor egy nagy változáson ment át azzal, hogy 2017-től kezdődően a KÁT (Kötelező Átvételi Támogatás) rendszer kivezetésre került. Ezt megelőzően a magyar Energiahivatal rengeteg KÁT engedélyt adott ki, amely alapján a piaci ár felett, garantált áron vették át az áramot a megújuló termelőtől. Akkoriban ez jóval magasabb volt a piaci árnál, a jelenlegi energiaválságban viszont a mostani árak haladják meg, akár háromszorosan is ezt a garantált árat. Tehát egy erőműnek most nem érné meg, hogy ezen a garantált áron adja el az áramot. Felvetem, sokan arra számítanak, hogy csökkenni fog az áram ára, aminek Arnold ellentmond, szerinte érdemben nem fog sokat csökkenni a jövőben. Véleményét a német és európai uniós energiapolitikával és a szén-dioxid-kvóta árának várható emelkedésével támasztja alá.

ami annak is köszönhető, hogy az elmúlt 15 évben a naperőművek hatékonysága jelentősen nőtt: 2010-ben egy napelempanel a beérkező napenergiát 12-13 százalékos hatékonysággal hasznosította, ma ez a mutató a legmodernebb napelemeknél 22-23 százalékra nőtt. A hatékonyságuk lényegében megduplázódott, és emellett a gyártási költségük is csökkent. A megtermelt napenergia, viszonyítva a beruházási költségekhez, igencsak versenyképessé vált.

Az energiarendszer viszont meglehetősen összetett. A naperőművek akkor tudnak termelni, ha süt a nap. Ezen a problémán segíthetnek a villamosenergia-tárolók. Telepítésük feljövőben van, főképp a naperőművek mellett, amivel némileg mérsékelni lehet a napenergia-termelésben keletkező ingadozásokat. Az STS csoport ezzel is foglalkozik, bár ez Magyarországon egy viszonylag új iparág. Az első pilotprojektek sem idősebbek 5-6 évnél Magyarországon, és ipari méretben egyelőre nem kezdtek terjedni hazánkban. Igaz, a magas energiaárak, az energiarendszer kiszabályozásának igénye, a kormányzati intézkedések is a fejlesztésük irányába mutatnak.

Bár sokak szerint nem a méret a lényeg, azért rákérdezek, mi mekkora, hiszen legtöbbünknek csak egy autóakkumulátor méretéről és teljesítményéről van elképzelésünk. Arnold felvilágosít, hogy az autókkal ellentétben ezeknek nem kell mobilnak lenniük, így többféle technológia közül lehet választani. Leginkább a lítium-ionos technológia terjed, amelyből egy klasszikus konténerben összeszerelve az akkumulátorok megawattóra nagyságrendű kapacitással bírnak, azonban feltörekvőben vannak más, a hálózat stabilitásának fenntartása szempontjából kedvezőbbnek tűnő technológiák is, mint például a redox flow akkumulátorok. Az akkumulátorok rendszerbe illesztéséhez és a töltésük vezérléséhez szükség van továbbá megfelelő energiaátalakítóra és szabályozásra. Az akkumulátortelep mellé építenek például egy 200-500 kilowattos interverter telepet, amely tölti és kisüti az akkumulátort. De egy ilyen rendszer csupán egy-két órányi terhelés-eltolódás megoldására alkalmas, nem heti vagy még hosszabb, akár évszakokon átívelő időszakra vonatkozó tárolásra. Segítséget nyújthatnak ezen berendezések ugyanakkor a villamosenergia-hálózat kiszabályozásában, optimalizálva az egyéb, például fosszilis alapon szükséges tartaléktartás mértékét.

Arnold kiemeli az akkumulátoros energiatárolók egyik legnagyobb potenciális funkcióját: ezen berendezések segítséget nyújthatnak a villamosenergia-hálózat kiszabályozásában, például a frekvenciaszabályozásban, a hálózat pillanatnyi egyensúlyának biztosításában, de ilyen ezoterikus mélységekre már nincs kapacitásom, pedig komoly üzleti lehetőség van ebben is, hasonlóan mint amilyen a Tesla ilyen irányú befektetése Ausztráliában.

Új utak keresése

Így inkább visszatérünk a vállalathoz. Megtudom, hogy 2014 előtt nem a naperőmű tervezés és kivitelezés volt a fő profil, hanem elsősorban a szélerőművek és biogázerőművek. A 2000-es években ezen megújuló energiaforrásokkal foglalkozva szépen fejlődtek, részvénytársasággá alakultak. A vállalat értéknövekedését mutatja, hogy 2010-ben a Videoton megszerezte a vállalat 51 százalékát. Viszont 2010-es években szélerőművek telepítésére vonatkozó kapacitástender az előzetes iparági várakozásokkal ellentétben nem került kiírásra, új kapacitások létesítésére nem volt lehetőség. (2016-tól egy új, a lakott területektől nagyobb kötelező védőtávolságok tartását szabályozó jogszabály jogilag is gátat szabott a szélerőművek telepítésének.) Ez komoly piacvesztéssel járt, a vállalat gondokkal küzdött, végül részvényei 2012-ben visszakerültek az alapítóhoz, és immár ismét családi vállalkozásként Gyepes Tamás kezdte el újraépíteni a vállalat profilját. Ekkor alakították át a vállalatot cégcsoporttá, és ekkor vált fő húzóágazattá a naperőművek tervezése, majd telepítése, de van emellett brikett üzeme is a cégnek. Voltak próbálkozásaik a hulladékégetés területén is, de ezek megrekedtek, bár most is úgy látják, hogy a hulladék égetése sok városban biztosíthatna energiát a magyarországi távhőrendszerekben.

Romániában egy 50 MW-os naperőművet terveztek, és a balkáni régiót is kifejezetten érdekesnek tartják. Ebben a régióban szeretnének megjelenni projektfejlesztő szerepben is, mivel úgy látják, hogy itt a megújuló energiák kihasználtsága nem éri el a magyar vagy a nyugat-európai szintet. Arnold szerint megvannak a lehetőségek, és a mostari vásár azt bizonyította, hogy az igények is. Sőt, a balkáni régióban lehetőség van arra is, hogy újra elővegyék a vállalat szélerőműves portfólióját.  

A Balkánon keresnek olyan beszállítókat is, amelyek termékeit be tudják majd építeni az erőművekbe. Illetve olyanokat, akik alvállalkozókként bedolgozhatnak nekik. Ezen kapcsolatokat fel kell lelni, majd fel kell építeni, ebben nagy mentor számukra a HEPA. Arnold is kiemeli, hogy az ügynökségnek a régióban jóval több a kapcsolata, nagyobb a helyismerete, hatékony abban, hogy összekösse őket a helyi szereplőkkel. Rákérdezek, hogy jelen esetben itt Boszniában inkább a nagyobb cégeket keresik-e, de Arnold elmondja, hogy nincs ilyen preferenciájuk, hiszen az STS is kis cégként kezdte. Inkább a minőséget keresik, olyanokat, akik képesek a magyar és az európai piacokon is helytálló, elvárt minőségben dolgozni.

Meg kell ismerni és meg kell szokni a helyi viszonyokat, a jogi szabályozást, a más engedélyezési környezetet, Nyugat-Balkán esetében pedig a vámok kérdése is felmerül. Arnold a balkáni környezetvédelmi szabályozást nem tartja könnyebbnek az EU szabályozásához képest, inkább attól eltérőként jellemzi. A HEPA itt is segíteni tudott különböző jogi irodák, illetve műszaki kapcsolatok közvetítésével.

Rákérdezek a válságra is, amiből jelenleg leginkább az energiaárak elszabadulását érezhetjük. Arnold úgy fogalmaz, hogy a válság a naperőműves projektek területén egyelőre nem volt érzékelhető. Folyamatosan kiírásra kerültek a megújuló energiát érintő pályázatok, ebben nem volt változás a válság miatt, most viszont a nyersanyagárak növekedése emeli a beruházási költségeket. Mivel a napelemek Kínából érkeznek, érezni a gondokat a szállításban, csúszásokat a határidőkben, illetve megemelkedtek a szállítási költségek.

Az elmúlt tíz évben a napelemek ára folyamatosan csökkent, most, a járványból való kilábalás során viszont az elemek ára enyhén, egyes típusok esetében akár 10-20 százalékos mértékben emelkedett. Ezek ugyan drágítják a beruházást, viszont a beruházások fontos hajtóereje a piaci villamosenergia ár, ami jelentősen emelkedett az elmúlt időszakban. Magyarországon az ipari fogyasztókra nem érvényes a rezsicsökkentés, így részükről az áram árának drasztikus emelkedése közvetlenül költségnövekedést jelent, így nagy igény mutatkozik az új, önfogyasztás-csökkentő projektekre. Ha ehhez hozzávesszük az európai célkitűzéseket a gazdaság dekarbonizációjával, valamint az orosz eredetű energiahordozóktól való függetlenedési célokkal kapcsolatban, akkor elmondható, hogy ez az ágazat akár nyertese is lehet a mostani energiaválságnak.