„A beépített chipekkel fizethetünk akár egy italért a riói tengerparton, egy kávéért New Yorkban, egy hajvágásért Párizsban vagy a helyi élelmiszerboltban” – ismerteti ötletét Wojtek Paprota, a chipet beültető cég, a Walletmor alapítója és vezérigazgatója.
Wojtek szerint a beépített chip „bárhol használható, ahol elfogadják az érintés nélküli fizetést, tehát gyakorlatilag úgy működik, mint egy érintés nélküli bankkártya” – írja a BBC.
Bár a hasonlat érdekes,
az alapító a bőr alá ültetett kis szerkezetet a háziállatok chipjéhez hasonlítja,
tehát szerinte nincs ebben semmi különös.
A Summit News hírlap szerint felvethet bennünk néhány kérdést a modern masina: mi a helyzet akkor, ha ez a chip tartalmazza a személyes adatainkat? Mekkora veszélyt jelenthet az ember számára egy beépített chip, amit még csak otthon sem lehet hagyni? Talán ellenőrizhetnek is minket a chip segítségével?
Steven Northam, a Winchesteri Egyetem innovációs és vállalkozói szakának vezető oktatója szerint nincs okunk az aggodalomra.
„Ezt a technológiát már évek óta használják az állatok esetében” – érvel az oktató.
„Ezek nagyon kicsi, inaktív tárgyak. Nincsenek kockázatok.”
Kína miatt borzongunk, de Nyugaton is megvalósult a társadalmi pontrendszer
A moszkvai polgárok egyik napról a másikra azzal szembesültek, hogy nem tudnak belépni a metróba. Az Apple és a Google Pay ugyanis lényegében letiltotta őket, számolt be a Makronóm az esetről azzal kapcsolatban, milyen nagy hatással vannak a techcégek a mindennapi életünkre és mozgásterünkre.
Hiba volt az életünk nagy részét a techcégek hatáskörébe adni, hogy ők aztán társadalmi pontrendszert valósítsanak meg, mert lényegében ezzel az esettel Nyugaton is egy ilyen kínai ihletésű pontrendszert valósítanak meg a techóriások. Ha ugyanis rosszul szavazunk, rosszra gondolunk, vagy rossz ország lakói vagyunk, akkor ezek a senki által meg nem választott gazdasági monopóliumok egyből le- és kitilthatnak minket a gazdasági-társadalmi vérkeringésből – lényegében ez az üzenete a Summit News korábbi cikkének, amiről a Makronóm is beszámolt.
Fotó: Medgadget