A Magyar Állampapír Plusz szavatossága a magas infláció miatt lejárt, így inkább inflációkövető állampapír vásárlását javasolja Regős Gábor, a Századvég Makrogazdasági Üzletágának vezetője. A közgazdász szerint nem egyértelmű, hogy a bérek követik-e az árak emelkedését vagy fordítva, de egy biztos: a jövő évi minimálbér meghatározásban jelentős szerepe lesz az inflációnak. A szakértő szerint azonban korai lenne még ezzel tervezni, mert nagyfokú az áremelkedéssel kapcsolatos bizonytalanság. A Makronóm interjúja.
8,5 százalékos volt az infláció márciusban. Mekkora éves inflációra számít?
Éves szinten 9,3 százalékos inflációra számítunk, ám fontos hangsúlyozni ennek kapcsán a nagyfokú bizonytalanságot: nem látjuk még az orosz-ukrán háború lefolyását, annak pénzromlásra gyakorolt hatását. Kockázatot jelent a világpiaci energiaárak alakulása is – ez az elmúlt időszakban jelentősen felfelé húzta az inflációt.
Miben érzi meg a fogyasztó elsősorban az inflációt?
Leginkább az élelmiszerek árának emelkedésében érzi, hiszen ebből vásárol a legtöbbet, a leggyakrabban, és itt az árnövekedés is elég dinamikus, 13 százalékos volt.
Hogyan tudja kivédeni az inflációs hatásokat egy átlagos magyar család?
Nehezen. Természetesen mindig fontos az árak összehasonlítása az egyes boltok között, de ez nem véd meg teljes egészében az inflációtól. Védekezni talán a megtakarítások oldalán lehet inkább: az elmúlt években
10 százalékot megközelítő inflációnál azonban már fontos a tudatosság.
Mibe érdemes fektetnie a magyaroknak 2022-ben?
Nehéz megmondani, természetesen befektetések terén mindig utólag okos az ember. A Magyar Állampapír Plusz szavatossága a magas infláció miatt lejárt, azt most nem érdemes venni, inkább inflációkövető állampapírt. Ha valaki bátrabb, akkor a részvények, befektetési alapok is szóba jöhetnek, itt azonban fontos a diverzifikáció, illetve fel kell készülni veszteségre is, hiszen az egyes árfolyamok a háború és a szankciók kapcsán tartósan volatilisek lehetnek.
Mi hajtja leginkább az inflációt? Meddig tarthat az infláció?
Első helyre talán az energiaárakat sorolnám, de hat rájuk az ellátási láncok szakadozása, a magas kereslet, a béremelkedések, illetve a gyenge forintárfolyam is. Látható, hogy az infláció világszerte elszabadult, Magyarország már nincs is az Unió élmezőnyében. Az infláció letörése hosszú folyamat lesz – különösen ha az energiaárak tartósan magas és egyre növekvő szintje áll be, amit a szankciók is tovább fűtenek.
A bérek is követik az inflációt?
Vagy az infláció a béreket. Az idei jelentős minimálbéremelésről még az elszabaduló infláció és a háború kitörése előtt született döntés. Mindenesetre bármi is a sorrend, elmondható:
A jövő évi bérmeghatározásban viszont már nagy szerepe lehet az inflációnak is.
Argentínában több mint ezer termék ára be van fagyasztva mégis növekszik az infláció. Az árstop valós megoldás az infláció fékezésére?
Az árstop tud segíteni az infláció fékezésén, de hosszú távon természetesen nem fenntartható, és nem is lehet túl széles körű. A költségeket valakinek viselnie kell. A magyar árstop sem szól végtelen időre, ám fontos tényező, hogy a magyar árstop jelentős részénél a döntéshozó számít arra, hogy a piac megnyugszik, így az árstop kivezetésénél nem lesz akkora áremelkedés, mint anélkül lett volna.
És a központi költségvetés stabilnak mondható?
A költségvetés az év eleji transzferek eredményeként jelentős hiánnyal szembesül. Annyira azonban nem rossz a helyzet, hogy a lakosságot érintő megszorításokra legyen szükség, hiszen a fogyasztás bővülése, a gazdasági növekedés és az infláció növelik a költségvetés bevételeit. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy
amennyiben szükséges, beruházásokat kell elhalasztani, hiszen ezek ára a háború eredményeképp hiányzó építőanyagok miatt egyébként is az egekbe szökhet. A költségvetési hiány csökkentése, és így a hiánycél tartása az idei legfontosabb feladatok közé tartozik.
Veszélyes a gazdasági növekedésre az infláció?
Igen, hiszen csökkenti a bérek vásárlóerejét, ami visszaveti a fogyasztást, illetve az energiaárak növekedése nyomán a külső egyensúlyi mutatóink is romlanak.
(Borítókép: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor)
„Magyarország jövője szempontjából elengedhetetlen a kiszámítható gazdasági környezet és a forint stabilitásának megőrzése” – fogalmazott a miniszterelnök.
A miniszterelnök továbbra sem beszélt arról, pontosan mit ígért az Európai Bizottságnak, azt azonban elismerte, hogy tetemes mennyiségű reformot kell végrehajtania Magyarországnak.
A Politico megerősítette, hogy semmilyen megállapodás nem született ma uniós pénzek kifizetéséről.
Az Ukrajna EU-csatlakozással és a migrációs paktummal kapcsolatos vétó fenntartása az EU-s támogatások sorsára is hatással lehet.
Ha megszüntetik az üzemanyagok védett árát, az élelmiszerek árrésstopját vagy a rezsicsökkentést, akkor biztosan elszabadul az infláció.
A Tisza-kormány tervei szerint a jelenlegi 27 százalékos áfakulcsot 5 százalékra csökkentenék.
Kétnapos európai körútra indult a Tisza Párt vezetője.
Kovács Péter, a XVI. kerület polgármestere eredményes munkát kívánt Szabó Alexandrának.
