Nemzetközi kutatás: az egész világ Ukrajnára figyel, miközben globális humanitárius válság bontakozik ki

A nemzetközi médiafigyelem érthető módon az európai fegyveres konfliktusok sokkoló visszatérésére irányul. Az európai konfliktus mellett azonban

amelyeket az olaj- és élelmiszerárak kiugrása tovább súlyosbít. A humanitárius segítségtől függő emberek millióira nézve szörnyű következményekkel jár, ha a nemzetközi közösség elhanyagolja a konfliktus szélesebb körű kockázatait, és közvetlenül az ukrajnai válságra reagál.

A Center for Global Development (CGD) azt elemezte, hogy a megemelkedett élelmiszer- és energiaárak hogyan súlyosbítják a már meglévő humanitárius válságokat, valamint meghatározza a meglévő és az új veszélyeztetett országokat, és megvizsgálja, hogy a főbb adományozók milyen forrásokkal tudnak reagálni a szükségletekre.

A gazdasági fellendülés és a gazdasági növekedés évtizede ellenére a humanitárius szükségletek csak nőttek.

Bár a globális szélsőséges szegénység a koronavírus elterjedéséig folyamatosan csökkent, az elmúlt évtizedben azonban már nőtt azoknak az embereknek a száma, akiknek a jólétét veszély fenyegeti. Az elmúlt évtizedben a szíriai, líbiai és jemeni megoldatlan konfliktusok, az Afrikában továbbra is fennálló súlyos problémák, a Csád-tó medencéjében és a Száhel-övezet középső részén jelentősen romló helyzet, valamint a Kongói Demokratikus Köztársaságban folyamatosan fennálló nagyfokú szükségletek – amelyeket a vissza-visszatérő ebolajárványok súlyosbítottak – 

A közelmúltban az észak-etiópiai háború, az afganisztáni összeomlás és most az ukrajnai invázió csak tovább növelte a válsággócok számát – mutatja ki a kutatás. Az ENSZ 2017 és 2022 közötti időszakra vonatkozó éves humanitárius áttekintő jelentésének elemzése egyértelművé teszi a rászorulók növekvő tendenciáját. A koronavírus tovább rontotta a helyzetet a legkiszolgáltatottabb helyeken, és újabb területek kerülnek fel az ENSZ humanitárius fókuszországainak listájára.

Amint az 1. ábra mutatja, az ENSZ humanitárius segítségnyújtása nem tartott lépést a növekvő igényekkel. Az ENSZ reagálási tervei által lefedett rászorulók aránya a 2017-es 72 százalékról 2022-re 67 százalékra csökkent, beleértve a 2020-as 65 százalékos történelmi mélypontot. 2020 óta a COVID-19 társadalmi-gazdasági hatásai, valamint a konfliktusok és a szélsőséges éghajlati jelenségek sorozata növelte az éhínség által veszélyeztetett emberek számát. Ezek a szükségletek erősen koncentráltak: 2022-ben a humanitárius segítségre szorulók fele mindössze tíz országban – Afganisztán, KDK, Etiópia, Nigéria, Pakisztán, Szudán, Dél-Szudán, Szíria, Venezuela, Jemen – összpontosultak.

Miközben a humanitárius segítségre szorulók száma az elmúlt hat évben több mint kétszeresére nőtt, az ENSZ pénzügyi felhívásai is hasonló növekedési pályát követtek: a 2017-es 24 milliárd dollárról 2022-re 43 milliárd dollárra emelkedtek.

és az adományozók által teljesített felhívások aránya a 2017-es 62 százalékról 2021-re 50 százalékra csökkent – derül ki a CGD kutatásából.

Hogyan befolyásolja az ukrajnai válság a globális humanitárius szükségleteket?

Az ukrajnai humanitárius válaszok a menekültek – elsősorban a szomszédos országokba menekülők –, az országon belül lakóhelyüket elhagyni kényszerülő emberek – akik többnyire a harcok által érintett keleti területekről költöznek nyugatabbra, biztonságosabb helyekre –, valamint az erőszak elől csapdába esett és menekülni képtelen civilek támogatására összpontosítottak. Az utóbbi kategóriába tartozókhoz eddig kevés segítség jutott el, főként azért, mert

Eddig a terhek nagy részét a szomszédos államok szervei és befogadó családjai vállalták magukra. Az ENSZ, a Vöröskereszt és a nemzetközi nem kormányzati szervezetek (NGO-k) azonban gyorsan reagáltak a helyzetre: jelentős összegeket ajánlottak fel, csak az USA több mint 5 milliárd dolláros támogatást ajánlott fel.

A kutatás alapján két ok ad okot aggodalomra. Először is az élelmiszer- és olajárak emelkedése, valamint a gazdasági szankciók hatása; másodszor az, hogy a humanitárius segélyeket más helyekről Ukrajnába irányítják, ami azzal a kockázattal jár, hogy az ottani helyzetet még rosszabbá teszik.

Az emelkedő árak, a szankciók és a továbbgyűrűző hatások egyes országokat fenyegetnek.

Nem minden ország van egyformán kitéve az ukrajnai invázió szélesebb körű élelmiszerbiztonsági hatásainak, illetve nem minden ország egyformán sérülékeny azokra. A támogatás prioritásainak meghatározásához fontos ezen országok azonosítása. A CGD kutatása azokat az alacsony és közepes jövedelmű országokat veszi figyelembe, amelyek ki vannak téve a gabonaimport növekvő költségeinek, majd a kutatók tovább szűrik ezt a listát azokra, amelyek a már meglévő élelmiszer-biztonság hiánya miatt is sebezhetőek.

A jelentős kitettséggel rendelkező országokat úgy határozták meg az elemzésben, mint amelyeknek a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) legalább 0,5 százalékát kellene pluszban költeniük ahhoz, hogy az emelkedő árak ellenére fenntartsák a búza- és kukoricaimport szintjét.

A fenti 1. táblázat ezeket a veszélyeztetett országokat mutatja be. A táblázat 15 olyan országot emel ki, amelyek ki vannak téve a gabonafélék növekvő világpiaci árának, és amelyekről ismert, hogy a lakosságuk már most is akut élelmezési bizonytalansággal küzd.

Jemen és Afganisztán már most is súlyos humanitárius vészhelyzetekkel küzdenek, és a gabonaárak emelkedésének is ki vannak téve. E jól ismert esetek mellett azonban vannak hasonlóan veszélyeztetett és sebezhető országok, amelyekről esetleg nem veszünk tudomást – hívják fel a figyelmet a kutatók. Namíbiában tavaly októberben

az alultápláltság csökkentése és a megélhetés védelme érdekében. Közép-Amerikában El Salvador, Honduras és Guatemala szintén nagymértékben függ a gabonaimporttól, és lakosságuk jelentős része már most is akut élelmezési nehézségekkel küzd. Az olyan kisebb afrikai országok, mint Dzsibuti, Lesotho és Eswatini hasonló helyzetben vannak, de esetükben fennáll a veszélye, hogy elkerülik a nemzetközi közösség figyelmét.

Az adósságválság vagy költségvetési megszorítások miatt sebezhető országok azonosítása

Az élelmiszerárak hirtelen emelkedésének kitett országok sebezhetőségének vizsgálatakor egy másik szempont az, hogy rendelkeznek-e a válságra való megfelelő reagáláshoz szükséges költségvetési mozgástérrel. A kutatásban bemutatják azokat az országokat, amelyek makrogazdaságilag ki vannak téve a gabonaárak emelkedésének, ugyanakkor az IMF adósságfenntarthatósági elemzései alapján korlátozott költségvetési mozgástérrel rendelkeznek.

Egyiptomnak a búzaimportnak való kitettsége és ennek az állami kiadásokra gyakorolt hatása jól ismert: az IMF és Szaúd-Arábia is támogatást nyújtott Egyiptomnak. A GCD elemzése azonban 15 másik alacsony és közepes jövedelmű országot is azonosít, amelyek makrogazdasági szempontból ki vannak téve az emelkedő gabonaáraknak és költségvetési kihívásoknak. A 2. táblázat azokat az országokat mutatja be, ahol az importköltségek növekedése meghaladja a GNI (gross national income, bruttó nemzeti jövedelem) 0,5 százalékát, és amelyek az IMF szerint vagy adósságválság veszélyének vannak kitéve, vagy költségvetési nehézségekkel küzdenek, amit a kutatás úgy határoz meg, hogy az államadósság a középérték feletti, a költségvetési egyenleg pedig a felső kvartilisben van, ami korlátozza a költségvetési válaszadási képességüket.

Ezeknek az országoknak kihívást jelenthet, hogy az áremelkedések hatására szociális támogatást nyújtsanak a lakosságnak. Négy költségvetési kihívásokkal küzdő ország a GNI 1 százalékát elérő vagy azt meghaladó áremelkedésre számíthat, és ezek közül kettőt az IMF az adósságválság magas kockázatúnak tekint: Mauritánia és Tádzsikisztán. Az utóbbi esetében az Oroszországgal szembeni szankciók következtében az átutalások 2022-ben a GDP 3,4 százalékával csökkennek, ami tovább súlyosbítja az élelmezésbiztonsági aggályokat.

Az ukrajnai invázió szélesebb körű hatásairól szóló viták során a listán szereplő országok közül sokakat figyelmen kívül hagytak, holott a nemzetközi támogatás szempontjából kiemelten kellene kezelni őket.

Az Ukrajnának szánt források többnyire más humanitárius vészhelyzetek rovására érkeztek

Amint azt a 2. ábra is mutatja, az elmúlt években az ENSZ humanitárius felhívásaira válaszul nyújtott finanszírozás túlnyomó többségét négy donor adta. 2021-ben az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és az Európai Bizottság az ENSZ éves felhívására adott globális összeg közel 70 százalékát tette ki. A brit humanitárius finanszírozás drasztikus csökkenését a kormány segélycsökkentései következtében eddig részben ellensúlyozta a másik három nagy ország erősebb hozzájárulása. Összességében az ENSZ humanitárius felhívásainak finanszírozása a 2017-es 14 milliárd dollárról 2020-ra 20 milliárd dollárra nőtt, de tavaly még a szükségletek növekedése mellett is stagnált – ezért egyre nagyobb a szakadék a rászorulók és a ténylegesen segített emberek száma között – mutat rá a kutatás.

Az EU-ban és az Egyesült Királyságban nincsenek új források Ukrajna számára, így a pénzeszközök átcsoportosításával más humanitárius támogatások is csökkennek. Az EU esetében a költségvetés egy hétéves időszakot fed le, ami lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy a következő évek költségvetését előrehozottan az ukrajnai válság kezelésére fordítsa. Az Egyesült Királyság esetében azonban ez további csökkentéseket jelenthet – a 2020 óta már végrehajtott csökkentéseken felül – olyan helyeken, mint Dél-Szudán és Szíria. Az Egyesült Államok Ukrajnának nyújtott új támogatása jelentős, de a fennmaradó humanitárius költségvetést 1 milliárd dollárral csökkentették 2021-hez képest. Március 16-án a német kormány közzétette a 2022-es évre vonatkozó új költségvetési tervezetét, amely 39 millió euró átcsoportosítását hagyja jóvá Ukrajna és a szomszédos országok számára. Úgy tűnik tehát, hogy ez a négy fő finanszírozó 2022-ben kevesebb nem Ukrajnába irányuló humanitárius támogatást fog nyújtani, mint az elmúlt években.

Az adományozóknak ügyelniük kell arra, hogy humanitárius támogatásuk ne korlátozódjon az ukrajnai sürgős szükségletekre, és hogy a már meglévő válságok ne szenvedjenek figyelemhiányban – hívják fel a figyelmet a kutatók. Eddig az Ukrajnára vonatkozó ENSZ-fellépések 53 százalékát finanszírozták, míg az összes többi ország esetében ez az arány 4 százalék.

A CGD kutatói arra kérik az IMF és a Világbank tavaszi ülésén összegyűlő adományozókat, hogy ne csak Ukrajnára összpontosítsanak, hanem

Közösen átfogóan értékelniük kellene a rendkívüli szenvedés kockázatát, és válságtípusú finanszírozással kellene reagálniuk, többek között a Világbank Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bankjától és az IMF-től a hitelképes országok esetében. A kevésbé hitelképes országok esetében a forrásokat a Világbank engedékenyebb ágából, a Nemzetközi Fejlesztési Társulásból (IDA) kell előteremteni és folyósítani. Az IDA-nak nagyobb mértékben kell felhasználnia az ENSZ-ügynökségekkel, a nem kormányzati szervezetekkel és a Vöröskereszttel kötött partnerségi megállapodásokat, amilyeneket Szomáliában és Jemenben már elfogadott, és amelyeket Afganisztán esetében is vizsgál. A kutatók által azonosított legsebezhetőbb országok esetében pedig a magas jövedelmű országoknak ki kell bővíteniük humanitárius költségvetésüket – zárják elemzésüket a CGD munkatársai

(Borítókép: MTI/AP/Ibrahim Noruzi)