Legalább 480-500 ezer forint lesz az átlagkereset idén: az infláció átlagos, a bérnövekedés kiugró

Sajnos legtöbbször az újságírók is és más elemzők is külön kezelik az inflációt és a kereseteket. Folyamatosan arról írnak, hogy nálunk megfizethetetlenül emelkednek az árak.

a környezetünkben levő országok között pedig a legkisebbek egyike, a magyar árszínvonal az egyik legalacsonyabb még így is az unióban, illetve ezekben az írásokban nem kerül szóba a keresetek emelkedése sem. Ha pedig a keresetekről írnak, akkor az euróra átváltott értékek alacsony szintjét emlegetik, s nem azt, hogy jóval nagyobb mértékben emelkednek, mint az áraink.

S ezekből az írásokból végképp kimarad, hogy 2010-2020 között több, mint 1,3 millióan kerültek ki a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők közül. E nemzetközi szabványok szerinti mutatónk javulása a 2. legnagyobb volt Európában 2010-2019 között. Mindez azért, mert egymillióval többen dolgozunk, s a keresetek korábban soha nem látott mértékben emelkedtek. E növekedést a járvány sem törte meg, sőt idén év elején is folytatódott. 

A legfrissebb kereseti adatok

A KSH legfrissebb adatai szerint az idei év első két hónapját együttesen vizsgálva a közfoglalkoztatottak nélküli bruttó átlagkereset 518.300 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó pedig 348.500 forint, a bruttó átlagkereset rendszeres része 443.400 forint, mediánja pedig 376.300 forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél. A bruttó 22,8 százalékkal, a kedvezmények nélküli nettó 23,4 százalékkal, a rendszeres bruttó 14,1 százalékkal, míg a medián 13,7 százalékkal emelkedett. 

A februári kiugró javulást elsősorban a nem rendszeres keresetelemek (pl. hathavi fegyverpénz) előző évi azonos időszakihoz viszonyított négyszereződése eredményezte. A rendszeres keresetek növekedését pedig elsősorban a januártól 20 százalékkal megemelkedett minimálbér és garantált bérminimum hajtotta. Emlékezzünk rá, hogy a bruttó rendszeres átlagkereset már januárban is a korábbi években megszokottnál jóval nagyobb mértékben, 13,7 százalékkal, februárban pedig 14,5 százalékkal növekedett. 

De a versenyszféra növekedése is a megszokottnál jóval nagyobb, az inflációt jelentősen meghaladó volt, 12,3 százalék. Itt az év első két hónapjában általában a minimálbér és az ezzel szorosan összefüggő emelések szoktak inkább megvalósulni, s az éves költségvetések elfogadása után márciustól kerülnek sorra az egyéb emelések, illetve március-áprilisban, a húsvét időszakában megnövekednek a nem rendszeres keresetek. A versenyszférában tehát további keresetemelkedésre számíthatunk még.

A háború hatása kiszámíthatatlan. Ha nem lesznek felelőtlen és meggondolatlan döntések például a szankciókról, akkor az első két hónap adatainak ismeretében

ami minimum 10-13 százalékos növekedést jelent, s ez minden bizonnyal infláció feletti reálérték emelkedést eredményez ismét.

Ha mindezt meg tudjuk valósítani, akkor nagyon valószínű, hogy

Mindezt úgy, hogy az inflációnk az unió átlaga körüli, de a keresetek növekedése jóval átlagon felüli, a legjobbak egyike. 

Ebben az esetben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődéssel élők aránya nem fog olyan magas szintre emelkedni, mint 2010 előtt, a baloldali kormányok idején volt.

Címlap: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt.