Idén januárban 13,7 százalékkal emelkedett a bruttó átlagkeresetünk, a kedvezményekkel számolt nettó pedig 14,8 százalékkal 7,9 százalékos infláció mellett. Februárban 31,7 százalékkal a bruttó, 31,9 százalékkal a nettó 8,4 százalékos infláció mellett. Januárban és februárban 13,6 százalék reálkereset emelkedést produkáltunk a korábbi évekhez képest magasabb, 8,1 százalékos infláció mellett. A javulást nemcsak az év eleji egyszeri juttatások okozták, hanem a rendszeres keresetek is jóval az infláció felett, 14,1 százalékkal növekedtek. Az elmúlt évtizedben tapasztalt reálkereset emelkedés példátlan a magyar gazdaságtörténetben, s kimagasló az Európai Unióban is. Nálunk a járvány alatt is növekedtek a fizetések, s idén az év elején is az inflációt meghaladó mértékű a javulás.
A Mandiner Makronóm rovatában a „Beszéljenek a számok!” cikksorozatban minden alkalommal megvizsgálunk egy-egy olyan állítást, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de a tények mást mutatnak. A 10. részben a keresetek növekedése és az infláció összefüggésével foglalkozunk. (Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül, a 2. részben azt, hogy Gyurcsányék után hét év alatt jött helyre a munkapiac, most ehhez pár hónap is elég volt, a 3. részben azt, hogy a világon az egyik leggyorsabb munkaerőpiaci visszapattanást mutatta a magyar gazdaság a nők esetében is, 4. részben azt, hogy hogyan váltak a nők a magyar gazdaságpolitika nyerteseivé, 5. részben azt, hogy nem kvótákat, hanem lehetőséget teremt Magyarország a nőknek: csúcspozíciók sorát töltik be, a 6. részben azt, hogy hatvan éve a legnagyobb bérrobbanás történik: ezt már csak Bokros és Gyurcsány tudná elinflálni, a 7. részben azt, hogy soha nem történt itthon egy évtized alatt olyan foglalkoztatási fordulat, mint 2010 óta, a 8. részben azt, hogy példátlan módon az egyenlőtlenség csökkentésének rekordere Magyarország a fejlett gazdaságok között, a 9. részben pedig azt, hogy csak látszólag objektív a brüsszeli adatmágia: trükkök százaival tagadják el a magyar eredményeket.)
Sajnos legtöbbször az újságírók is és más elemzők is külön kezelik az inflációt és a kereseteket. Folyamatosan arról írnak, hogy nálunk megfizethetetlenül emelkednek az árak.
Nagyon ritkán említik, hogy a magyar infláció az unióban átlagosnak tekinthető,
a környezetünkben levő országok között pedig a legkisebbek egyike, a magyar árszínvonal az egyik legalacsonyabb még így is az unióban, illetve ezekben az írásokban nem kerül szóba a keresetek emelkedése sem. Ha pedig a keresetekről írnak, akkor az euróra átváltott értékek alacsony szintjét emlegetik, s nem azt, hogy jóval nagyobb mértékben emelkednek, mint az áraink.
S ezekből az írásokból végképp kimarad, hogy 2010-2020 között több, mint 1,3 millióan kerültek ki a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatával élők közül. E nemzetközi szabványok szerinti mutatónk javulása a 2. legnagyobb volt Európában 2010-2019 között. Mindez azért, mert egymillióval többen dolgozunk, s a keresetek korábban soha nem látott mértékben emelkedtek. E növekedést a járvány sem törte meg, sőt idén év elején is folytatódott.
A KSH legfrissebb adatai szerint az idei év első két hónapját együttesen vizsgálva a közfoglalkoztatottak nélküli bruttó átlagkereset 518.300 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó pedig 348.500 forint, a bruttó átlagkereset rendszeres része 443.400 forint, mediánja pedig 376.300 forint volt a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél. A bruttó 22,8 százalékkal, a kedvezmények nélküli nettó 23,4 százalékkal, a rendszeres bruttó 14,1 százalékkal, míg a medián 13,7 százalékkal emelkedett.
A februári kiugró javulást elsősorban a nem rendszeres keresetelemek (pl. hathavi fegyverpénz) előző évi azonos időszakihoz viszonyított négyszereződése eredményezte. A rendszeres keresetek növekedését pedig elsősorban a januártól 20 százalékkal megemelkedett minimálbér és garantált bérminimum hajtotta. Emlékezzünk rá, hogy a bruttó rendszeres átlagkereset már januárban is a korábbi években megszokottnál jóval nagyobb mértékben, 13,7 százalékkal, februárban pedig 14,5 százalékkal növekedett.
De a versenyszféra növekedése is a megszokottnál jóval nagyobb, az inflációt jelentősen meghaladó volt, 12,3 százalék. Itt az év első két hónapjában általában a minimálbér és az ezzel szorosan összefüggő emelések szoktak inkább megvalósulni, s az éves költségvetések elfogadása után márciustól kerülnek sorra az egyéb emelések, illetve március-áprilisban, a húsvét időszakában megnövekednek a nem rendszeres keresetek. A versenyszférában tehát további keresetemelkedésre számíthatunk még.
A háború hatása kiszámíthatatlan. Ha nem lesznek felelőtlen és meggondolatlan döntések például a szankciókról, akkor az első két hónap adatainak ismeretében
ami minimum 10-13 százalékos növekedést jelent, s ez minden bizonnyal infláció feletti reálérték emelkedést eredményez ismét.
Ha mindezt meg tudjuk valósítani, akkor nagyon valószínű, hogy
Mindezt úgy, hogy az inflációnk az unió átlaga körüli, de a keresetek növekedése jóval átlagon felüli, a legjobbak egyike.
Ebben az esetben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődéssel élők aránya nem fog olyan magas szintre emelkedni, mint 2010 előtt, a baloldali kormányok idején volt.
A cikk szerzője Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő.
Címlap: MTI Fotó: Czeglédi Zsolt.
A statisztikai hivatal ma reggeli előzetes adatai szerint éves alapon 1,7 százalékkal nőtt a magyar GDP, míg negyedéves alapon 0,8 százalékos volt a bővülés ez év első három hónapjában a szezonálisan és naptárhatástól kiigazított adatok alapján. Az elemzői várakozásoknál érdemben kedvezőbbek a számok – véli a Makronóm Intézet elemzője. Az év egészében 2,8 százalékkal növekedhet a gazdaság.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Még a vészterhes 2022-es évben is sikerült öt helyet javítanunk a termékenységi ráták rangsorában.
Idén éves szinten 12 százalékot meghaladó nominális béremelkedés várható a Makronóm Intézet friss, a mai KSH-adatokat értékelő elemzése szerint.
A XVII. Szakma Sztár Fesztiválon mondott beszédet a kormányfő.
A Telegramon közzétett felvétel valószínűleg Odesszában készülhetett.
