Míg 2010-ben az európai unió sereghajtói között volt a foglalkoztatási rátánk, 2021-re a 7. legjobbak lettünk.
A Mandiner Makronóm rovatában „Beszéljenek a számok!” címmel a választások előtt cikksorozatot indítottunk azzal a céllal, hogy alkalmanként egy-egy olyan állítást elemzünk, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de a tények mást mutatnak. A 7. részben a legfrissebb foglalkoztatási adatokat vesszük górcső alá. Míg 2010-ben az európai unió sereghajtói között volt a foglalkoztatási rátánk, 2021-re a 7. legjobbak lettünk. Ilyen mértékű évtizeden át tartó javulás korábban soha nem történt hazánkban, történelmi csúcson a foglalkoztatás, s folytatódott a bővülés idén januárban és februárban is.
(Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül, a 2. részben azt, hogy Gyurcsányék után hét év alatt jött helyre a munkapiac, most ehhez pár hónap is elég volt, a 3. részben azt, hogy a világon az egyik leggyorsabb munkaerőpiaci visszapattanást mutatta a magyar gazdaság a nők esetében is, 4. részben azt, hogy hogyan váltak a nők a magyar gazdaságpolitika nyerteseivé, 5. részben azt, hogy nem kvótákat, hanem lehetőséget teremt Magyarország a nőknek: csúcspozíciók sorát töltik be, a 6. részben pedig azt, hogy Hatvan éve a legnagyobb bérrobbanás történik: ezt már csak Bokros és Gyurcsány tudná elinflálni.)
A héten kiadta az Eurostat a tavalyi IV. negyedéves és az éves munkaerőpiaci adatokat.
2021-ben a magyar foglalkoztatási ráta a 20-64 évesek esetében 78,8 százalék volt, ami a 7. legmagasabb az Európai Unióban, 5,7 százalékponttal magasabb, mint az unió átlaga. Nálunk többen csupán Hollandiában (81,7%), Svédországban (80,7%), Csehországban (80%), Németországban (79,6%), Észtországban (79,3%) és Dániában (79%) dolgoztak.
a nőké pedig a 8. legnagyobb Svédország, Észtország, Hollandia, Litvánia, Németország, Finnország és Dánia után.
A nők esetében 5,8, a férfiaknál pedig 5,6 százalékpont volt az előnyünk. A két nem foglalkoztatási rátájának különbsége 10,6 százalékpont, ami alacsonyabb az unióban átlagosnál. 2021-ben hazánkban is és az unióban is nagyobb mértékben javulta nők rátája, mint a férfiaké, ezért nálunk is és az unióban is csökkent a különbség a nemek között.
Míg tavaly az unióban a foglalkoztatottak közel harmada részmunkaidős volt, azaz heti 36 órát nem meghaladó mértékben dolgozott, addig nálunk ez az arány csupán 8,4 százalék. Mindössze öt országban volt 10 százaléknál kisebb: rajtunk kívül még Bulgária 5 százalék, Szlovákia 6,8 százalék, Románia 7,3 százalék és Horvátország 8,1 százalék. Tény, hogy Magyarországon volt a legnagyobb a 20-64 éves korcsoportban a teljes munkaidős foglalkoztatottak aránya mind a nők, mind a férfiak esetében.
Tavaly a 2020-as évhez viszonyítva a magyar javulás átlagos volt. Mivel azonban 2020-ban, a járvány első évében hazánkban stagnált, az unió legtöbb országában pedig visszaesett az éves átlagos foglalkoztatás, így a 2019-es járvány előtti csúcsévünkhöz viszonyítva az egyik legjelentősebb a növekedésünk a tagállamok között. A járvány két évében mi 1,2 százalékpontot emelkedtünk, míg az unió átlagos növekedése 0,4 százalékpont volt. Nálunk nagyobb javulást 6 olyan országban mértek, ahol a foglalkoztatási ráta jóval alacsonyabb a magyarnál. Nálunk a férfiak elmúlt két évben 1, a nők 1,4 százalékponttal emelkedtek, az unió átlagában pedig a férfiak csupán 0,2, a nők 0,6 százalékponttal javultak.
Az idei év első két hónapjában tovább növekedett a foglalkoztatás, több, mint százezerrel többen dolgoznak, s több, mint 2 százalékponttal emelkedett a foglalkoztatási ráta. Csak a februári hónapban a nők esetében az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,1, a férfiaknál pedig 1,2 százalékpontos rátajavulást mért a KSH.
A legutolsó, 2021 IV. negyedéves adatok szerint
Megállapítható, hogy van lehetőség további bővülésre még akkor is, ha az orosz-ukrán háború elől menekültek közül több tízezren megjelennek a magyar munkaerőpiacon. Nem számíthatunk sokkal nagyobb létszámra, mert ugyan meghaladta a félmilliót a hazánkba érkezők száma, de nagy részük tovább utazik, s rengeteg a gyermek köztük.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő írása a Makronómon.
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Az Európai Unió olyan feltételeket szab, mintha azt mondanák egy országnak: vágd le a lábad, és akkor kapsz pénzt – tette világossá a miniszter.
Ábrahám Róbert bemutatta új dokumentumfilmjét, Monaco Hadtest címmel. Az eseményen a Mandiner is jelen volt.
A Mandiner lapigazgatója a szegedi háborúellenes gyűlésen beszélt a béke fontosságáról.
Recesszió, versenyképességi válság, politikai nyomás: a német kormány drasztikus lépésre szánta el magát.
Az orosz elnök az évértékelőjén nem finomkodott: nyíltan megfenyegette azokat, akik az orosz vagyonhoz nyúlnának, és bírósági harcot ígért.
Többen számítanak növekvő megtakarításra jövőre.
Ezúttal sem nyúlt mellé az építési és közlekedési miniszter.
Az amerikai külügyminisztérium vezető tanácsadója Európa és a nyugati civilizáció válságáról beszélt Budapesten.
