Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Míg 2010-ben az európai unió sereghajtói között volt a foglalkoztatási rátánk, 2021-re a 7. legjobbak lettünk.
A Mandiner Makronóm rovatában „Beszéljenek a számok!” címmel a választások előtt cikksorozatot indítottunk azzal a céllal, hogy alkalmanként egy-egy olyan állítást elemzünk, amivel lépten-nyomon találkozhatunk ugyan, de a tények mást mutatnak. A 7. részben a legfrissebb foglalkoztatási adatokat vesszük górcső alá. Míg 2010-ben az európai unió sereghajtói között volt a foglalkoztatási rátánk, 2021-re a 7. legjobbak lettünk. Ilyen mértékű évtizeden át tartó javulás korábban soha nem történt hazánkban, történelmi csúcson a foglalkoztatás, s folytatódott a bővülés idén januárban és februárban is.
(Az 1. részben bemutattuk, hogy Magyarország kitört a szegény országok közül, a 2. részben azt, hogy Gyurcsányék után hét év alatt jött helyre a munkapiac, most ehhez pár hónap is elég volt, a 3. részben azt, hogy a világon az egyik leggyorsabb munkaerőpiaci visszapattanást mutatta a magyar gazdaság a nők esetében is, 4. részben azt, hogy hogyan váltak a nők a magyar gazdaságpolitika nyerteseivé, 5. részben azt, hogy nem kvótákat, hanem lehetőséget teremt Magyarország a nőknek: csúcspozíciók sorát töltik be, a 6. részben pedig azt, hogy Hatvan éve a legnagyobb bérrobbanás történik: ezt már csak Bokros és Gyurcsány tudná elinflálni.)
A héten kiadta az Eurostat a tavalyi IV. negyedéves és az éves munkaerőpiaci adatokat.
2021-ben a magyar foglalkoztatási ráta a 20-64 évesek esetében 78,8 százalék volt, ami a 7. legmagasabb az Európai Unióban, 5,7 százalékponttal magasabb, mint az unió átlaga. Nálunk többen csupán Hollandiában (81,7%), Svédországban (80,7%), Csehországban (80%), Németországban (79,6%), Észtországban (79,3%) és Dániában (79%) dolgoztak.
a nőké pedig a 8. legnagyobb Svédország, Észtország, Hollandia, Litvánia, Németország, Finnország és Dánia után.
A nők esetében 5,8, a férfiaknál pedig 5,6 százalékpont volt az előnyünk. A két nem foglalkoztatási rátájának különbsége 10,6 százalékpont, ami alacsonyabb az unióban átlagosnál. 2021-ben hazánkban is és az unióban is nagyobb mértékben javulta nők rátája, mint a férfiaké, ezért nálunk is és az unióban is csökkent a különbség a nemek között.
Míg tavaly az unióban a foglalkoztatottak közel harmada részmunkaidős volt, azaz heti 36 órát nem meghaladó mértékben dolgozott, addig nálunk ez az arány csupán 8,4 százalék. Mindössze öt országban volt 10 százaléknál kisebb: rajtunk kívül még Bulgária 5 százalék, Szlovákia 6,8 százalék, Románia 7,3 százalék és Horvátország 8,1 százalék. Tény, hogy Magyarországon volt a legnagyobb a 20-64 éves korcsoportban a teljes munkaidős foglalkoztatottak aránya mind a nők, mind a férfiak esetében.
Tavaly a 2020-as évhez viszonyítva a magyar javulás átlagos volt. Mivel azonban 2020-ban, a járvány első évében hazánkban stagnált, az unió legtöbb országában pedig visszaesett az éves átlagos foglalkoztatás, így a 2019-es járvány előtti csúcsévünkhöz viszonyítva az egyik legjelentősebb a növekedésünk a tagállamok között. A járvány két évében mi 1,2 százalékpontot emelkedtünk, míg az unió átlagos növekedése 0,4 százalékpont volt. Nálunk nagyobb javulást 6 olyan országban mértek, ahol a foglalkoztatási ráta jóval alacsonyabb a magyarnál. Nálunk a férfiak elmúlt két évben 1, a nők 1,4 százalékponttal emelkedtek, az unió átlagában pedig a férfiak csupán 0,2, a nők 0,6 százalékponttal javultak.
Az idei év első két hónapjában tovább növekedett a foglalkoztatás, több, mint százezerrel többen dolgoznak, s több, mint 2 százalékponttal emelkedett a foglalkoztatási ráta. Csak a februári hónapban a nők esetében az előző év azonos időszakához viszonyítva 3,1, a férfiaknál pedig 1,2 százalékpontos rátajavulást mért a KSH.
A legutolsó, 2021 IV. negyedéves adatok szerint
Megállapítható, hogy van lehetőség további bővülésre még akkor is, ha az orosz-ukrán háború elől menekültek közül több tízezren megjelennek a magyar munkaerőpiacon. Nem számíthatunk sokkal nagyobb létszámra, mert ugyan meghaladta a félmilliót a hazánkba érkezők száma, de nagy részük tovább utazik, s rengeteg a gyermek köztük.
Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő írása a Makronómon.