Elkészült a hároméves bérmegállapodás: csütörtökön kiderülhet, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum 2027-ig
A Mandiner úgy tudja, meglesz az átlagos 12 százalékos minimálbér-emelés, de a részletekre csak holnap derül fény.
A magyarok többségének nincs magán egészségbiztosítása, bár komoly lakossági igény mutatkozik rá; a szolgáltatástól a megkérdezettek leginkább a gyors és könnyen elérhető ellátást várják, derül ki az EY kutatásából.
Az 1000 válaszadó bevonásával készült reprezentatív kutatás szerint tízből csak egy embernek van magán egészségbiztosítása Magyarországon, de a lakosság több mint egyharmada nyitott lenne egy ilyen jellegű szolgáltatásra. Egy szakorvosi és laborvizsgálatot tartalmazó alapcsomagért a magyarok 38 százaléka legalább havi 6 ezer forintot kifizetne, míg egy átfogóbb, kórházi ellátást is tartalmazó csomagért a válaszadók 27 százaléka 10 ezer forint feletti összeget is elköltene havonta.
A magánbiztosítástól a megkérdezettek elsősorban azt várják, hogy néhány napon belül kapjanak egészségügyi vizsgálati időpontot, és több helyszínen éjjel-nappal orvosi ügyelet álljon a rendelkezésükre. A kedvező biztosítási díjak iránti igény csak ezután következik.
A magyar társadalom a magánegészségügyi szolgáltatások és biztosítások iránt fokozódó érdeklődést mutat. A növekvő kereslet miatt egyre több hazai és külföldi szereplő lép be a piacra, ami kiélezi a versenyt az ügyfelekért, emelte ki a közleményben László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője.
A felmérés válaszadói szerint egy magán egészségbiztosítás elsősorban arra szolgál, hogy fedezze a biztosított egészségügyi ellátásának költségeit, valamint a kapcsolódó szolgáltatásokat ingyenesen vehesse igénybe. Számos válaszadó eközben helytelenül azt feltételezi, hogy akiknek van magánbiztosításuk, azok állami ellátásban is gyorsabban részesülnek, illetve nem kell társadalombiztosítási járulékot fizetniük, jelezte az EY.
(MTI, címlap: MTI/Mohai Balázs)