Még a koronaválság alatt is zajlott a magyar gazdasági felzárkózás: leköröztük Portugáliát

Felzárkózás a pandémia árnyékában

Nagyjából két évet „vett el” a koronavírus-járvány az életünkből, amelynek hatásai ellenére is képes volt a hazai gazdaság a további felzárkózásra. A felzárkózás folytatása pedig annyit jelentett az előző évben, hogy a V4 országok tekintetében mi növekedtünk leginkább. Ha megnézzük a visegrádi országokat, akkor jól láthatjuk, hogy a fejlődés Magyarország tekintetében a legnagyobb, hiszen szemben a mi 2 százalékpontos növekedésünkkel, Lengyelország csupán 1 százalékpontos felzárkózást tudott mutatni, Csehország és Szlovákia ezzel szemben még gyengébben teljesített, hiszen míg előbbi 1, utóbbi 2 százalékponttal még távolodott is az EU-s fejlettségi átlagtól. Ha az EU-s országok átlagának százalékában, vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP rangsort vesszük figyelembe, akkor jól látható, hogy

Sokáig szenvedtünk a katasztrofális baloldali válságkezelés következményeitől

Szkeptikusok szerint ezzel az eredménnyel Magyarország még így is csupán a huszadik helyet foglalja el az említett uniós fejlettségi rangsorban, ami nagyjából megegyezik a 2010-es pozícióval. Maga az állítás igaz, viszont szintén fontos hangsúlyozni a mögöttes tényezőket. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az előző évtizedben az uniós országok e tekintetben jelentős átrendeződésen mentek keresztül. Például Lengyelország, Litvániával együtt viszonylag gyorsan felzárkózva több helyet javított a rangsorban, Görögország, Portugália és Szlovákia pedig több helyet rontott. A szlovák példánál maradva lehet, hogy az euró mihamarabbi bevezetése sem járult hozzá a sikeres és gyors felzárkózáshoz, mint azt előzetesen várták, de ez igaz a görögökre és a portugálokra is. Erről a kérdésről itt írtunk bővebben.

A magyar felzárkózás azért sem lehetett kellően olyan gyors, mint a lengyel vagy a litván esetben, mert nálunk fokozottan érvényesültek a 2008-as pénzügyi válság elhúzódó hatásai, amit a 2006 és 2010 közti baloldali kormányzatok rossz válságkezelési stratégiája sem könnyített meg. Éppen ezért  a felzárkózás lassan indult meg, másrészt azt is le kell szögezni, hogy

A 12 éves konzervatív kormányzás eredményei segítették a koronavírus-járvány kezelését

Az eredmények mögött azonban egy 12 éves kemény munka húzódik meg, amelyet időnként különböző krízishelyzetek nehezítettek: pénzügyi válság, migrációs válság, koronavírus-járvány, energiaválság. Mindezek ellenére ma azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 12 évben 10 százalékkal 76 százalékra nőtt a hazai fejlettség, ha az EU-s szintet vesszük figyelembe. 

Adódik a kérdés, hogy a pandémia ellenére miként lehetséges, hogy a magyar gazdaság 2 százalékkal meghaladja a járvány előtti fejlettségi szintet. A válasz a sikeres válságkezelési stratégiában keresendő, amely gyors gazdasági helyreállítással párosult. Magát a válságkezelést megkönnyítette, hogy a magyar gazdaság 2021-ben 7,1 százalékpontos GDP növekedést könyvelhetett el, amelyről itt írtunk korábban. Ezen felül az is hozzájárult a sikeres válságkezeléshez, hogy 2010 óta egy kellően összetett, magas ellenállóképességgel felvértezett gazdasági struktúra jött létre, amelyen belül a pandémia alatt is megerősítették, illetve megőrizték a munkahelyeket és a kapacitásokat. Ez a sikeres magyar válságkezelési stratégia lényegi eleme,

Biztató a jövő

A jövőben a fejlődés tovább fokozható e tekintetben, viszont ahhoz egyrészt arra van szükség, hogy a magyar gazdaság nagy része képes legyen átállni a nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekre, amihez hozzá tartozik a képzés, az oktatás vagy az innovációs ökoszisztémák további erősítése. Másrészt pedig kulcsfontosságú a hazai tulajdon arányának intenzív növelése. A jelenleg tapasztalt, immár kétszámjegyű bérnövekedés is egy jó irány lehet a jövőre nézve, viszont ezzel párhuzamosan ügyelni is kell arra, hogy a reálbérek növekedését ne eméssze fel a megugró infláció, ami jelenleg aktuális kihívás nem csak Magyarországon, hanem Európában és szerte a világ más országaiban is.

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Facebook oldalán pozitívan értékelte az Eurostat által közölt 2021-es fejlettségi adatokat.

„Az Eurostat mondja, nem mi: Portugáliát is megelőztük fejlettségben” – jelentette ki György László, majd hozzátette, hogy: „Megvannak a terveink arra, hogy miként érhetjük el az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét 2035-re. Ebben továbbra is kulcsszerepet játszanak a beruházások: nagy előrelépést fog jelenteni az elmúlt két évben több mint 2000 milliárd forint állami támogatásból megvalósult vállalati fejlesztések termőre fordulása”

„Ha bizalmat kapunk a megkezdett munka folytatásához, akkor a vállalkozásokkal és a munkavállalókkal közösen elérhetjük a célunkat” – zárta végül az államtitkár.

Borítókép: MTI/Vajda János