Az ellenzéki oldalról gyakran hallunk olyan kritikákat, amelyek szerint a 12 éves konzervatív kormányzás alatt Magyarország nem csupán az Európai Unió tagállamaihoz, hanem a közép-európai régiós vetélytársaihoz viszonyítva is jelentősen lemaradt gazdasági fejlettség tekintetében. Ezt azonban a számok eddig sem támasztották alá, sőt a legfrissebb Eurostat adatok szerint 2021-ben Magyarország 2 százalékponttal közelebb tudott kerülni az EU átlaghoz a vásárlóerő-paritáson számolt bruttó hazai termék tekintetében.
Mihálovics Zoltán politológus a Makronómon.
Nagyjából két évet „vett el” a koronavírus-járvány az életünkből, amelynek hatásai ellenére is képes volt a hazai gazdaság a további felzárkózásra. A felzárkózás folytatása pedig annyit jelentett az előző évben, hogy a V4 országok tekintetében mi növekedtünk leginkább. Ha megnézzük a visegrádi országokat, akkor jól láthatjuk, hogy a fejlődés Magyarország tekintetében a legnagyobb, hiszen szemben a mi 2 százalékpontos növekedésünkkel, Lengyelország csupán 1 százalékpontos felzárkózást tudott mutatni, Csehország és Szlovákia ezzel szemben még gyengébben teljesített, hiszen míg előbbi 1, utóbbi 2 százalékponttal még távolodott is az EU-s fejlettségi átlagtól. Ha az EU-s országok átlagának százalékában, vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP rangsort vesszük figyelembe, akkor jól látható, hogy
Szkeptikusok szerint ezzel az eredménnyel Magyarország még így is csupán a huszadik helyet foglalja el az említett uniós fejlettségi rangsorban, ami nagyjából megegyezik a 2010-es pozícióval. Maga az állítás igaz, viszont szintén fontos hangsúlyozni a mögöttes tényezőket. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az előző évtizedben az uniós országok e tekintetben jelentős átrendeződésen mentek keresztül. Például Lengyelország, Litvániával együtt viszonylag gyorsan felzárkózva több helyet javított a rangsorban, Görögország, Portugália és Szlovákia pedig több helyet rontott. A szlovák példánál maradva lehet, hogy az euró mihamarabbi bevezetése sem járult hozzá a sikeres és gyors felzárkózáshoz, mint azt előzetesen várták, de ez igaz a görögökre és a portugálokra is. Erről a kérdésről itt írtunk bővebben.
A magyar felzárkózás azért sem lehetett kellően olyan gyors, mint a lengyel vagy a litván esetben, mert nálunk fokozottan érvényesültek a 2008-as pénzügyi válság elhúzódó hatásai, amit a 2006 és 2010 közti baloldali kormányzatok rossz válságkezelési stratégiája sem könnyített meg. Éppen ezért a felzárkózás lassan indult meg, másrészt azt is le kell szögezni, hogy
Az eredmények mögött azonban egy 12 éves kemény munka húzódik meg, amelyet időnként különböző krízishelyzetek nehezítettek: pénzügyi válság, migrációs válság, koronavírus-járvány, energiaválság. Mindezek ellenére ma azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 12 évben 10 százalékkal 76 százalékra nőtt a hazai fejlettség, ha az EU-s szintet vesszük figyelembe.
Adódik a kérdés, hogy a pandémia ellenére miként lehetséges, hogy a magyar gazdaság 2 százalékkal meghaladja a járvány előtti fejlettségi szintet. A válasz a sikeres válságkezelési stratégiában keresendő, amely gyors gazdasági helyreállítással párosult. Magát a válságkezelést megkönnyítette, hogy a magyar gazdaság 2021-ben 7,1 százalékpontos GDP növekedést könyvelhetett el, amelyről itt írtunk korábban. Ezen felül az is hozzájárult a sikeres válságkezeléshez, hogy 2010 óta egy kellően összetett, magas ellenállóképességgel felvértezett gazdasági struktúra jött létre, amelyen belül a pandémia alatt is megerősítették, illetve megőrizték a munkahelyeket és a kapacitásokat. Ez a sikeres magyar válságkezelési stratégia lényegi eleme,
A jövőben a fejlődés tovább fokozható e tekintetben, viszont ahhoz egyrészt arra van szükség, hogy a magyar gazdaság nagy része képes legyen átállni a nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekre, amihez hozzá tartozik a képzés, az oktatás vagy az innovációs ökoszisztémák további erősítése. Másrészt pedig kulcsfontosságú a hazai tulajdon arányának intenzív növelése. A jelenleg tapasztalt, immár kétszámjegyű bérnövekedés is egy jó irány lehet a jövőre nézve, viszont ezzel párhuzamosan ügyelni is kell arra, hogy a reálbérek növekedését ne eméssze fel a megugró infláció, ami jelenleg aktuális kihívás nem csak Magyarországon, hanem Európában és szerte a világ más országaiban is.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Facebook oldalán pozitívan értékelte az Eurostat által közölt 2021-es fejlettségi adatokat.
„Az Eurostat mondja, nem mi: Portugáliát is megelőztük fejlettségben” – jelentette ki György László, majd hozzátette, hogy: „Megvannak a terveink arra, hogy miként érhetjük el az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét 2035-re. Ebben továbbra is kulcsszerepet játszanak a beruházások: nagy előrelépést fog jelenteni az elmúlt két évben több mint 2000 milliárd forint állami támogatásból megvalósult vállalati fejlesztések termőre fordulása”
„Ha bizalmat kapunk a megkezdett munka folytatásához, akkor a vállalkozásokkal és a munkavállalókkal közösen elérhetjük a célunkat” – zárta végül az államtitkár.
Borítókép: MTI/Vajda János
Didier Reynders-szel még 2021-ben készített interjút a Mandiner. Amikor a korrupcióról kérdeztük, a biztos felállt az asztaltól, és elviharzott.
Mondom: elfogadom a volt EP képviselő „legendás” tudását, finom modorát, és azt a hirtelen érkezett szerecsen-mosdatást is.
Az évekkel ezelőtt rettegett Covid-vírus ma már valahol a nátha és az influenza között van félúton.
Az amerikaik után a britek és a franciák is megengedték az ukránoknak, hogy Oroszországot támadjak nagy hatékonyságú fegyverekkel.
„Pressman támadása példa nélküli, indokolatlan és nevetséges. És abban a pillanatban vége lesz, amint győz az apám” – mondta a Mandinernek adott interjúban.
A közeljövőben a koronavírus-esetszámok növekedése várható.
Azzal érvelt, hogy a mostani helyzet „kényelmetlen” és „nagyon költséges” az amerikaiak számára.
Szász Emese a decemberi országos csapatbajnokságon a gyermekei előtt léphet ismét pástra.
