Mihálovics Zoltán politológus a Makronómon.
Felzárkózás a pandémia árnyékában
Nagyjából két évet „vett el” a koronavírus-járvány az életünkből, amelynek hatásai ellenére is képes volt a hazai gazdaság a további felzárkózásra. A felzárkózás folytatása pedig annyit jelentett az előző évben, hogy a V4 országok tekintetében mi növekedtünk leginkább. Ha megnézzük a visegrádi országokat, akkor jól láthatjuk, hogy a fejlődés Magyarország tekintetében a legnagyobb, hiszen szemben a mi 2 százalékpontos növekedésünkkel, Lengyelország csupán 1 százalékpontos felzárkózást tudott mutatni, Csehország és Szlovákia ezzel szemben még gyengébben teljesített, hiszen míg előbbi 1, utóbbi 2 százalékponttal még távolodott is az EU-s fejlettségi átlagtól. Ha az EU-s országok átlagának százalékában, vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP rangsort vesszük figyelembe, akkor jól látható, hogy
ezzel az eredménnyel már nem csak Görögországot és Romániát utasítottuk magunk mögé, hanem immár Portugáliát is.
Sokáig szenvedtünk a katasztrofális baloldali válságkezelés következményeitől
Szkeptikusok szerint ezzel az eredménnyel Magyarország még így is csupán a huszadik helyet foglalja el az említett uniós fejlettségi rangsorban, ami nagyjából megegyezik a 2010-es pozícióval. Maga az állítás igaz, viszont szintén fontos hangsúlyozni a mögöttes tényezőket. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az előző évtizedben az uniós országok e tekintetben jelentős átrendeződésen mentek keresztül. Például Lengyelország, Litvániával együtt viszonylag gyorsan felzárkózva több helyet javított a rangsorban, Görögország, Portugália és Szlovákia pedig több helyet rontott. A szlovák példánál maradva lehet, hogy az euró mihamarabbi bevezetése sem járult hozzá a sikeres és gyors felzárkózáshoz, mint azt előzetesen várták, de ez igaz a görögökre és a portugálokra is. Erről a kérdésről itt írtunk bővebben.
A magyar felzárkózás azért sem lehetett kellően olyan gyors, mint a lengyel vagy a litván esetben, mert nálunk fokozottan érvényesültek a 2008-as pénzügyi válság elhúzódó hatásai, amit a 2006 és 2010 közti baloldali kormányzatok rossz válságkezelési stratégiája sem könnyített meg. Éppen ezért a felzárkózás lassan indult meg, másrészt azt is le kell szögezni, hogy
az EU kohéziós forrásai a kedvező külső körülményekkel egyetemben nem eredményeznek egyből automatikus felzárkózást.
A 12 éves konzervatív kormányzás eredményei segítették a koronavírus-járvány kezelését
Az eredmények mögött azonban egy 12 éves kemény munka húzódik meg, amelyet időnként különböző krízishelyzetek nehezítettek: pénzügyi válság, migrációs válság, koronavírus-járvány, energiaválság. Mindezek ellenére ma azt mondhatjuk, hogy az elmúlt 12 évben 10 százalékkal 76 százalékra nőtt a hazai fejlettség, ha az EU-s szintet vesszük figyelembe.
Adódik a kérdés, hogy a pandémia ellenére miként lehetséges, hogy a magyar gazdaság 2 százalékkal meghaladja a járvány előtti fejlettségi szintet. A válasz a sikeres válságkezelési stratégiában keresendő, amely gyors gazdasági helyreállítással párosult. Magát a válságkezelést megkönnyítette, hogy a magyar gazdaság 2021-ben 7,1 százalékpontos GDP növekedést könyvelhetett el, amelyről itt írtunk korábban. Ezen felül az is hozzájárult a sikeres válságkezeléshez, hogy 2010 óta egy kellően összetett, magas ellenállóképességgel felvértezett gazdasági struktúra jött létre, amelyen belül a pandémia alatt is megerősítették, illetve megőrizték a munkahelyeket és a kapacitásokat. Ez a sikeres magyar válságkezelési stratégia lényegi eleme,
ezzel az úttal vált lehetővé a V-alakú magyar kilábalás a pandémiás helyzetből.
Biztató a jövő
A jövőben a fejlődés tovább fokozható e tekintetben, viszont ahhoz egyrészt arra van szükség, hogy a magyar gazdaság nagy része képes legyen átállni a nagyobb hozzáadott értékű tevékenységekre, amihez hozzá tartozik a képzés, az oktatás vagy az innovációs ökoszisztémák további erősítése. Másrészt pedig kulcsfontosságú a hazai tulajdon arányának intenzív növelése. A jelenleg tapasztalt, immár kétszámjegyű bérnövekedés is egy jó irány lehet a jövőre nézve, viszont ezzel párhuzamosan ügyelni is kell arra, hogy a reálbérek növekedését ne eméssze fel a megugró infláció, ami jelenleg aktuális kihívás nem csak Magyarországon, hanem Európában és szerte a világ más országaiban is.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára Facebook oldalán pozitívan értékelte az Eurostat által közölt 2021-es fejlettségi adatokat.
A jelen beruházása a jövő növekedése
„Az Eurostat mondja, nem mi: Portugáliát is megelőztük fejlettségben” – jelentette ki György László, majd hozzátette, hogy: „Megvannak a terveink arra, hogy miként érhetjük el az Európai Unió átlagos fejlettségi szintjét 2035-re. Ebben továbbra is kulcsszerepet játszanak a beruházások: nagy előrelépést fog jelenteni az elmúlt két évben több mint 2000 milliárd forint állami támogatásból megvalósult vállalati fejlesztések termőre fordulása”
„Ha bizalmat kapunk a megkezdett munka folytatásához, akkor a vállalkozásokkal és a munkavállalókkal közösen elérhetjük a célunkat” – zárta végül az államtitkár.
Borítókép: MTI/Vajda János