Kirúgtak egy orvost, miután kritizálta az általa vezetett sürgősségi osztály betegellátását – azt sérelmezte, hogy a magánbefektetőknek az egészségügyben csak a pénz számít. A hazai balliberális ellenzék mégis privatizálta volna az egészségügyet, annak ellenére, hogy ez a nemzetközi tapasztalatok alapján csak korlátozottan működőképes modell.
A Missouri állambeli Kansas City közelében lévő Overland Park Regional Medical Centerben sürgősségi ellátást igénylő betegek nem tudták, hogy valójában nincsenek olyan jó kezekben – a sürgősségi osztály orvosigazgatója azonban már 2012-ben látta a problémát és évekig unszolta a főnökeit, hogy bővítsék a személyzetet – majd ezt követően kirúgták.
Az orvosok egy része szerint nem egyedülálló, ami Ray Brovont korábbi katonaorvossal és orvosigazgatóval történt. Az orvosok elmondták, hogy a kórházak vezetőinek pénzközpontúsága egyre nagyobb probléma Amerikában – az ilyen hozzáállás pedig veszélyeztetheti a betegeket. Amikor viszont felszólalnak a probléma ellen, kirúgják őket – írta meg az orvosok véleményét az NBC News.
Ma már az USA kórházi sürgősségi osztályainak több mint 40 százalékát a magántőke-befektetési társaságok tulajdonában lévő profitorientált egészségügyi cégek felügyelik – derül ki a tudományos kutatásokból, hatósági beadványokból és belső dokumentumokból.
Az elmúlt években a magántőke-befektetési társaságok sok egészségügyi intézményt vettek át Amerikában – ezek a társaságok hatalmas hiteleket vettek fel a vállalatok felvásárlásához abban bízva, hogy a nyereség gyorsan nő, majd néhány év múlva profittal fogják továbbadni ezeket az intézményeket.
A magánbefektető rosszabb tulajdonos, mint az állam?
Eileen Appelbaum közgazdász és író magántőkével kapcsolatos kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a magánbefektetők befolyása nemcsak a munkavállalók számára jelent hátrányt, de a gazdaságnak is árthat.
„Az erőforrások sokkal inkább olyan befektetők tulajdonában vannak, akik nem ismerik az iparágat, nem becsülik a szakképzett munkaerő értékét, csak azért vannak benne, hogy profitot termeljenek, majd kiszálljanak. Ez a termelékenységnek sem kedvez” – idézte a közgazdászt korábban a Makronóm.
Bár a szakértők szerint a magánkézben lévő egészségügyi intézmények hátrányosan hatnak mind a gazdaságra, mind a munkavállalókra, Márki-Zay mégis magánkézbe adná az egészségügyet:
„A szomorú igazság az, hogy minden üzlet. Álszentség lenne azt mondani, hogy az egészségügy nem üzlet. Őszintén szólva én nyugodtabb vagyok, ha az egészségügy üzlet, minthogyha nem üzlet” – idézte korábban a baloldali politikust a Makronóm.
Richard M. Scheffler, a Berkeley-i Kaliforniai Egyetem egészségügyi közgazdaságtan és közpolitika professzora szerint a magántőke-befektetési társaságok nem véletlenül fektettek be kórházi sürgősségi osztályokat működtető intézményekbe.
„A kórházak pénze a sürgősségi osztályon van” – mondta, majd folytatta: „ez az osztály hatalmas profitközpont szinte minden kórházban”.
Scheffler szerint
az a probléma, hogy „a sürgősségi orvosoknak a pénzügyi vezetők mondják meg, hogyan végezzék a munkájukat”.
Brovont, az elbocsátott sürgősségi orvos egyetértett.
A volt katonaorvos szerint a befektetők „az eredményt nézik – az eredmény pedig számukra az, hogy pénzt keresnek.”
Brovont szerint már a „kék kód” – amelyet általában újraélesztés vagy életveszély jelzéseként használnak a kórházban – sem hárítja el a veszélyt minden esetben, hiszen a kórház kapacitása folyamatosan növekszik, ezért az egészségügyi dolgozók egyre inkább túlterheltek.
„Az orvosaimat arra kérték, hogy egyszerre három helyen legyenek” – állítja Brovont.
A személyzeti problémák azóta aggasztották Brovontot, mióta 2012-ben csatlakozott a kórházhoz. Az általa benyújtott, jogtalan elbocsátásra hivatkozó per dokumentumai szerint már korán szólt ezekről, de nem jutott semmire. A kórház bővítése tovább súlyosbította a problémát.
A korábbi katonaorvost 2015-ben és 2016-ban leginkább a kék kóddal kapcsolatos problémák frusztrálták, ezt fel is terjesztette Dr. Patrick McHugh-nak, az EmCare-nél dolgozó felettesének.
Brovont elmondása szerint a szövetségi törvény előírta, hogy az Overland Parkhoz hasonló II. szintű traumaközpontoknak a sürgősségi osztályon a nap 24 órájában rendelkezésre kell állnia egy orvosnak, aki megvizsgálja a beérkező betegeket.
Brovont szerint néhány orvos felvétele megoldotta volna a problémát, de ez nem történt meg.
Az orvosoknak küldött e-mailben Dr. Patrick McHugh azt írta, hogy „a nyereség mindenki érdeke”.
Brovont továbbra sem adta fel: emlékeztetőt küldött a vezetőségnek, amelyben felvázolta a kórházzal kapcsolatos aggodalmait. Hat héttel később, 2017 januárjában kirúgták.
„A vállalat képviselőjeként támogatnia kell a vállalat célkitűzéseit” – mondta Brevontnak McHugh a bírósági beadványok szerint.
Az incidens után Brovontot eltiltották a közeli kórházakban történő munkavégzéstől, melyek sürgősségi osztályait az EmCare felügyelte.
Brovont még abban az évben beperelte az EmCare-t „közrendet sértő jogellenes elbocsátásért”. Az esküdtszék 29 millió dollárt ítélt neki, beleértve 20 millió dolláros büntető kártérítést, amelyet a fellebbezés során 26 millió dollárra csökkentettek. Az ítélet jogerős volt.
Az Envision, az EmCare anyavállalatának szóvivője közleményében azt mondta, hogy a vállalat betartja „az állami törvényeket, és magas etikai normák szerint működik, amelyek a betegek egészségét és biztonságát helyezik előtérbe”.
McHugh nem kívánt nyilatkozni, az NBC News szerint viszont már nem dolgozik az EmCare-nél. Az Overland Park Medical Center nem vett részt a Brovont perben. A Clayton, Dubilier & Rice nem nyilatkozott az ügyről.
Makronóm vélemény
Közismert, hogy az ellenzéki összefogás miniszterelnök-jelöltje, az amerikai és kanadai kötődésű Márki-Zay Péter szerint az egészségügy üzlet, ezért privatizálni kellene azt. „Én meg vagyok győződve róla, hogy ezen az állapoton, ami ma van, ezen csak egy drasztikus magánosítás segíthet” – nyilatkozta még 2018-ban baloldal miniszterelnök-jelöltje.
Borítókép: MTI/ Koszticsák Szilárd
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Az intézkedés 170 millió amerikait érintene. A TikTok tiltakozik a tervezett, szólásszabadságot korlátozó intézkedés ellen.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Kínzás és kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód; kemény és életveszélyes börtönkörülmények is szerepeltek a jelentésben.
61 milliárd dollárt szavazott meg az amerikai képviselőház Ukrajnának. Mire lehet elég?
...Oroszország háborúja Ukrajna ellen egyben Kína csendes háborúja a Nyugat hegemóniája ellen.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
