Kínai légvédelmi rakéták érkeztek Belgrádba a hét végén. A szerbeket nem érdekli, hogy a Nyugat rendre a saját fegyvereit akarná nekik eladni.
A légvédelmi rendszer megvásárlásáról 2019-ben egyezett meg Belgrád és Peking, közölte a Nova.rs szerbiai hírportál.
A beszámoló szerint szombaton hat, Y-20A típusú kínai katonai teherszállító gép érkezett a belgrádi katonai repülőtérre, ahol kipakolták szállítmányukat, majd a Nikola Tesla nemzetközi repülőtérről, ahol feltöltötték őket üzemanyaggal, visszaindultak Kínába.
A Nova.rs információi szerint a gépek egy 2019-ben kötött szerződés alapján az FK-3 típusú légvédelmi rakétarendszer néhány darabját szállították a szerb fővárosba, és további hasonló szállítmányok is várhatók.
Az FK-3 típusú légvédelmi rendszer érkezéséről január végén beszélt Nebojsa Stefanovic védelmi miniszter, aki akkor büszkén jelentette be, hogy a legújabb technológiával bővül a szerb légvédelem. Ezt követően Aleksandar Vucic szerb elnök februárban egy kampányrendezvény során említette meg, hogy a szerb hadsereg a közeljövőben a világ egy legerősebb fegyverét szerzi be. A kampányoló köztársasági elnök egy másik alkalommal pedig arról beszélt, hogy a választások után a nyilvánosságnak is bemutatják a legújabb fegyvereket, amelyeket a szerb hadsereg szerzett be. A légvédelmi rendszert tartalmazó szállítmány késésének oka feltehetőleg az ukrajnai háború kitörése volt.
A Danas című belgrádi napilap a vasárnapi számában szintén Aleksandar Vucicot idézte, aki szombaton arról beszélt, hogy a szerb hadsereg jelentős visszatartó erő mindazok számára, akik fenyegetnék Szerbia szabadságát és az állampolgárok békéjét.
Hozzátette, hogy Szerbia drónok és robotok beszerzésébe fog fektetni a jövőben, kedden vagy szerdán pedig bemutatják a szerb hadsereg legújabb büszkeségeit.
„Nem hiszem, hogy Németország szeretne háborúzni, de a katonai és a biztonsági álláspontok megváltoztak”, így nem meglepő, hogy Berlin 100 milliárd eurót szán azoknak a cégeknek a helyrehozására, amelyeket súlyosan érintett az ukrajnai háború, valamint tartalékok felhalmozására és óvóhelyek felkészítésére, magyarázta a szerb elnök. Hozzátette: Szerbia számára a legfontosabb az, hogy saját magát erősítse, megőrizze a békét és a stabilitást, és senkit sem fenyeget, és a NATO-tag szomszédos országokat sem.
Szerbia nem kíván a NATO-hoz csatlakozni háborús múltja miatt, 1999-ben ugyanis a Koszovóban zajló szerb agresszió megállítása céljából az Észak-atlanti Szerződés Szervezete 78 napon át légicsapásokkal sújtotta Jugoszláviát. Viszont Belgrád a közelmúltban csatlakozott az ENSZ Oroszországot elítélő határozataihoz, noha szankciókat nem akar bevezetni Moszkva ellen.
Az európai uniós csatlakozásra váró Szerbiát többször is figyelmeztették, hogy ha valóban az EU tagja kíván lenni, akkor a hadászati felszereléseit is a nyugati standardokkal kell összeegyeztetnie, ennek ellenére
(MTI)
Hosszadalmas jogi procedúra vár a visszafordított ferencvárosi szurkolókra, eközben Dull Szabolcs erős kritikát fogalmazott meg Magyar Péterrel szemben.
Brüsszel a háború irányába mozdul, Budapest a békét és a nemzeti szuverenitást védi. Európa politikai és katonai kényszerpályára került, közben Washingtonban is új erővonalak rajzolódnak.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Három évvel később dokumentumok bizonyítják: Boris Johnson személyesen akadályozta meg a fegyverszünetet Kijevben. A Nyugat ekkor döntött úgy, hogy nem a béke, hanem Oroszország gyengítése a cél.
Tízmilliárd euró nagyságrendű közös hitelről írnak.
A külgazdasági és külügyminiszter Minszk felé vette az irányt.
Van kérdés?
Simonovits András a Nők40-et pazarlónak és méltánytalannak nevezte, melynek kivezetése esetén nagy összegek szabadulnának fel, amiket „értelmesebb” dolgokra is lehetne fordítani.
