Fűt-fát ígér Szlovákia az ukránok megmentésére, de lassan nincs miből osztogatni

2022. április 30. 12:40

A szlovák kormányt sok kritika érte, hiszen jóformán csak az ukrán konfliktussal foglalkozott, ígért számukra fűt-fát, légvédelmi fegyvert, repülőgépeket, sőt még azt a félmilliárd eurót is, amit nem tudott kihasználni az EU forrásokból. Eközben nem igazán foglalkozott az egyre inkább tüsszögő hazai gazdasággal, sőt azzal sem, hogy – euró ide vagy oda – az infláció mégiscsak tíz százalék fölé kúszott.

2022. április 30. 12:40
null
Matus Tibor
Matus Tibor

Persze a tíz százalék feletti inflációs adat csak egy szám, de

a lakosok mégis csak érzik belőle a 25-30 százalékkal megemelkedett élelmiszerárakat, no meg az 1,70 fölötti üzemanyagárakat.

A kormány az adókulcs csökkentésébe nem ment bele, hiszen ezzel kiesés keletkezett volna a bevételekben, a szabott árakkal szemben viszont ideológiai kifogásaik voltak a koalíció egyes tagjainak. Így van ez, ha a koalíciót egy sokszínű társaság alkotja, akik között a kétévnyi kormányzás már rég megrontotta a kapcsolatokat.

Ami késik, az nem múlik, a szlovák kormány is előállt a maga inflációs csomagjával áprilisban. Igaz ez nem az inflációt igyekszik megállítani, inkább a rászorulóknak, illetve a gyermekes családoknak szeretne segítséget nyújtani. A csomagra idén 260 millió eurót költenének, a jövő évben pedig ez a költség már egymilliárd euróra emelkedne.

rendszeres támogatásban viszont a gyermekes családokat segítenék, igaz mindezt még jóvá kell hagynia a parlamentnek.

Egyszeri 100 eurós juttatás járna minden eltartott gyermek után, még a főiskolások után is. Erre 83 millió eurót szánnának. Továbbá egyszeri 100 eurós támogatást kapna az az 58 ezer háztartás, amelyik anyagi szükséghelyzetben él, illetve 100 eurót kap az a 102 ezer 60 év feletti személy, aki nem jogosult nyugdíjra. Hasonlóan száz eurót kap az a 80 ezer ember, aki valakinek a gondozását végzi, illetve a 7500 nevelőszülő.

A családi pótlékot emelnék az eddigi havi 25,88 euróról idén 30 euróra emelik, majd jövőre 40-re. Illetve az eddigi gyermekek utáni adóbónuszt 43-47 euróról 100 euróra emelik a 15 évnél fiatalabb gyermekeknél, az idősebbeknél pedig 50 euróra. Ezeken kívül a gyermekek iskolán kívüli tevékenységére adna az állam 60 eurót.

Ez utóbbiak szinte teljesen azonosak azokkal az intézkedésekkel, amelyeket Igor Matovic pénzügyminiszter szeretett volna bevezetni még tavaly ősszel, csak hát a koalíció szikláin megrekedtek a javaslatai.

Az már csak hab a tortán, hogy az intézkedéscsomag bemutatásakor a 7500 nevelőszülő száz eurós támogatásánál az összköltséget 7,5 millió euróra taksálták. De nem kell minden kis hibán megakadni, egy jó közgazdász nem csak jó matematikus, inkább jó előrelátással kellene bírnia. Példák sokasága bizonyítja, hogy az adókulcs csökkentése sokszor olyan hatással jár, hogy az adóbevételek még növekednek is. Persze ehhez bátorság kellene, teljesen átgombolni a mentét, és úgy rakni rendbe, ami nem működik.

A szlovák kormányon belül ez nincs meg, szinte alapelvként követik, hogy minden intézkedéshez meg kell találni a finanszírozás forrásait is. Így volt a mostani esetben is, ugyanis a fenti intézkedések finanszírozására azt is bejelentették, hogy 

A szlovák gyakorlatban magyar mintára már 2012-től működött különadó a banki szektor számára, amit ideiglenes jelleggel vezettek be. Az ideiglenességéről annyit, hogy a 2020-as évre ennek mértékét még meg is duplázták. Persze jött a koronavírus, és a 2020-as év második felében ezt a különadót kivezették. Úgy indokolta akkor a koalíció, hogy elvi okokból, nem pedig azért, mert ez volt az ára a bankok részéről a szlovák kamatstopnak.

Elvek ide, elvek oda, most mégis visszajön a különadó. Kérdés az, miként fog mindez hatni az inflációra. Jó szlovák módszer szerint, az intézkedést már egy hete lebegtették,

Azzal indokolták ezt, hogy a cégek a mostani időszakban extra nyereségre tesznek szert. A másik oldalon viszont látni kell, hogy a Slovnaft is megszenvedte a koronavírus időszakát, és a jelenlegi 1,7 eurós üzemanyagár az EU-ban viszonylag alacsonynak mondható, ha eltekintünk a szabályozott áraktól. Az is tény, hogy minden egyes áremelésnél, az üzemanyag árának kétharmada az államkasszában landol, mint jövedéki adó és ÁFA. Ráadásul, az üzemanyagpiacon a Slovnaft nyugodtan megteheti, hogy a különadót beépíti az üzemanyag-árakba, ami további inflációt gerjeszt.

Pikáns dolog lesz az is, hogy a gazdasági miniszter, Richard Sulík most is ellenzi az adóemelést, így lehet nélkülük kell majd átnyomni a parlamenten a javaslatot.

Végre meg kellene nézni, hogy mire is költik el a közpénzt az egyes közhivatalok, állami intézmények. Márpedig itt valóban lenne tér, hiszen a tavalyi teljes közszféra 6,9 százalékos költségvetési hiányának nagy része a kormány hatáskörébe tartozó intézményeknél keletkezett. Az pedig egy másik történet, hogy az államadósság már GDP arányosan 63,1 százalékra emelkedett a járvány előtti 48 százalékról.

 

Összesen 21 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
1469valaki
2022. május 02. 23:29
Téged kellene valahová dugni, takony. Találó a neved geci.
nempolitizálok
2022. május 02. 16:25
Nincs annál szánalmasabb mint amikor egy szlovák itt játsza el, a gazdag szomszédot.
Takagi
2022. május 02. 16:25
Meg kell tiltani, hogy itt tankoljanak, vásároljanak. Szart sem ér a fos eurójuk otthon, panaszkodnak, ezért jönnek ide. Ezek is Orbán intézkedéseit másolgatják, önálló ötletük nincs. Nem egy okos társadalom.
nyúlgerinc
2022. május 02. 13:47
Te szarházi, ezt lopták el a Zorbánék? 1. Történelmi mértékben – közel egymillió fővel – bővült a foglalkoztatottak száma. 2. A munkanélküliség 12 százalékról négy százalék alá csökkent. 3. A foglalkoztatottság 57 százalékról 73 százalék fölé emelkedett a 15–64 évesek körében. 4. Bevezettük és fenntartjuk a rezsicsökkentést. 5. A szegénység kockázatának kitettek száma az Eurostat adatai szerint 2010 óta 1,25 millió fővel csökkent, a súlyos anyagi nélkülözésben élőké a harmadára. 6. Magyarországon ma kétszer annyi roma dolgozik, mint 2010-ben. 7. A megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatottsági aránya 18-ról 44 százalékra emelkedett. 8. Háromszor többet költünk szociális gyermekétkeztetésre, mint a baloldali kormányok. 9. Évről évre több mint százezren nyaralhatnak Erzsébet-táborokban. 10. Visszaépítettük a teljes 13. havi nyugdíjat. 11. A Nők40 programmal 326 ezer nő mehetett nyugdíjba negyven ledolgozott év után. 12. Segítséget nyújtottunk a devizahiteleseknek: a kormány kilakoltatási moratóriumot hirdetett, leállította a tömeges devizahitelezést, bevezette az árfolyamgátat, lehetővé tette a végtörlesztést. 13. Míg a 2009-es válság idején közel hét százalékkal esett vissza a magyar gazdaság, 2021-ben 7,1 százalékkal nőtt. 14. Míg az államadósság 2010-ben meghaladta az uniós átlagot, 2020-ban már tíz százalékponttal alacsonyabb volt annál. 15. Egykulcsos, arányos 15 százalékos személyi jövedelemadót vezettünk be. 2009-ben még 36 százalékos kulcs is volt. 16. Míg 2009-ben 33,5 százaléknyi adó terhelte a vállalkozásokat, ez 2022-re 13 százalékra csökkent. 17. Rekordalacsony szintre, kilenc százalékra csökkentettük a társasági adó kulcsát. 2010-ben ez még 19 százalék volt. 18. Öt százalékra csökkentettük számos alapvető élelmiszer áfáját (sertés-, a baromfihús, tej, tojás, hal) öt százalékra csökkent az éttermi fogyasztás és az internetezés áfája is. 19. 2010 óta 70 százalékkal nőtt a nettó átlagkereset reálértéke. 20. 2022-ben a bruttó átlagkereset meghaladta a 460 ezer forintot, ez a kormányzás kezdetén alig érte el a 200 ezer forintot. 21. A minimálbér 2010 és 2022 között közel háromszorosára, 73 500 forintról 200 ezer forintra nőtt. 22. A közbiztonságra fordított összeg 2010 és 2022 között több mint a duplájára nőtt, 449 milliárdról 992 milliárd forintra. 23. A honvédelemre fordított kiadás 2010 és 2022 között mintegy négyszeresére nőtt, 224 milliárd forintról 912 milliárd forintra. 24. 2010 és 2020 között 64,3 százalékkal csökkent a rögzített bűncselekmények száma. 25. Hatezer szolgálati autót cseréltek le a rendőrségnél. 26. A kormányzás kezdetén 17 tartalékos volt a Magyar Honvédségnél, ma 11 ezer. 27. Soha nem látott mértékű haderőfejlesztési program indult: csapatszállító és kiképző repülők, Leopard és Gidrán harckocsik és páncéltörő eszközök is érkeztek. 28. A 15–29 éves korosztályban 55 százalékkal csökkent a munkanélküliek száma. 29. Idén január 1-jétől a 25 év alattiaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük. 30. Bevezettük a diplomás gyedet, amely az alapképzésben részt vevő hallgatóknál 140 ezer forint, a mesterképzésben részt vevők esetében 182 ezer forint. 31. Gyermekvállalás esetén a kormány felfüggeszti, mérsékli vagy teljes egészében elengedi az édesanyák diákhitel-tartozását. 32. Az állam minden 35 év alatti fiatalnak utólagosan megtéríti egy sikeres nyelvvizsga díját. 33. A 20 év alattiak számára megtérítjük a KRESZ-vizsga árát. 34. Bevezettük a kamatmentes Diákhitel Pluszt és Diákhitel2-t. 35. 2010-hez képest 1700 milliárd forinttal több jut az egészségügyre. 36. Felújítottunk 91 vidéki kórházat, 54 rendelőintézetet, 107 mentőállomást, továbbá létrejött 23 új rendelőintézet és 34 új mentőállomás. Csak a Magyar falu program keretében 527 orvosi rendelő épülhetett vagy újulhatott meg. 37. Az Egészséges Budapest programban 2017 és 2026 között több mint 700 milliárd forintot költünk fejlesztésekre. Három centrumkórház jön létre a fővárosban. 38. A nők esetében 4,2 évvel, a férfiak esetében 4,4 évvel nőtt az egészségben eltöltött évek száma, nagyobb mértékben, mint az uniós átlag. 39. Több mint ezer új mentőautó állt vagy áll szolgálatba. Átlagéletkoruk 8,3 évről 2021-re 4,8 évre csökkent. 40. Az orvosok átlagbére 2010 és 2020 között mintegy duplájára nőtt, 2021 és 2023 között pedig ismét több mint duplájára emelkedik. 41. Az egészségügyi szakdolgozók bére 2010 és 2022 között két és félszeresére emelkedett. A mentősök bére 2010 óta több mint a duplájára emelkedett. 42. Kivezettük a hálapénzt. 43. Ingyenessé vált a teljes körű meddőségi kivizsgálás és a meddőségkezelésben használt gyógyszerek. 44. Ingyenessé tettük a HPV és a bárányhimlő elleni védőoltást. 45. Magyarország volt az egyik első állam Európában, amely két koronavírus elleni vakcinát is beadott a felnőtt lakosság több mint felének. 46. Európában elsőként tettük lehetővé a koronavírus elleni harmadik oltás felvételét. 47. Az oktatásra 2022-ben közel 2200 milliárd forintot fordítunk, ez 750 milliárd forintos növekedést jelent 2010-hez képest. 48. Az elmúlt harminc évben nem volt Magyarországon olyan volumenű iskolafejlesztés, mint napjainkban. Összesen több mint 940 helyszínen, 350 milliárd forint értékben valósulnak meg beruházások. 49. Míg 2010-ben a hároméves gyermekek 74 százaléka járt óvodába, addig 2019-ben már közel 87 százalékuk. 50. Bevezettük a mindennapos testnevelést. Több száz tornaterem épült, 44 tanuszoda épül vagy már el is készült, és további 40 tervezése van folyamatban. 51. A tanulók ingyen kapják a tankönyvet. 52. Kétszer annyi pénzt fordítunk a felsőoktatásra, mint 2010 előtt. 53. Az előnytelen felsőoktatási PPP-konstrukciók közül ötvenet kiváltottunk összesen 150 milliárd forint értékben. 54. Mintegy 700 km vasúti pályát korszerűsítettünk az elmúlt tíz évben. 55. Egyre több új és felújított vasúti jármű áll forgalomba. A megrendelt negyven darab emeletes motorvonatból már 24 közlekedik. A következő időszakban többek között 115 mozdony, ötven hibrid motorvonat és 54 új HÉV-szerelvény beszerzése történik meg. 56. Magyarországon 2010 óta több mint 6500 kilométer útszakasz felújítása fejeződött be. 57. 2010-hez képest már 700 km-rel nőtt a gyorsforgalmi úthálózat hossza. 58. A magyar emberek 87 százaléka harminc percen belül rá tud kapcsolódni valamelyik gyorsforgalmi úthálózatra, ez a szám 2010-ben csak 60 százalék volt. 59. A kormány 2010 óta 1850 kilométer kerékpárutat épített. 60. Az ország számos pontján épülnek hidak: két új Tisza-híd készült el, megépült a Monostori híd, épül a Kalocsa–Paks Duna-híd, a Déli összekötő vasúti híd, hamarosan megkezdődik a Galvani-híd építése, és négy új híd épül meg a magyar–szlovák határon. 61. A Modern városok program keretében összesen 4000 milliárd forintból fejlesztjük a megyei jogú városokat. 62. A Magyar falu program évről évre bővül: az eddigi, 600 milliárd forint feletti összeg idén több mint 291 milliárd forinttal emelkedik. Ebben a programban 3000 kilométernyi utat újítottak meg. 63. A Szupergyors internet programnak köszönhetően Magyarország távközlési infrastruktúrája több mutató alapján is a világ legjobbjai között szerepel. Az elmúlt években 21 700 kilométer optikai kábel és 8300 kilométer új hálózati infrastruktúra épült. 64. A 2010-es egy százalékkal szemben 2020-ban a GDP-nek már 1,6 százalékát költjük kutatás-fejlesztésre. 65. Zalaegerszegen átadták a ZalaZone járműipari tesztpályát. 66. Új egyetemi campus épül Kecskeméten, és a Testnevelési Egyetem is újat kap Budán. Új épületszárnyat kapott a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara. Új épületeket kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Debreceni Egyetem és a MOME is. 67. Folyamatosak a nagy nemzetközi beruházások Magyarországon: gyárat épít a BMW, az ország történetének legnagyobb zöldmezős beruházását hajtja végre a koreai SK Innovation, bővíti gyárát a Samsung, az Audi és a Mercedes is. 68. Megújult Zeneakadémia és az Operaház. Létrejött az Eiffel Műhelyház. Megnyitotta kapuit és nemzetközi díjakat is elnyert a Magyar Zene Háza. Felújítottunk számos színházat. 69. Megújult a Mátyás-templom. A budai Várban újjáépült a Főőrség. Megújult a Pesti Vigadó és a Budai Vigadó is. 70. A Nemzeti kastélyprogram és Nemzeti várprogram keretében 18 kastély és 12 vár újul meg országszerte. 71. Elkészült az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna. Felépült az MVM Dome. Felépült a 2017-es FINA vizes világbajnokságnak otthont adó Duna Aréna. Megújult a margitszigeti Hajós Alfréd Uszoda. 72. A szálláshelyfejlesztési program keretében 35 új szálloda épül, 14 ezer magánszálláshely, közel 600 panzió és 114 strand újult vagy újul meg. 73. 2010 és 2019 között a kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma több mint 60 százalékkal nőtt. A belföldi vendégek száma 68 százalékkal, a külföldiek száma 78 százalékkal nőtt 2010 és 2019 között. 74. 2010-ben a magyarok 35 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes nyaralást, 2020-ban már több mint 61 százalékuk. 75. Az állami vagyon értéke azóta 11 650 milliárd forintról 20 ezermilliárd forintra növekedett, amely 67 százalékos növekedést jelent. 76. A bankszektorban a magyar tulajdoni arány 2010-ben 40 százalék volt, 2021-re 57 százalékra nőtt. 77. Az energiaszektorban 2010-ben a magyar tulajdon aránya 29 százalék volt, 2021-ben már 59 százalékos. 78. A médiában és az ahhoz kapcsolódó iparágakban 34 százalékról 55 százalékra emelkedett a magyar tulajdon aránya. 79. Míg 2010-ben 31 százalék volt az újrafeldolgozott hulladék aránya, addig 2020-ra több mint duplájára, 63 százalékra nőtt. 80. Zajlik az ország megtisztítása a hulladéktól. Büntethetővé tettük az illegális hulladéklerakást. A Hulladékradar alkalmazás is segíti a magyar tájak megtisztítását. 81. Az újszülöttek erdeje program révén 2030-ig minden újszülött gyermek után tíz darab facsemetét ültetünk. A programban csak tavaly 1,1 millió fa elültetése történt meg. 82. 2010-hez képest egységnyi GDP előállítására már 24 százalékkal kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátása mellett képes a magyar gazdaság. A megújuló forrásból termelt villamos energia mennyisége 2021-ben 22 százalékkal növekedett. 83. Bevezettük a Zöld Államkötvényt, és a kormány vállalja, hogy az ebből befolyó pénzt csak klímabarát programokra fordítja. 84. Idén már 3500 milliárd forintot fordítunk a családokra, közel négyszer annyit, mint 2010-ben. 85. Idén februárban a gyermeket nevelő szülőknek visszatérítettük a 2021-ben befizetett jövedelemadójukat az átlagbér adószintjéig. 86. 2010 és 2022 között több mint háromszorosára növekedett a csecsemőgondozási ellátásra fordítható támogatás mértéke. 87. A gyed maximális összege 2010 óta közel háromszorosára emelkedett: idén januártól már eléri a 280 ezer forintot. 88. Bevezettük a gyed extrát és a nagyszülői gyedet. 89. Bevezettük a családi adókedvezményt, amely ma már mintegy egymillió családnak segít. 90. Bevezettük az első házasok adókedvezményét, amellyel 2020-ban 105 ezer első házas tudott élni. 91. A kormány 2021-ben 250 milliárd forintot fordított lakástámogatásra, ez a kormányzás kezdetéhez képest 70 százalékos emelkedést jelent. 92. Bevezettük a családi otthonteremtési kedvezményt (csok), ezt már 206 ezer család vette igénybe. 93. Bevezettük a falusi csokot, amelyet eddig 27 ezer család vett igénybe. 94. Bevezettük a tízmilliós babaváró támogatást, ezt eddig 203 ezer pár igényelte. 95. Bevezettük az autóvásárlási támogatást, erre eddig 36 ezer kérelem érkezett. 96. 2010 óta 70 százalékkal, 55 ezerre emelkedett a bölcsődei férőhelyek száma. Ma már háromszor annyi településen működik bölcsőde. 97. 2010 óta több mint 23 ezerrel bővült az óvodai férőhelyek száma. 98. 2010 és 2021 között a duplájára nőtt a házasságkötések száma. 99. A gyermekvállalási kedvet kifejező, úgynevezett termékenységi ráta 2010 és 2021 között 27 százalékkal, 1,25-ről 1,59-re emelkedett. 100. Az egyszerűsített honosításnak köszönhetően 1,172 millió külhoni nemzettársunk közjogilag is a magyar nemzet részévé vált. Minden magyar számíthat a kormány támogatására, éljen a világ bármely részén.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!