Befuccsolt Brüsszel ármánya: lesöpörte az asztalról Orbán szövetségese a legújabb őrült ötletet
December 16-án folytatódnak a tárgyalások.
A szlovák kormányt sok kritika érte, hiszen jóformán csak az ukrán konfliktussal foglalkozott, ígért számukra fűt-fát, légvédelmi fegyvert, repülőgépeket, sőt még azt a félmilliárd eurót is, amit nem tudott kihasználni az EU forrásokból. Eközben nem igazán foglalkozott az egyre inkább tüsszögő hazai gazdasággal, sőt azzal sem, hogy – euró ide vagy oda – az infláció mégiscsak tíz százalék fölé kúszott.
Persze a tíz százalék feletti inflációs adat csak egy szám, de
A kormány az adókulcs csökkentésébe nem ment bele, hiszen ezzel kiesés keletkezett volna a bevételekben, a szabott árakkal szemben viszont ideológiai kifogásaik voltak a koalíció egyes tagjainak. Így van ez, ha a koalíciót egy sokszínű társaság alkotja, akik között a kétévnyi kormányzás már rég megrontotta a kapcsolatokat.
Ami késik, az nem múlik, a szlovák kormány is előállt a maga inflációs csomagjával áprilisban. Igaz ez nem az inflációt igyekszik megállítani, inkább a rászorulóknak, illetve a gyermekes családoknak szeretne segítséget nyújtani. A csomagra idén 260 millió eurót költenének, a jövő évben pedig ez a költség már egymilliárd euróra emelkedne.
Egyszeri juttatást adnának a veszélyeztetett rétegeknek,
rendszeres támogatásban viszont a gyermekes családokat segítenék, igaz mindezt még jóvá kell hagynia a parlamentnek.
Egyszeri 100 eurós juttatás járna minden eltartott gyermek után, még a főiskolások után is. Erre 83 millió eurót szánnának. Továbbá egyszeri 100 eurós támogatást kapna az az 58 ezer háztartás, amelyik anyagi szükséghelyzetben él, illetve 100 eurót kap az a 102 ezer 60 év feletti személy, aki nem jogosult nyugdíjra. Hasonlóan száz eurót kap az a 80 ezer ember, aki valakinek a gondozását végzi, illetve a 7500 nevelőszülő.
A családi pótlékot emelnék az eddigi havi 25,88 euróról idén 30 euróra emelik, majd jövőre 40-re. Illetve az eddigi gyermekek utáni adóbónuszt 43-47 euróról 100 euróra emelik a 15 évnél fiatalabb gyermekeknél, az idősebbeknél pedig 50 euróra. Ezeken kívül a gyermekek iskolán kívüli tevékenységére adna az állam 60 eurót.
Ez utóbbiak szinte teljesen azonosak azokkal az intézkedésekkel, amelyeket Igor Matovic pénzügyminiszter szeretett volna bevezetni még tavaly ősszel, csak hát a koalíció szikláin megrekedtek a javaslatai.
Az már csak hab a tortán, hogy az intézkedéscsomag bemutatásakor a 7500 nevelőszülő száz eurós támogatásánál az összköltséget 7,5 millió euróra taksálták. De nem kell minden kis hibán megakadni, egy jó közgazdász nem csak jó matematikus, inkább jó előrelátással kellene bírnia. Példák sokasága bizonyítja, hogy az adókulcs csökkentése sokszor olyan hatással jár, hogy az adóbevételek még növekednek is. Persze ehhez bátorság kellene, teljesen átgombolni a mentét, és úgy rakni rendbe, ami nem működik.
A szlovák kormányon belül ez nincs meg, szinte alapelvként követik, hogy minden intézkedéshez meg kell találni a finanszírozás forrásait is. Így volt a mostani esetben is, ugyanis a fenti intézkedések finanszírozására azt is bejelentették, hogy
különadókat vetnek ki a legnagyobb száz vállalatra, akik a jelenlegi áremelkedések legnagyobb nyertesei.
A szlovák gyakorlatban magyar mintára már 2012-től működött különadó a banki szektor számára, amit ideiglenes jelleggel vezettek be. Az ideiglenességéről annyit, hogy a 2020-as évre ennek mértékét még meg is duplázták. Persze jött a koronavírus, és a 2020-as év második felében ezt a különadót kivezették. Úgy indokolta akkor a koalíció, hogy elvi okokból, nem pedig azért, mert ez volt az ára a bankok részéről a szlovák kamatstopnak.
Elvek ide, elvek oda, most mégis visszajön a különadó. Kérdés az, miként fog mindez hatni az inflációra. Jó szlovák módszer szerint, az intézkedést már egy hete lebegtették,
igaz akkor még csak egyedül a MOL leánya, a Slovnaft volt megnevezve, mint akit érintene a különadó.
Azzal indokolták ezt, hogy a cégek a mostani időszakban extra nyereségre tesznek szert. A másik oldalon viszont látni kell, hogy a Slovnaft is megszenvedte a koronavírus időszakát, és a jelenlegi 1,7 eurós üzemanyagár az EU-ban viszonylag alacsonynak mondható, ha eltekintünk a szabályozott áraktól. Az is tény, hogy minden egyes áremelésnél, az üzemanyag árának kétharmada az államkasszában landol, mint jövedéki adó és ÁFA. Ráadásul, az üzemanyagpiacon a Slovnaft nyugodtan megteheti, hogy a különadót beépíti az üzemanyag-árakba, ami további inflációt gerjeszt.
Pikáns dolog lesz az is, hogy a gazdasági miniszter, Richard Sulík most is ellenzi az adóemelést, így lehet nélkülük kell majd átnyomni a parlamenten a javaslatot.
A különadókat elutasítók nem vetik el az egyes intézkedéseket, inkább azzal érvelnek, hogy a kormánynak magán kellene kezdenie a takarékoskodást.
Végre meg kellene nézni, hogy mire is költik el a közpénzt az egyes közhivatalok, állami intézmények. Márpedig itt valóban lenne tér, hiszen a tavalyi teljes közszféra 6,9 százalékos költségvetési hiányának nagy része a kormány hatáskörébe tartozó intézményeknél keletkezett. Az pedig egy másik történet, hogy az államadósság már GDP arányosan 63,1 százalékra emelkedett a járvány előtti 48 százalékról.