Kr.u. 301 nagy év volt a Római Birodalom számára. Az inflációs spirál közepette Diocletianus császár kiadta a maximális árakról szóló rendeletét, amelyben halálbüntetés terhe mellett a Római Birodalomban szinte mindennek rögzítette az árát. Diocletianus rendelete hírhedten nem működött, és a birodalom még súlyosabb inflációba süllyedt.
Hét részes sorozatunkban megpróbáljuk körüljárni miképp változott, változik, változhat a világpénz. Az sorozat következő része elérhető Itt>>>.
De nem ezért volt nagy év Kr.u. 301. A másik nagy eseménye
Bár a rómaiak is hajlamosak voltak leértékelni más érméiket, például az ezüst dénárt vagy a sesterciust, de az arany solidus értékének és tisztaságának megőrzése érdekében a rómaiak valóban jó munkát végeztek. Még több száz évvel később is, miután a római nyugati birodalom már megszűnt és a birodalmi hatalom Bizáncban összpontosult, az arany solidus még mindig körülbelül olyan tiszta volt, mint a 300-as évek elején, ami valóban rendkívüli eredmény a valutastabilitás terén.
Az aranysolidusba vetett bizalom valójában olyan nagy volt, hogy a világ királyságai használták az érmét a kereskedelemben és megtakarításként is. Ez volt a Bizánci Birodalom büszkesége. I. Justinianus, aki az 500-as évek közepén uralkodott, kijelentette, hogy a solidust „a Föld egyik végétől a másikig mindenhol elfogadják”.
Csak a 11. század közepén, több mint hét évszázaddal a solidus bevezetése után kezdte egy császár leértékelni a valutát. Ahogy írták:
IX. Konstantin császár, aki 1042 és 1055 között uralkodott, az arany tisztaságát 87,5 százalékosra csökkentette. Utódja pedig tovább csökkentette 75 százalékosra. A század végére az arany aránya már csak 33 százalékos volt az érmékben.
A világ többi része is érzékelte ezt, ahogy azt is, hogy a Bizánci Birodalom politikai, gazdasági és katonai ereje hanyatlóban volt. A solidus gyors értékcsökkenésével a nemzetközi kereskedők más lehetőségeket kerestek.
Hamarosan a felemelkedő olasz városállamok, különösen Velence és Firenze saját aranyérméket kezdtek verni. Olaszország gyorsan Európa meghatározó gazdasági hatalmává vált, így dukátjaik és florinjaik széles körben váltak elfogadottá, lényegében felváltották a bizánci érméket a nemzetközi kereskedelemben.
Például a spanyol reál de ocho több száz évig volt a domináns tartalékvaluta, amíg a Spanyol Birodalom volt a világ meghatározó hatalma. De végül Spanyolország gazdagsága és hatalma lehanyatlott, és a reál de ocho-t leváltották.
A holland gulden uralta az európai kereskedelmet az 1600-as és 1700-as években, ahogy Hollandia gazdagsága és hatalma is megugrott. Mégis kiszorította őket a Brit Birodalom és a font sterling az 1800-as években és az 1900-as évek elején.
Az Egyesült Államok és az amerikai dollár is ezt a státuszt viselte az elmúlt 80 évben, ahogy jelenleg is ez a helyzet.
A történelem azonban nagyon világos mintát mutat, mikor a gazdagság és a hatalom, azaz a globális hegemónia eltolódik.
A tartalékvaluták azért tartják meg státuszukat, mert a világ többi része bízik bennük – bízik a valuta megbízhatóságában, bízik az azt kibocsátó ország hatalmában és presztízsében.
Azonban ma mindinkább úgy tűnik: a világ jó része jelenleg nincs tele bizalommal az Egyesült Államok iránt. Elég, ha ránéznek a szégyenletes, gyalázatos afganisztáni katasztrófára, és eltöprenghetnek:
De nem csak az afganisztáni fiaskóra kell tekinteni. Nézhetjük a végtelen eladósodást, a nevetséges állami költekezési kezdeményezéseket, amely azért fizette az embereket a járvány idején, hogy otthon maradjanak és ne dolgozzanak. Az amerikai dollár folyamatosan erodálódik és emelkedik az infláció. Ezek egyike sem kelt bizalmat.
Ezer éves történet, hogy a külföldi kereskedők új lehetőségek után kezdtek kutatni, miután elvesztették bizalmukat a solidusban és a bizánci kormányban. Ma is már léteznek nemzetközi bankok, multinacionális vállalkozások és külföldi kormányok, amelyek diverzifikálni kezdik a forrásaikat. .
Jelentős változás van folyamatban, ami persze nem olyasmi, ami egyik napról a másikra következik be. Mint a solidus szerepvesztése, ez is fokozatosan fog megtörténni, aztán hirtelen felgyorsul.
Lesznek kisebb mérföldkövek és kisebb események, amelyek sok éven át zajlanak. Sok minden ezek közül már meg is történt.
A végeredmény azonban az amerikai dollár globális tartalékokban való piaci részesedésének meredek csökkenése lesz, és bárkinek, akinek dollárja van, ez kellemetlen inflációt jelent majd.
Emlékezzünk:
A nyugati ember végül olyan sokáig nézte a totalitás izzó gömbjét, s olyan sokáig bámult az Atlanti-óceán felett lenyugvó Napba, hogy közben teljesen megfeledkezett az alapról, amelyen áll. Czopf Áron írása.
Lebukott a Tisza Párt. Kiderült, hogy hazudnak. A Tisza-adó botrány lehet a végzetük? Exkluzív interjú Deutsch Tamással Strasbourgból.
Az a helyzet, hogy ezekben a figurákban az eszme felülírja az emberséget, és csak azért nem akasztanak, nyaktilóznak és lövöldöznek még, mert ahhoz is gyávák. Ungváry Zsolt írása.
A Trump-párti aktivista és hívő keresztény elleni merénylet a legújabb hibbant szélsőbaloldali elméletek és az általuk hiszterizált közállapotok következménye. Charlie Kirk halálára. Szilvay Gergely írása.
Levette a kezét a Mandinerről Mérő Vera, hiszen nem is hallott róla, hogy kollégánkat taszigálta Magyar Péter embere.
A Mandiner adománygyűjtést szervezett a 76 éves Rosinec Máriának, aki egyedül neveli két unokáját, miután fia meghalt az értelmetlen háborúban.
A Hotel Lentulai vendége ezúttal Eperjes Károly Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész, rendező volt.
Dani Rodrik Latin-Amerikában, Afrikában és Ázsiában keresné a jogállamiság új példaképeit.
