A MEKH közleménye szerint a hátralékosok száma és a tartozások összege a nem lakossági előfizetők esetében is folyamatosan javuló tendenciát mutat.
Míg 2013 januárjában földgázszámlája kiegyenlítésével még több mint 800 ezer lakossági fogyasztó esett késedelembe, addig ez a szám 2022 januárjában 294 ezer volt. A 2013 januárjában nyilvántartott csaknem 30 milliárdos lakossági össztartozás 2022 első hónapjában ennek harmada, kevesebb, mint 9 milliárd forint volt, írták.
Hasonlóan javuló tendenciáról számol be a hivatal a nem lakossági szektorban is, ahol 2013 januárjában csaknem 70 ezer késedelmes előfizető volt, míg 2022 januárjában 22 ezernél kevesebb. Össztartozásuk 30 milliárdról 7,5 milliárd forintra apadt.
A villamosenergia-szektorban 2013 januárjában 1,8 millió hátralékos lakossági felhasználót, csaknem 30 milliárd forinttartozást tartottak nyilván. 2022 januárjára a lakossági hátralékosok száma a harmadára (652 ezer), össztartozásuk pedig 12 milliárdra csökkent. Megfeleződött a hátralékkal nyilvántartott nem lakossági fogyasztók száma is: míg 2013 januárjában 100 ezer nem lakossági hátralékos fogyasztó szerepelt a nyilvántartásban, addig 2022 januárjában már csak 47 ezer, írták.
A távhő ágazatban megfeleződött a lakossági számlatartozások összege, 15 milliárdról 7 milliárd forintra, a hátralékos díjfizetők száma 188 ezerről 141 ezerre esett vissza. A nem lakossági díjfizetők esetében a tartozás 5 milliárdról 1,6 milliárd forintra mérséklődött.
Nem meglepő a javuló tendencia, hiszen óriási könnyítést jelent a rezsicsökkentés a magyar családoknak. Hortay Olivér, a Századvég Gazdaságkutató energetikai üzletágának vezetője közösségi oldalán már korábban is összegezte a Századvég elemzését, melyben arról írtak, hogy Márki-Zay Péter rezsipolitikája háztartások százezreinek okozna fűtési nehézségeket.
A rezsicsökkentésnek köszönhetően egy magyar háztartás átlagosan havi 22 ezer forintot, azaz évente 264 ezer forintot költ áramra és gázra. A Márki-Zay által javasolt piaci árszabás bevezetése
írta a szakértő, és akkor még nem vettük figyelembe a jelenlegi helyzetben elszálló és többszörösre ugró energiaárakat.
(MTI, Makronóm, címlap: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A kormányfő szerint egy ilyen lépés már a háborús részvétel kategóriája.
A tiszás adócsomag és a 2010 előtti globalista törekvések.
Persze csak azoknak fáj ez, akik Magyarország vesztére törnek.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
Az ausztrál kutatók olyat alkottak, ami alapjaiban írhatja át a jövőt.
Pedofilvádak, belharcok és fenyegetések: súlyos botrány rázta meg a Tisza Párt sárvári előválasztását.
A csütörtöki csata előtt válaszolt az újságírók kérdésére a magyar miniszterelnök.
