A Kínával folytatott tárgyalások a jüan-áras olajszerződésekről hat éve folynak, de idén felgyorsultak, mivel a szaúdiak egyre elégedetlenebbek az Egyesült Államokkal, amely szerintük nem teljesíti több évtizedes biztonsági kötelezettségvállalásait a királyság védelmében - írta a Wall Street Journal.
A szaúdiak dühösek amiatt, hogy az Egyesült Államok nem támogatja a jemeni polgárháborúba való beavatkozásukat, és hogy a Biden-adminisztráció megpróbál megegyezni Iránnal annak nukleáris programjáról. Szaúd-arábiai tisztviselők azt is mondják: megdöbbentette őket az Egyesült Államok tavalyi hirtelen kivonulása Afganisztánból.
Kína a Szaúd-Arábia által exportált olaj több mint negyedét vásárolja fel. Ha jüanban számolnák ezt el, akkor ezzel növelnék a kínai valuta értékét. A szaúdiak azt is fontolgatják, hogy a jüanban denominált határidős ügyleteket, az úgynevezett petrojuant is beépítenék a Saudi Arabian Oil Co., azaz az Aramco árképzési modelljébe.
Szaúd-Arábia számára mélyreható változást jelentene, ha a napi durván 6,2 millió hordónyi nyersolajexport egy részét a dolláron kívül bármi másban áraznák be.
A globális olajeladások többsége – körülbelül 80 százaléka – dollárban történik,
és a szaúdiak 1974 óta kizárólag dollárban kereskednek az olajjal, a Nixon-kormányzattal kötött megállapodás értelmében. Ez az egyezség biztonsági garanciákat is tartalmazott a királyság számára.
Kína 2018-ban jüan áras olajszerződéseket vezetett be annak érdekében, hogy valutája kereskedhetővé váljon, de ezek nem rontottak a dollár olajpiaci dominanciáján. Kína számára a dollár használata veszélyforrássá vált, látva az Egyesült Államok szankcióit Iránnal szemben a nukleáris programja miatt és Oroszországgal szemben az ukrajnai invázióra hozott válaszul.
Kína fokozta közeledését a szaúdi királysághoz. Az elmúlt években Kína segített Szaúd-Arábiának saját ballisztikus rakéták építésében, konzultált a nukleáris programmal kapcsolatban, és elkezdett befektetni Mohammed bin Szalmán trónörökös kedvenc projektjeibe, például Neomba, a futurisztikus új városba.
Eközben a szaúdiak és az Egyesült Államok viszonya megromlott.
Biden elnök még a 2020-as kampányban páriáknak nevezte a szaúdiakat Dzsamál Khashoggi szaúdi újságíró 2018-as meggyilkolása miatt. Mohamed herceg, aki az amerikai hírszerző hatóságok szerint megrendelte Khashoggi meggyilkolását, nem volt hajlandó részt venni Biden és a szaúdi uralkodó, Szalmán király múlt havi telefonbeszélgetésén.
Ez azt is jelenti, hogy az Egyesült Államok gazdasági kapcsolata is csökken a szaúdiakkal. Az Egyesült Államok jelenleg a világ vezető olajtermelői közé tartozik. Az 1990-es évek elején naponta 2 millió hordó szaúdi nyersolajat importált, de ez a szám 2021 decemberében napi 500 ezer hordó alá esett. Ezzel szemben Kína olajimportja megduzzadt az elmúlt három évtizedben, ami összhangban van a gazdasága bővülésével. A kínai Vámhivatal adatai szerint Szaúd-Arábia volt Kína legnagyobb nyersolajszállítója 2021-ben, napi 1,76 millió hordóval, őket követte Oroszország napi 1,6 millió hordóval.