Újabb tévhit dőlt meg: mégis érdemes vállalkozni Magyarországon
Kiderült, hogy idehaza régiós szinten is nagyon kevés a cégmegszűnés.
Olyan lépéseket tett hazánk a kis- és középvállalkozások fejlesztése érdekében, amelyeket más országokban is érdemes lenne követni, vélekedtek a Budapestre látogató OECD-igazgatók, akiket a Makronóm kérdezett.
Követendő példaként állították a résztvevők elé a magyar vállalkozásfejlesztési rendszer elemeit és az itthoni KKV stratégiát a külföldi előadók a Makronóm Intézet, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) és az OECD gazdasági tanácsadó testülete társszervezésében Budapesten megrendezett Small Business, Big Deal nemzetközi konferencián. Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója rámutatott,
Az eseményen több mint 40 ország vállalkozásfejlesztési szakemberei vettek részt és kaptak részletes beszámolót a magyar vállalkozásfejlesztési intézkedésekről.
A Makronóm által megkérdezett szakértők kiemelték, hogy Magyarország a kisebb vállalkozásokra is innovátorként tekint, ráadásul más országoknak is ajánlható eszközökkel segíti a kkv-szektort. Hozzátették, hogy folyamatos a magyar felzárkózás az OECD országok fejlettségi szintjéhez.
Ali Karami Ruiz, a Business at OECD kommunikációs és nemzetközi ügyekért felelős igazgatója a Makronómnak elárulta: számos kihívással szembesülnek a kkv-k manapság, mintha csak egy kettős árhullám érné őket, hiszen a cégeknek továbbra is
ami fennakadásokat okoz az európai gazdaságban. E kettő sokkon túl egyéb kihívásokat is meg kell oldani, például a forrásokhoz való hozzáférést vagy azt, hogy hogyan tudják megugrani a kkv-k a digitális váltást, hogyan válhatnak termelékenyebbé.
Nadim Ahmad, az OECD igazgatóhelyettese szerint a legnagyobb kihívás jelenleg a járványból való talpraállás. Talán a legfontosabb az, hogy elkerüljék a cégek az adósságok felhalmozódását, hogy ez ne váltson át adósságválságba. Ez minden országra érvényes, mert mindenütt hatalmas kormányzati támogatásokat láttunk. A kormányzati támogatások leépítését óvatosan kell megvalósítani, elkerülendő, hogy az egyébként fényes jövő előtt álló kkv-k most megszűnjenek. Ennek egyik módja annak az adósságnak az átstrukturálása, ami megtámogatta a kkv-kat a válságkezelés során.
Jelentős befektetésekre van szükség a kkv-k kapacitásaiba, hogy digitalizációs készségeiket fejlesszük. Nem csak mesterséges intelligencia, big data vagy a gépi tanulás az, amiről beszélünk, hanem olyan egyszerű, alapvető dolgok, mint bekapcsolódni az e-kereskedelembe. Mert már ebből erősebb növekedés és jobb válságállóság következhet a vállalkozások számára.
A szakértő szerint kritikus továbbá a globalizáció hatása is. Ma azt látjuk, hogy változnak a globalizáció mintázatai, az elmúlt évtizedben látottal ellenkező irányba. Ennek keretében nagyobb hangsúly helyeződik a válságállóságra. Minden cégnek kihívást, de lehetőséget is jelent, hogy a globalizációs korszakban kifejlesztett működési modelljét újra kell írnia.
Ali Karami Ruiz szerint a kkv-k kihívásait tekintve annyiban más a helyzet Európa keleti részében, hogy régiónkban nagyobb a kkv-k megszűnési rátája. Más országokban, mint például Németországban, ahol már erősebb kkv-kultúra van, több tudás halmozódott fel arról, hogyan érdemes elkezdeni és működtetni egy céget, de a közép-európai régióban arról hiányozhat még információ, hogy miként lehet tartósan megőrizni egy vállalkozást.
Ali Karami Ruiz úgy látja:
ezért is van szükség a megfelelő jelzésekre és ösztönzésekre a társadalom és a gazdaságpolitika részéről is, hogy cégeink bátrabban vállaljanak kockázatot. Kiemelte: „sokat beszélünk arról, hogy kik a hiányzó vállalkozók. Kik azok az emberek, akik talán nem dolgoznak most a munkapiacon és elindíthatnák a saját cégüket, de számos okból mégsem lépik ezt meg. Ezért kulcsszó a vállalkozói útra lépés ösztönzése.”
vélekedett a helyi sajátosságokról Nadim Ahmad, aki szerint erősebben kell fókuszálni a külföldi működőtőkének a teljes gazdaságba való tovagyűrűző, pozitív hatásaira és azok érvényesítésére.
Más országokban is jellemző, de talán Magyarországon kicsit erősebben, hogy
Különösen a kkv-k esetében van egy jelentős termelékenységi szakadék, amit be kellene zárni. Ezt digitális eszközökkel is meg lehet valósítani. És azzal is, hogy a kkv-k beszállítóként bekapcsolódnak a külföldi cégek értékláncaiba, ami rájuk pozitív hatást gyakorol. Fontos még, hogy a kkv-k és az ott dolgozó emberek készségeit is javítsuk, tette hozzá.
Ali Karami Ruiz kiemelte, hogy valamiért nem szokás a kis- és középvállalkozásokra úgy tekinteni, mint az innováció forrásaira.
„Magyarországon épp arra törekednek, hogy a kkv-kat is az innováció forrásaiként pozícionálják. Remélhetőleg más országok is követik majd ezt a megközelítést”,
tette hozzá.
Ez azt is jelentheti, hogy immár nem kizárólag a nagyvállalatokat tartja majd a közvélemény az innováció forrásainak. „A nagyvállalatok egyébként nagyban függenek a kisvállalatoktól, építenek rájuk és sok esetben az innovatív megoldásaik a kis partnereiktől származnak. Ha tudjuk bátorítani a különböző méretű cégek közötti kapcsolatokat és létrehozzuk a tapasztalatcsere fórumait a cégek között, ahol megbeszélhetik, hogy mi működik és mi nem, akkor tovább erősíthetjük a kicsik megújulását” – mutatott rá.
A Makronóm azon kérdésére, hogy mi minden mással lehet még segíteni a kkv-k megújulását, Ali Karami Ruiz kifejtette: „a vali.hu weboldal, amely egy egyablakos rendszerben biztosítja a cégeknek az információkhoz és erőforrásokhoz való hozzáférést, ez egy nagyon jó minta. Nem minden OECD országban létezik ilyen, pedig évek óta ez az egyik javaslata az üzleti közösségnek a kormányzatok felé. A kisvállalkozásoknak nincs idejük papírozni, információt gyűjtögetni, mert nagyon nagy erőfeszítésekkel igyekeznek a cégüket működtetni, a túlélését biztosítani. Ha van egyetlen forrás, amely mindent tartalmaz, amire szükség lehet, és megmutatja a cégeknek, milyen lehetőségeik vannak, illetve támogatja őket abban, hogy használják is ezeket, ez nagyszerű. Csak remélhetem, hogy még több ország vezeti be ezt a gyakorlatot” – összegzett.
„A most fejlesztett egyablakos rendszer egyértelműen egy jógyakorlatnak tekinthető, amit jobban meg kell mutatni, mert más országok is tanulhatnak belőle”
– tette hozzá Nadim Ahmad.
A Makronóm a hazai és a külföldi tőke és vállalatok arányáról is kérdezte Ruizt, aki szerint bármely hosszú távon egészséges, fenntartható, termelékeny gazdaságnak szüksége van mindkettőre. A kisvállalkozások a koronajárvány idején megmutatták, hogy ők azok, akik számos fontos szolgáltatást biztosítanak, amikor válsághelyzet és lezárások vannak, ugyanakkor a nagybefektetések általában a nagyvállalatokhoz kapcsolódnak, ezért egy jó mixet kell találni a hazai és a külföldi tulajdon között.
Nadim Ahmad óva intett attól, hogy a világ országai a protekcionizmus felé induljanak el. Elismerte, hogy a koronaválságban úgy látszott, az egészségügyi felszerelések gyártási kapacitását jó, ha otthon tartjuk. De szerinte az is kiderült, hogy
„A globalizációs folyamatot nem visszafordítani kell. Nem lenne hatékony teljesen befelé fordítani a termelést. Ez költséges is lenne és nem is adna biztonságos ellátást a fontos termékekből. Az energia, az egészségügyi felszerelések, a gyógyszerek tekintetében is az jelenti a biztonságot, ha számos különböző helyről tudunk beszerezni. Így sokkal többet tudunk elérni, mintha a termelést egyetlen országban, befelé tekintve szerveznénk meg”, mondta el.
Hozzátette: nincs azzal semmi baj, ha egyes szektorokban azt mondjuk, hogy hazai tulajdonban talán hatékonyabban működnének. Ha valóban ez a helyzet, akkor az növelheti a válságállóságot, de ez korántsem általános. Szerinte ugyanakkor ennél összetettebb kérdés a válságállóság, aminek új formájára van szükség: a koronajárvány és a háborús szankciók is a hosszú értékláncok veszélyeire figyelmeztetnek.
Ez pedig lehetőséget jelenthet a hazai gazdaság számára, mert „a nagyvállalatoknak is újra kell tervezniük a folyamataikat a válságok hatására.
Ennek eredménye lehet, hogy a multicégek megerősítik a kapcsolataikat a helyi gazdaság szereplőivel,
a helyi munkavállalókkal és cégekkel, ami válságállóbbá teheti őket.” Az értékláncok rövidülése tehát akár azt is jelentheti, hogy a nemzetközi vállalatok minél több terméket igyekeznek majd helyben, helyi beszállítókkal megtermelni, ami lehetőséget is jelent a nemzetgazdaság számára.
A gazdasági felzárkózás egyértelműen zajlik, mondta a Makronómnak Nadim Ahmad. Emlékeztetett: 1995-ben csatlakozott az ország az OECD-hez, amikor 50 százalékkal elmaradt az átlagos OECD egy főre jutó jövedelmi szinttől.
Sokat tett hozzá ehhez a munka termelékenységének növekedése, de az is, hogy Magyarországon nem nőttek közben az egyenlőtlenségek. A gazdaságpolitika feladata ugyanis épp az, hogy elkerülje a jövedelmi egyenlőtlenségek növekedését, miközben gyorsan növekszik a gazdaság.
Vannak persze akadályok is: az egyik az infláció, ami talán évtizedek óta nem jelentett problémát. Kockázat, hogy az infláció és az energiaválság rontja a versenyképességet. Magyarországon az is látható, hogy a bérköltségek is növekednek. Ha a kkv-k be akarnak illeszkedni a nemzetközi értékláncokba, akkor hatékonyan kell kezelniük a munkaerőköltséget. A legjobb eszköze ennek, ha javítják a termelékenységüket és nem az, ha visszafordulnak és a fizetéseket vágják vissza.
A konferencián részt vett Yoshiki Takeuchi, az OECD főtitkár-helyettese is, aki elismerését fejezte ki a bemutatott vali.hu vállalkozói információs portállal kapcsolatban. A résztvevők meghallgatták György László államtitkár előadását is, amiről itt lehet bővebben olvasni.