Ha a dollártartalékok már nem jelentenek biztonságos menedéket, akkor kinek van szüksége dollártartalékokra? Ezt a kérdést vetette fel James G. Rickards Wall Street-i befektetési bankár.
Az Egyesült Államok és szövetségesei az EU-ban és világszerte a valaha alkalmazott legkeményebb gazdasági szankciókat vetették ki Oroszországgal szemben. A múltban még az egymással közvetlen háborúban álló nemzetek sem szakították meg az egymásnak járó adósságok kifizetését. Jim Rickards a The Daily Reckoning oldalán 1854-56-ban a mai Ukrajna területén lezajlott krími háborút vizsgálta. Akkor Nagy-Britannia (és Franciaország) állt háborúban Oroszországgal. Mégis a háború alatt az orosz kormány folyamatosan kamatot fizetett az adósság brit tulajdonosainak, és a brit kormány is folyamatosan fizette adósságait az orosz kormánynak.
Akkor egy brit miniszter azt mondta, hogy
De ez akkor volt. Az USA és európai szövetségesei nem állnak közvetlen háborúban Oroszországgal (legalábbis még nem), mégis a történelem legsúlyosabb gazdasági szankcióit vetették ki, amivel az orosz gazdaságot nagymértékben kiszorították a világgazdaságból,
Oroszországot kizárták a SWIFT globális pénzügyi rendszeréből. Az orosz bankok, oligarchák és nagyvállalatok hosszú listája szerepel azok között, akik nem bonyolíthatnak tranzakciókat nyugati felekkel. Ezek közé tartozik többek között a Gazprom (a legnagyobb orosz földgázipari vállalat). Biden emellett megtiltotta a félvezetők, csúcstechnológiai berendezések és más technológiák Oroszországba történő exportját.
Rickards szerint, még ha a fegyveres harcnak vége is lesz, várhatóan egy hónapon belül, a gazdasági háború tovább fog folytatódni, és a globális gazdaságra (nem csak Oroszországra) gyakorolt hatásai évtizedekig tartanak majd.
Oroszország nem vált passzív bokszzsákká, amely visszaütés nélkül tűrné a pofonokat.
Küzdeni fog a szankciók ellen saját megtorló intézkedésekkel, illetve leleményes megoldásokat fog keresni a szankciók megkerülésére. Oroszország például összefoghat Kínával, hogy a kínai hitelkártya-rendszert (UnionPay) bevezesse az orosz fogyasztók számára. Ez rögtön meg is történt, miután a Visa és a Mastercard beszüntette az Oroszországban az üzleti tevékenységét. És az erőfeszítései ezzel még nem érnek véget.
Oroszország kínai és indiai bankokkal együttműködve igyekszik majd helyreállítani a kemény valutás fizetési csatornákat. Az amerikai szenátusban pedig törvényjavaslat született az orosz központi bank aranytartalékainak befagyasztására.
Ezzel csak egy probléma van: a fizikai aranyat, mintegy 2300 tonnát, körülbelül 150 milliárd dollár értékben, Oroszországban tárolják.
A jogszabály másodlagos bojkott-szankciókkal sújtana minden olyan felet, amely Oroszországnak segítséget nyújt az arany szállításában vagy az aranyügyletekben. Ez a lehetséges szankció azonban nagyon könnyen kijátszható.
Arról egyik fél sem fog sajtóközleményt kiadni, ha például Oroszország 100 tonna aranyat elrepít Pekingbe, hogy fizessen vele a kínai feldolgozott árukért. Még az amerikai hírszerzés sem fogja észrevenni.
Az arany márpedig könnyen beolvasztható, és újra feldolgozható kínai jelzésekkel ellátott aranyrudakká. Innentől már lenyomozhatatlan az arany, hiszen Oroszországnak és Kínának is számos aranyfinomítója van. Az orosz Központi Bank pedig rubelért több aranyat vásárolhat az orosz bányászoktól, hogy pótolja a tartalékait.
Rickards sommásan fogalmaz: szerinte,
Oroszország tőkekorlátozást is bevezetett, amely a szankciók okozta fájdalmat az orosz hitelfelvevőkről a nyugati hitelezőkre hárítja, akik most az általuk birtokolt orosz kötvényekért nem kapják meg a fizetséget. Emellett Oroszország bejelentette, hogy leállítja a fontos vegyi anyagok, fémek és feldolgozott gázok exportját minden olyan országba, amely szankciókkal sújtotta Oroszországot.
Ezek az exporttermékek nélkülözhetetlenek a gyártási folyamatokhoz, beleértve a félvezetőket, az autókat és a mezőgazdaságot.
véli a szerző.
Itt lép életbe a nem szándékos vagy közvetett következmények törvénye. A félvezetők gyártásánál például lézert használnak, amelynek működtetéséhez használt feldolgozott neongáz több mint 65 százaléka Ukrajnából származik.
A Boeing és az Airbus által a repülőgépgyártásban használt stratégiai fémek, például a titán és az alumínium 35-50 százaléka Oroszországból származik. A Közel-Keletet és Afrikát tápláló gabona nagy része Ukrajnából vagy Oroszországból származik. Az elektromos autók akkumulátorainak gyártásához használt fémeket is exportál Oroszország, többek között lítiumot, kobaltot és nikkelt. A lista folytatható, de a lista élén kétségkívül az olaj, a földgáz és a szén áll, amelyekből Oroszország Európa vezető beszállítója.
Ha Oroszország mindezt végigcsinálja, akkor a félvezetőktől kezdve a nehézgépekig és a szállításig világszerte jelentős iparágak leállását okozhatja. A Biden-kormányzat a saját bőrén tapasztalja majd meg, hogy a globalizált, sűrűn összefonódott világban, ami Oroszországban történik, az nem marad Oroszország határain belül. Lehet, hogy Oroszország lesz az amerikai szankciók első áldozata, de a végső árat az egész világ fogja megfizetni. Ahogy a dollár is, mutat rá egyre több jel.
Rickards visszaemlékezik, hogy 2009-ben részt vett a Pentagon által szervezett első pénzügyi hadijátékon, amelyet az Egyesült Államok szigorúan titkos hadviselés-elemző laboratóriumában bonyolítottak le.
Ezután Oroszország és Kína ragaszkodni fog ahhoz, hogy az orosz energiahordozókért vagy kínai gyártmányú termékekért már az új valutában fizessenek. Ez egyértelmű törekvés lenne arra, hogy kiszabaduljanak az amerikai dollár hegemóniája alól, és megvédjék magukat az amerikai dollár alapú gazdasági szankcióktól, véli a szerző, aki szerint ma már pontosan ez zajlik.
Az amerikai dollárnak 33 évbe telt (1914-1944), míg a világ vezető tartalékvalutájává vált. A dollár 1971-ben elvesztette az aranyhoz kötöttségét, de mégis a világ vezető tartalékvalutája maradt, részben a Nixon és Kissinger által 1974-ben kidolgozott petrodollár-alkunak köszönhetően. A világot pedig elárasztották dollárral, kombinálva a Fed pénznyomtatását és az USA kereskedelmi deficitjét.
A nehézségek az 1990-es években és a 2000-es évek elején kezdődtek, amikor az Egyesült Államok pénzügyi szankciókkal büntette az olyan ellenséges országokat, mint Irán, Észak-Korea, Venezuela és - korlátozott mértékben - Oroszország. Az USA pedig újra és újra visszatért a szankciókhoz.
Most, hogy az USA befagyasztotta az orosz központi bank tartalékait, ez lesz az utolsó csepp a pohárban Oroszország és a világ számára.
A világ szerzőnk szerint valami megbízhatóbb tartalékvalutát fog keresni, amit nem lehet az USA szeszélyei miatt befagyasztani, hiszen bebizonyosodott, hogy mégsem biztos és biztonságos dolog amerikai dollárban tárolni vagyonokat.
Az USA a szankciókkal való visszaélésével rombolja a dollár értékét, hangoztatja egyre több közgazdász. A jövőben a dollár így már nem lesz olyan fontos. Ez persze nem fog egyik napról a másikra bekövetkezni, de az Oroszország elleni példátlan szankciók csak felgyorsítják ezt a folyamatot.
A befektetők felkészülhetnek a dollár közelgő összeomlására, ha növelik a fizikai aranyba való befektetéseiket. Ez az egyetlen olyan pénzforma, amit nem lehet befagyasztani vagy lefoglalni, összegez a gondolkodó.
James G. Rickards a Strategic Intelligence, a Project Prophesy , a Crash Speculator és a Gold Speculator szerkesztője . Amerikai ügyvéd, közgazdász és befektetési bankár, aki 40 éves tapasztalattal rendelkezik a Wall Street-i tőkepiacokon.
A „konvergencia-programként” elhíresült dokumentum az élet minden területére kiterjedne. A Nézőpont Intézet azt is kimutatta, hány emberre lennének hatással a Tisza megszorításai.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
Szörnyű hírek érkeztek Moszkvából.
Brüsszel szerint Oroszország részvétele a nemzetközi sportban továbbra is biztonsági kockázatot jelent.
Kiterítette a lapjait a moszkvai védelmi minisztérium.
Amerikai közvetítéssel ült tárgyalóasztalhoz Ukrajna és Oroszország, miközben továbbra is dühöngenek a fegyverek.
A Kreml szóvivője még a célpontokat is megnevezte.
A férfi szinte a semmiből sétált fel a miniszterelnök mellé.
Még Ukrajnában is elismerték a szomorú tényeket.
