A Nyugatnak fáj, de Oroszországot kínozza a gazdasági háború

Matus Tibor írása a Mandiner hetilapban.

Amikor Vlagyimir Putyin támadást indított Ukrajna ellen, úgy gondolhatta, könnyű villámháborúval pár nap alatt megadásra kényszeríti szomszédját. Csalatkozott. A gyenge bevetett haderő bizakodást keltett az ukránokban, és feltüzelte őket, így Putyin keményebb eszközök bevetésére kényszerült. Mindez kiváltotta a nyugatiak haragját: úgy vélték, ők is belekezdenek egy villámháborúba, méghozzá pénzügyi szőnyegbombázásba.

Oroszország azzal, hogy átlépte az ukrán határt, rögtön két vereséget is elszenvedett. Egyrészt a kommunikációst, hiszen rögtön a világ agresszorává vált. Másrészt sikerült egyesítenie Ukrajna soknemzetiségű polgárait, még az ott élő oroszok jó része sem áll ki Putyin mellett, így az ukrán nemzetépítésnek is tett egy szívességet.

A föld országai két táborra szakadtak, bár az Oroszország mellett kiálló államok száma lényegesen kisebb. De a világ nem fekete és fehér, kérdés, hogy a semleges országok mennyire segítenek majd az oroszoknak a szankciók kikerülésében. Mert sok ország szívesen csökkentené az Egyesült Államok hegemón szerepét a világban. Az ő viselkedésük fogja eldönteni, mennyire lesznek sikeresek a bevetett pénzügyi fegyverek, és melyik oldalt sújtják erősebben.

Oroszország legfőbb gazdasági fegyverei

Gáz

Egyértelműen a gáz a legerősebb gazdasági fegyver Putyin kezében, mert ki tudja használni Európa erős függését  – több európai ország jelentős mértékben az orosz gáztól függ. Emlékezetes, már az ukrajnai invázió előtt is játszottak az oroszok Európával. A szállítások akadozása, a tározók feltöltöttsége mind bizonytalanságot okozott, és soha nem látott csúcsra emelte az energiahordozó árát. A pénzügyi szankciók bevezetése további bizonytalanságot okozott, a gázárak a szankciók bejelentése után még az év végi szintet is jócskán meghaladták. A gázszállítás teljes leállása és az orosz energiahordozók embargója akár az ipar és a gazdaság jelentős leállását eredményezhetné nyugaton is.

Az orosz gáz helyett rögtön jelentkezett az USA a cseppfolyós palagázával (lng), amivel két gond adódik. Egyrészt jóval drágább, mint az orosz földgáz, másrészt Európa nincs felkészülve a keleti importot kiváltó mennyiség fogadására. Németország csak most jött rá, hogy építenie kellene egy-két lng-terminált, a többi tagország termináljai pedig nem tudják teljes kapacitással fogadni a cseppfolyós gázt, mivel nincs megfelelő csőösszeköttetés. A szakértők szerint az orosz gáz mennyiségének csupán ötödét tudnák jelenleg fogadni lng-ből. Így Európa nem tud teljesen lekapcsolódni az orosz gázról, ahogy Oroszországnak is szüksége van a bevételekre a háború folytatásának finanszírozásához és gazdasága életben tartásához.

Az európai gáztárolók töltöttsége nagyon alacsony, de már közel a tavasz. Ezt a fűtési szezont megúszta Európa, de kérdéses, miképp és honnan lesznek feltöltve a tartályok az ősszel – erre már a Gazprom is utalt. Magyarországon a gáztárolók töltöttsége az egyik legjobb Európában az éves szükséglethez viszonyítva, és lehet számolni a magyar kitermeléssel is, amely a fogyasztás ötödét fedezi. Lehet építeni a teljes lakossági igényt, azaz az országos igény felét fedező, tizenöt éves orosz–magyar gázszerződésre is. Ebbe azonban katonai vagy szigorúbb szankciós hadműveletek is beleszólhatnak.

Az oroszok bevetik és a továbbiakban is be fogják vetni a földgázfegyvert, ami majd jócskán növeli és fenntartja az inflációt, gondokat okozva az egész világ gazdaságának. Hosszú távon ezzel arra kényszerítik Európát, hogy az energiahordozók szállítóit tekintve alternatívát keressenek, például algériai vagy azeri forrásokat, illetve hogy még erőteljesebben építsék saját energiatermelő kapacitásai­kat, építve akár a megújulókra, akár az atomenergiára, és a szénerőművekre is szükség lehet.

Olaj

Az olajszállító tartályhajók már kezdik kerülni az orosz kikötőket egyrészt a háború miatt, másrészt további, az olajszállítást érintő szankciókra számítva. A svéd- és a finnországi olajfinomítók leállították az orosz olaj vásárlását, és példájukat Texasban is követték, a britek pedig betiltották az orosz tartályhajók fogadását.

Oroszország a világ olajtermelésének mintegy 7,5 százalékát adja, így a világ óvatosan bánik a szankciókkal. Maradtak még bankok, amelyeken keresztül le lehet bonyolítani az energiaügyleteket. Persze ezek bizonytalan kiskapuk, és kérdés, mikor zárják be őket. Mindez nem jelenti azt, hogy az oroszok vevő nélkül maradnak, hiszen India vagy Kína óriás gazdasága is vevő lehet az orosz nyersanyagokra.

Agrártermékek

Ukrajna az „Európa kenyereskosara” címet gazdag, fekete talajával, hatalmas búzamezőivel érdemelte ki. Ukrajna és Oroszország együttesen a globális búzakereskedelem több mint egynegyedét, a kukoricakereskedelem körülbelül egyötödét és a globálisan értékesített kalória 12 százalékát fedezi, így létfontosságúak a világ élelmiszer-ellátása szempontjából. Putyin szándékaiban bizonyosan szerepet játszott, hogy egyesítse ezt a két piacot, és ezzel alkuerőt szerezzen a nemzetközi élelmezésben.