A Global Times, a kínai angol nyelvű portál internetes petíciót indított, amelyben azt követeli, hogy az Egyesült Államok adja vissza az afgánok vagyonát. Felháborítónak tartják, hogy az USA befagyasztotta az afgán alapok mintegy 7 milliárd dollárját, amit a későbbiekben a saját döntésük szerint használnának fel.
Joe Biden amerikai elnök végrehajtói rendeletében döntött az afgán befagyasztott alapok 7 milliárd dolláros vagyonának felhasználásáról.
Az eszközök felét a szeptember 11-i merényletek áldozatainak kártalanítására használnák, a másik felét pedig egy új vagyonkezelői alapba helyeznék, amelyet „az afgán nép javára” használnának fel.
A Global Times szerint, a lépés nemcsak Afganisztánban, hanem a nemzetközi közösség körében is erős felháborodást váltott ki. Még egyes nyugati médiumok is úgy minősítették ezt a lépést, mint amikor még egyet rúgunk a magatehetetlen sebesültön.
A Global Times nyílt levele szerint
A levél szerint az USA-nak nincs joga önkényesen bánni más országok tengerentúli vagyonával, sem befagyasztani a vagyont, sem feldarabolni, mivel az ilyen intézkedéseknek nincs jogalapja, és rendkívül erkölcstelenek.
A portál megszólította Li Haidongot, a Kínai Külügyi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének professzorát is, aki szerint
miután az új kormányát elismeri a nemzetközi közösség. Ehelyett az Egyesült Államok úgy döntött, „nagyon amerikai” módra, hogy megszabadítja az afganisztáni embereket a pénzüktől, véli a szakértő
Zhu Yongbiao, a Lanzhou Egyetem Afganisztáni Tanulmányok Központjának igazgatója szerint, az Egyesült Államoknak először az afganisztáni humanitárius válság enyhítésére kellene felhasználnia a pénzt. Ha elveszik a pénzt, az még szeptember 11. áldozatait is kínosan érintené.
Az afganisztáni embereknek azonban sürgősen szükségük volna a pénzre. Az afgán lakosság több mint fele éhezik, és gyerekek halnak meg az alultápláltság miatt, és nem jutnak orvosi ellátáshoz. Az ország oktatási és szociális szolgáltatásai az összeomlás szélén állnak, hívja fel a figyelmet.
A professzor szerint az afgánok megmentéséért elsősorban az Egyesült Államokra, mint az afganisztáni káosz okozójára hárul az elsődleges felelősség. A statisztikák szerint 30 ezer civil halt meg az afgán háború során, és körülbelül 11 millióan elmenekültek. Ahelyett, hogy az USA felajánlotta volna a segítségét, inkább pénzt lop az afgánoktól, vélik kritikusok.
A múlt heti sajtótájékoztatóján Wang Wenbin, a kínai külügyminisztérium szóvivője is elítélte, hogy
vélekedett.
Wang szerint, ez a legutóbbi példa is rávilágít arra, hogy az Egyesült Államok által hirdetett, elvileg "szabályokon alapuló rend" nem az a rend, amely a gyengék védelmét és az igazságosság fenntartását szolgálja, hanem csak a saját hegemóniájának fenntartására irányul.
Wang azt tanácsolja az USA-nak, hogy az afgán válság fő felelőseként nem szabadna súlyosbítania az afgán nép szenvedését. Fel kellene szabadítani az afgánok vagyonát, a lehető leghamarabb fel kell oldani az egyoldalú szankciókat Afganisztánnal szemben, és felelősséget kellene vállalni az országban uralkodó humanitárius válság enyhítéséért.
A washingtoni fellebviteli bíróság döntése kötelezi az Apple-t és a Google-t a TikTok eltávolítására, ha januárig nem történik meg a platform amerikai értékesítése. Eközben Kína és az USA vezetése is más-más irányból intéz támadást.
Kína új irányvonalat hirdetett: 2025-től radikálisabb élénkítő lépésekkel kívánja támogatni a növekedést. Bár a bejelentések rövid távon optimizmust hoztak a tőzsdékre, a szakértők óvatosságra intenek: a szavak mögötti valódi tettek és azok hatékonysága még mindig kérdéses marad.
Oroszországnak a szemmel látható nemzetközi kudarcai után valahol muszáj teljesítenie.
Elon Muskot még a kisfia is elkísérte a találkozóra.
Beindult a békemisszió 2.0? Nemrég még Macronnal és Zelenszkijjel tárgyalt Trump.
A nő kiakadt, hogy a rendőrség semmit sem csinált, amikor a segítségüket kérte.
Mandiner-összefoglaló a labdarúgó Bajnokok Ligája 6. fordulójának szerdai játéknapjáról. Cikkünk folyamatosan frissül.
