Már az ellenzéki közgazdász is az ellenzéket cáfolja: nem a kormány, hanem a háború okozta az átmeneti forintgyengülést

Minden válságot a gazdaságpolitika hitelességének aláásására használnak fel

Vajda Zoltán, a főváros 13. választókerületében induló ellenzéki jelölt kedden online sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: könnyű azt „hazudnia” a kormánynak, hogy csak az ukrajnai háború miatt gyengült a forint. A „putyini agresszió” önmagában biztosan nem magyarázat, hiszen a többi régiós ország pénze, a horvát kuna, a bolgár leva, a román lej, a cseh korona, illetve a lengyel zloty vagy csak nagyon kis mértékben, vagy egyáltalán nem gyengül – tette hozzá.

A magyar gazdaságot, a magyar embereket csak az euró mihamarabbi bevezetése védheti meg, „Orbánék azonban ezt nem akarják” – mondta Vajda Zoltán, aki ígéretet tett arra, hogy ha bekövetkezik a kormányváltás, akkor bejelentik az eurócsatlakozás céldátumát, és elkötelezik magukat a közös pénz bevezetése mellett.

A képviselőjelölt annak a véleményének is hangot adott, hogy hiába tartják viszonylagosan magasan a forint kamatát a döntéshozók, ez sem tudja kompenzálni a „kormány hazugságaiból táplálkozó” piaci bizalmatlanságot.

Ilyés Márton, a Momentum alelnöke kiemelte, hogy a katonai biztonságnak a NATO, a gazdasági biztonságnak pedig az EU a biztosítéka. Ezt a szövetségi rendszert, ezt a biztonsági hálót „lazította, szakította” Orbán Viktor miniszterelnök politikája az utóbbi évtizedben – értékelt.

A rekordinflációról, rekordállamadósságról, üres kasszáról, üres gáztározókról és egyoldalú orosz energiafüggőségéről beszélő gazdaságpolitikus hangsúlyozta, hogy egy olyan új gazdaságpolitikára van szükség, ami az embert és az értékteremtést állítja a középpontba. Egy új energiapolitikára is szükség van, ami az egyoldalú orosz függés helyett egyre inkább a magyarországi megújuló energiákra helyezi a hangsúlyt - tette hozzá, kijelentve, a jelenlegi ellenzék a garancia az EU-s források újbóli megnyitására és az orosz nyomásgyakorlással szembeni közös fellépésre.

Varju László, a DK alelnöke azt mondta, hogy a „gonosz és embertelen” kormány „katasztrofális” politikája miatt alacsony a minimálbér, rekordgyenge a forint és rekordmagas az államadósság, az MNB felkészületlensége miatt pedig a kamatemelés sem tudja megállítani a forint romlását.

Az elmúlt tíz évben nem volt politikai szándék arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön az euró bevezetéséhez, sőt „Orbán Viktor megtagadta ezt a biztonságot a magyaroktól” – hangoztatta képviselő. Varju László a kormányváltás mellett érvelt, és szintén célként nevezte meg az euró bevezetését.

Bod Péter Ákos szerint a háború a forintgyengülés oka

Bod Péter Ákos szerint

derült ki az Index interjújából.

Példaként megemlítette a koronavírus következtében 2020 márciusában tapasztalt forintgyengülést is, amikor az euró árfolyama körülbelül 335 forintról 365 forintig emelkedett. Amikor viszont megnyugodtak a kedélyek, néhány hónap alatt 345 forintos euróárfolyamig erősödött vissza a forint.

Bod Péter Ákos szerint 2022-ben a forint új sávban fog mozogni az euróhoz képest, ezt az új sávot körülbelül 365-370 és 400 forint között tudja elképzelni.

Érdekes módon azonban ezt Bod Péter azzal indokolja, hogy szerinte a a magyar fundamentumok nem túl jók. Mondja mindezt abban a gazdaságban, amelyik jelenleg épp uniós gazdasági növekedési rekorder.

Azt azonban elismerte, hogy

(Címlap: Ficsor Márton.)