A kormány „elhibázott, hiteltelen gazdaságpolitikáját” okolják a forint gyengüléséért ellenzéki pártok, teljesen elszakadva a valóságtól. Eközben Bod Péter Ákos interjúban elmondta, a forint elmúlt napokban tapasztalt jelentős gyengülése hamarosan megfordulhat, hiszen nagyrészt a háborús helyzet miatt kialakult pánik a felelős a magyar fizetőeszköz utóbbi másfél héten látott alulteljesítéséért.
Vajda Zoltán, a főváros 13. választókerületében induló ellenzéki jelölt kedden online sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: könnyű azt „hazudnia” a kormánynak, hogy csak az ukrajnai háború miatt gyengült a forint. A „putyini agresszió” önmagában biztosan nem magyarázat, hiszen a többi régiós ország pénze, a horvát kuna, a bolgár leva, a román lej, a cseh korona, illetve a lengyel zloty vagy csak nagyon kis mértékben, vagy egyáltalán nem gyengül – tette hozzá.
A magyar gazdaságot, a magyar embereket csak az euró mihamarabbi bevezetése védheti meg, „Orbánék azonban ezt nem akarják” – mondta Vajda Zoltán, aki ígéretet tett arra, hogy ha bekövetkezik a kormányváltás, akkor bejelentik az eurócsatlakozás céldátumát, és elkötelezik magukat a közös pénz bevezetése mellett.
A képviselőjelölt annak a véleményének is hangot adott, hogy hiába tartják viszonylagosan magasan a forint kamatát a döntéshozók, ez sem tudja kompenzálni a „kormány hazugságaiból táplálkozó” piaci bizalmatlanságot.
Ilyés Márton, a Momentum alelnöke kiemelte, hogy a katonai biztonságnak a NATO, a gazdasági biztonságnak pedig az EU a biztosítéka. Ezt a szövetségi rendszert, ezt a biztonsági hálót „lazította, szakította” Orbán Viktor miniszterelnök politikája az utóbbi évtizedben – értékelt.
A rekordinflációról, rekordállamadósságról, üres kasszáról, üres gáztározókról és egyoldalú orosz energiafüggőségéről beszélő gazdaságpolitikus hangsúlyozta, hogy egy olyan új gazdaságpolitikára van szükség, ami az embert és az értékteremtést állítja a középpontba. Egy új energiapolitikára is szükség van, ami az egyoldalú orosz függés helyett egyre inkább a magyarországi megújuló energiákra helyezi a hangsúlyt - tette hozzá, kijelentve, a jelenlegi ellenzék a garancia az EU-s források újbóli megnyitására és az orosz nyomásgyakorlással szembeni közös fellépésre.
Varju László, a DK alelnöke azt mondta, hogy a „gonosz és embertelen” kormány „katasztrofális” politikája miatt alacsony a minimálbér, rekordgyenge a forint és rekordmagas az államadósság, az MNB felkészületlensége miatt pedig a kamatemelés sem tudja megállítani a forint romlását.
Az elmúlt tíz évben nem volt politikai szándék arra, hogy Magyarország közelebb kerüljön az euró bevezetéséhez, sőt „Orbán Viktor megtagadta ezt a biztonságot a magyaroktól” – hangoztatta képviselő. Varju László a kormányváltás mellett érvelt, és szintén célként nevezte meg az euró bevezetését.
Bod Péter Ákos szerint
derült ki az Index interjújából.
Példaként megemlítette a koronavírus következtében 2020 márciusában tapasztalt forintgyengülést is, amikor az euró árfolyama körülbelül 335 forintról 365 forintig emelkedett. Amikor viszont megnyugodtak a kedélyek, néhány hónap alatt 345 forintos euróárfolyamig erősödött vissza a forint.
Bod Péter Ákos szerint 2022-ben a forint új sávban fog mozogni az euróhoz képest, ezt az új sávot körülbelül 365-370 és 400 forint között tudja elképzelni.
Érdekes módon azonban ezt Bod Péter azzal indokolja, hogy szerinte a a magyar fundamentumok nem túl jók. Mondja mindezt abban a gazdaságban, amelyik jelenleg épp uniós gazdasági növekedési rekorder.
Azt azonban elismerte, hogy
Makronóm vélemény
Az elmúlt napokban megfigyelhető gyengüléssel kapcsolatban elmondható, hogy a forint árfolyama nem tükrözi a gazdasági fundamentumokat, hiszen a magyar gazdaság bivalyerősnek számít az uniós rekordnövekedéssel, a gyors reálbérnövekedéssel és a legmagasabbak közé tartozó beruházási rátával.
Az árfolyam szintjét tehát jelenleg nem a gazdasági helyzet indokolja és mozgatja, hanem a katonai-gazdasági háború okozta befektetői félelmek és spekulációk. Különösen a Nyugat egyes országai által túlzásba vinni kívánt gazdasági szankciók és az azoktól való félelem okozhatja a forint gyengélkedését. A nyugati szankciós politika tehát visszaüt, amit most a forint elszenved, akárcsak az egész régiónk valutái.
A Makronóm ugyanakkor kormányzati forrásokból úgy értesült, hogy a magyar gazdaságpolitika minden elképzelhető eszközt kész bevetni a negatív történések kivédésére. Magyarországon ugyanakkor továbbra is az energiabiztonság garantálása az elsődleges, mert a gazdaság működése és a befektetők vélekedése is meghatározóan ettől függ most.
Úgy tűnik, jelen környezetben tehát az energiabiztonságra épülhet a pénzügyi, a gazdasági és a politikai stabilitás.
(Címlap: Ficsor Márton.)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A forrásokat valahogy meg kell oldani, különben Ukrajna még rosszabb helyzetbe kerül a tárgyalások során.
Nagyot esik pénteken a benzin és a dízel ára is, írja a holtankoljak.hu.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
A változásról a kedden megjelent Magyar Közlöny számolt be.
Az amerikai pénzügyi lap szerint még nem lefutott meccs az áprilisi választás.
Már a Reuters is arról ír, hogy fordulóponthoz értek a pénzpiacok.
A politikus-sportvezető elmondta, a magyar labdarúgás számára még az FTC-nél is fontosabb.
A Tisza Párt brüsszeli képviselői mindent megtettek a források ellehetetlenítéséért.
