Németországban már elfogadták az ellátási láncról szóló törvényt, most az EU is követi példáját. Február végén, új törvény kidolgozását jelentette be az Európai Bizottság. A jövőben a nagyvállalatoknak nem szabad többé olyan termékeket felhasználniuk, amelyeket gyermek- vagy kényszermunkával állítottak elő, rombolják a környezetet vagy szennyezik a klímát.
A kínai munkatáborokban végzett ujgur kényszermunkáról, a pakisztáni és bangladesi textilgyárak körülményeiről, vagy a nigériai olajipar által okozott környezetszennyezésről szóló viták egy új törvényjavaslatban csapódtak le.
A világon minden tizedik gyermek, mintegy 160 millió kényszerül gyermekmunkára, és 25 millió ember végez kényszermunkát. Az elmúlt időszakban jelentősen csökkent a világon a gyermekmunkát végző gyermekek száma (a 2000. évi 245,5 millióról 2016-ra 151,6 millióra). 2016 és 2020 között azonban a korábbi pozitív tendencia megfordult, több mint 8 millióval nőtt a számuk.
A tervezet brüsszeli bemutatóján az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen, az EU „erős jelzéséről” beszélt:
A bemutatott törvénytervezet szerint a cégeknek gondoskodniuk kell arról, hogy külföldi gyártóik, közvetítőik és beszállítóik ne sértsék meg az emberi jogokat, ne pusztítsák a környezetet.
Például a kakaóbabot árusító európai cégnek biztosítania kell, hogy gyermekeket ne alkalmazzanak a bab termesztésénél és betakarításánál, azaz nem szabad ilyen vállalatoktól vásárolniuk. A vállalat többi beszállítója, például a hajózási társaságok kötelesek betartani a környezetvédelmi és éghajlati előírásokat.
Azokra a vállalatokra vonatkozik majd a kötelezettség, amelyek 500 főnél több alkalmazottat foglalkoztatnak és árbevételük meghaladja az évi 150 millió eurót. A Bizottság adatai szerint ez körülbelül 9400 vállalatot érint Európában. Ezen kívül még további 2600 hasonló nagyságú olyan vállalat létezik, amelyek székhelye nem az EU-ban található, de az EU belső piacán folytatnak üzleti tevékenységet.
A feltételek szigorúbbak azoknál a cégeknél, amelyek az árbevételük több mint felét az úgynevezett kockázati szektorokban bonyolítják le. Ezekben a szektorokban már azok a vállalatokat is köteleznék, amelyeknek létszáma meghaladja a 250 főt és az éves árbevételük meghaladja a 40 millió eurót. A kockázatos szektorokba sorolnák a textilipart, a mezőgazdaságot, a bányászatot és az olajtermelést. Ez további, körülbelül 3400 uniós vállalatot, illetve 1400 olyan vállalatot érint, amelyeknek székhelye nem az EU-ban van.
A kisebb cégek mentesülnek az ellátási láncról szóló törvény alól, de közvetve őket is érinti, amennyiben például nagyobb cégek beszállítójaként dolgoznak.
A törvény a szankciókat külön nem szabályozza.
Anna Cavazzini, az Európai Parlament Belső Piaci Bizottságának elnöke a törvényjavaslatról elmondta: „A fogyasztók végre fellélegezhetnek, mert biztosak lehetnek abban, hogy az általuk vásárolt termékek a készülő uniós szabályozásnak köszönhetően tisztességes és fenntartható körülmények között készülnek”.
Cavazzini kiemelte, hogy a javaslat konkrét követelményeket is tartalmaz a környezetvédelmi átvilágításra vonatkozóan. Olyan felelősségi záradékokat tartalmaz, amelyek biztosítják, hogy a vállalatok felelősségre vonhatók legyenek az uniós bíróságok előtt, ha nem teljesítik kötelezettségeiket.
Németországban már létezik az ellátási láncról szóló törvény, amelyet 2023-tól kell alkalmazni. A német szabályozás kezdetben csak a 3000 fő feletti cégekre vonatkozik, de 2024-től ez a küszöb 1000 főre csökken.
A törvényjavaslatot elsőként a Német Ipari és Kereskedelmi Kamarák Szövetsége (DIHK) bírálta, amely óva intett a vállalatok túlterhelésétől. „Fennáll, hogy hatalmas erőfeszítéseket kell tennünk, magas költségekkel, és a hatás viszonylag csekély lesz” – mondta Peter Adrian, a DIHK elnöke.
Hasonlóan nyilatkozott a Német Iparszövetség (BDI) is: „A tervezet azzal fenyeget, hogy túlterheli a cégeket. A kihívás nagyságát tekintve
– mondta Wolfgang Niedermark, a BDI igazgatóságának tagja.
Az európai jogalkotási folyamat másfél-két évig tart. Ezt követően az EU-tagállamoknak két évük van nemzeti ellátási láncra vonatkozó törvényeik kiigazítására. A szabályozást 2026 tájékán kezdhetnék alkalmazni.
Megjegyzés:
Újfent központilag kívánja az Európai Unió megmondani, hogy mi is a helyes, mi a tisztességes és etikus a gazdaságban. Több, a legszegényebb társadalmakkal foglalkozó szakértő felhívta már a figyelmet arra, hogy ezekben a társadalmakban a gyermekmunka nem ritkán elfogadott társadalmi normának számít. Azzal hogy a gyermekeket nem engedik dolgozni, könnyen az egész család megélhetését kockáztatnák. Egyesek amellett érvelnek, hogy a kiskorúak munkavégzését azért érdemes legálissá tenni, mert így megmenthetők az illegális kényszermunkától. Többen inkább azzal érvelnek, hogy a gyermekek számára is tisztességes munkakörülményeket és megfelelő fizetést kellene első körben elérni. Az emberi jogok és a környezet megsértésével a vállalatok komoly extraprofithoz juthatnak.
iszont úgy is tisztességesnek tűnhet egy vállalat, ha ezeket a kellemetlen tevékenységeket kiszervezi. Az örvendetes, hogy ezt a láncolatot meg kívánja szakítani a törvényjavaslat, csak a betartatása lesz a kérdéses. Mivel ezt a tagállami hatáskörbe sorolná az EU, így sok különböző szabályozás fog napvilágot látni. Amit az egyik országban elutasítanak, a másikban pedig simán engedélyezhetik. Ez pedig további konfliktusokhoz fog vezetni az EU-n belül, főleg ha néhány méregzöld aktivista szervezet erre rátelepszik, és esetleg bűnbakká kíván kikiáltani néhány tagállamot.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
Hiába akar a britek jelentős része visszatérni az EU-ba, az unió urai nem olyan lelkesek.
A felmérések szerint a 18–28 évesek 60%-a támogatná az uniós tagság visszaállítását.
Jövő héten szavaz az Országgyűlés a vizsgálóbizottsági meghallgatásokon való kötelező részvételről, valamint az európa uniós forrásokhoz való hozzáférés érdekében készülő szabályozásról, amely alapján például egy hiányosan kitöltött vagyonnyilatkozat akár a képviselői mandátum elvesztésével is járhat.
Kicsit zajosan, kicsit színpadiasan, de megérkeztünk a fősodorba. Kohán Mátyás írása.
Pedig mindannyian tudják, hogy valójában legalább annyira versenyképességi, mint amennyire Kína-problémájuk van.
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Rutte főtitkárnak az amerikai elnök meggyőzésére is van terve.
