Azért a kommunizmusnak is meg volt a maga bája, lásd a hazai ellenzék sem képes kigyógyulni belőle. Mit várhatnánk közvetlen örökösétől, a szovjet birodalom romjain újraéledő oroszoktól, és attól a Kubától, ahol a munkásmozgalom iránti elkötelezettség forradalmi hevülete soha nem hunyt ki. S mivel Marxtól megtanulhattuk, hogy a lét határozza meg a tudatot, így Oroszország is követve e nemes tanítást, beleegyezett abba, hogy 2027-ig egyes adósságok kifizetését a forradalmi Kuba elhalaszthassa.
A nagy orosz Duma döntött arról, hogy könnyítenének a testvéri Kuba terhein, és módosítanak a mintegy 2,3 milliárd dollár értékű, 2006 és 2019 között Oroszország által Kubának nyújtott kölcsönök törlesztésén, amelyeket az amerikai kontinens legelkötelezettebb társadalma az energiatermelésre, a fémek bányászatára és a szállítási infrastruktúrába történő befektetésekre kért.
Az orosz törvényhozók február 22-én ratifikálták az eredetileg 2021-ben, Havannában aláírt szerződés módosítását.
Megkötötte Kínával a nagy gabonaszerződést, és a dicsőséges Vörös Hadsereg utódjának tankoszlopai elindultak a testvéri segítségre Kijev irányába. Hogy a kép pontos legyen, és mindenki tudatosíthassa, hogy itt nem egy szuverén állam egyszerű lerohanásáról van szó, hanem az eszme győzelemre viteléről,
Napokkal azelőtt, hogy az orosz seregek elindultak Ukrajna belsejébe, testvéri segítségképp megakadályozni, hogy a neonácik és banderiták emberi pajzsként használják az ukránok gyermekeit, feleségeit és időseit, Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes látogatást tett az amerikai földrészen.
amely arról biztosította Oroszországot, hogy az ukrajnai feszültség fokozódása csak eszköz arra, a plutokrata, a karvalytőkét képviselő Egyesült Államok és szövetségesei kezében, hogy propagandaháborút vezessenek Moszkva ellen, és szankciók bevezetésével keserítsék meg az oroszok életét. Sőt, Kuba baráti népét képviselő kormány közleményben tiltakozott, az imperialista Nyugat által, az eurázsiai országgal szemben bevezetett egyoldalú és igazságtalan szankciók, valamint az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének az orosz határok felé történő kiterjesztése ellen.
Kuba és Oroszország között Fidel Castro 1959-es forradalma óta tartó testvéri, gazdasági és katonai együttműködésnek hosszú története van, bár az utóbbi évtizedekben ezek a kapcsolatok elhalványultak. Igaz az önzetlen Oroszország 2021 decembere és 2022 januárja között felgyorsította a Kubának nyújtott humanitárius segélyt, orvosi ellátást nyújtottak a koronavírus-járvány közepette a szigeten. És Oroszország továbbra is szállít humanitárius segélyeket és kölcsönt ad a szigetnek.
A cél egyértelmű volt, Oroszország elmélyíteni szerette volna a kétoldalú kapcsolatait mindkét országgal.
Caracasban találkozott Nicolas Maduro venezuelai elnökkel, akivel megvitatták a két ország közötti erőteljes katonai együttműködést. Minden kiképzési és együttműködési tervet fokozni fognak, hogy Venezuela ezzel is támogassa Moszkvát a NATO fenyegetéseinek eloszlatásában. Mellékszálként megemlítenénk, hogy Tareck El Aissami venezuelai olajminiszterrel folytatott megbeszélést követően a magas rangú orosz vezető Venezuelát a térségbeli egyik fő partnerének nevezte.
Mindenesetre Venezuela orosz katonai támogatása aggodalmat váltott ki a szomszédos opportunista és megalkuvó Kolumbiában, amely az Egyesült Államok egyik legfontosabb szövetségese. Február elején Diego Molano kolumbiai védelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy Oroszország és Irán katonai segítséget nyújt Venezuelának, annak az országnak, amely menedéket ad a Kolumbiai Forradalmi Fegyveres Erők (FARC) másként gondolkodóinak és a Nemzeti Felszabadító Hadsereg gerilláinak.
Nicaraguai látogatása Boriszovnak azért is volt fontos, mert Daniel Ortega nicaraguai elnök a világ vezetői közül, bölcs előrelátással, az elsők között támogatta Oroszország Ukrajnával kapcsolatos álláspontját.
aki 2007 óta vezeti Nicaraguát, Managuában tartott beszédében megvédte Putyin Donyeck és Luhanszk Népi Köztársaságok függetlenségét elismerő lépését.
Ortega, aki régóta küzd az imperialista, gyarmatosító Egyesült Államok befolyása ellen Közép-Amerikában, azt is elmondta, hogy Ukrajna azon kísérlete, hogy csatlakozzon az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez (NATO), ami nyílt fenyegetést jelent a baráti Oroszország számára. Hozzátette:
Boriszov körútját a latin-amerikai vezetők – köztük az argentin Alberto Fernandez és a brazil Jair Bolsonaro – moszkvai látogatása követte, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel tárgyaltak. Egyes mélyen elfogult, a kapitalizmus mételyétől elvakított elemző azt sugallta, hogy Oroszország most a térségnek udvarol az Ukrajnával kapcsolatos feszültség fokozódása miatt.
„Az ukrajnai háború megállítása lett volna az európai diplomácia dolga” – jelentette ki a magyar miniszterelnök a ReteQuattro olasz kereskedelmi televízióadónak adott interjújában.
Az ukrán elnök kijelentette, országa nem fog évtizedekig háborúzni, valamint hangsúlyozta, hogy a helyreállításhoz és a katonák fizetéséhez is komoly forrásokra van szükség.
Szergej Lavrov szerint a vezetők megfelelő előkészítés után találkozhatnak.
„Nem kérdés, hogy ha lesz békecsúcs, akkor az Budapesten kerül megrendezésre” – tette hozzá a külügyminiszter.
Oroszország egyik legnagyobb ipari konglomerátuma kénytelen leállítani nemzetközi tevékenységét.
Pápalátogatásról, ukrán uniós tagságról, békeesélyekről és még sok másról beszélt a miniszterelnök Rómában.
Rendhagyó baleset miatt kényszerült elhagyni a pályát.
Folyamatosan terjed az „AI-pszichózis".
