A tavaszi árpa és a búza, valamint a zab csaknem felét elvetették Zala megyében. A szántóföldeken folyamatosan dolgoznak a gazdák, jelenleg a tavaszi kalászosok vetése és a talajelőkészítés zajlik, közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke szerdán.
A tervek szerint a megyében 1940 hektáron tavaszi árpát, 840 hektáron tavaszi búzát vetnek. A szója vetésterülete meghaladja 9 ezer hektárt, 2600 hektáron pedig lucernát, kölest, pohánkát, olajtököt, kisebb területen pedig cukorrépát, burgonyát, zabot, borsót termelnek majd, ismertette Sabján Krisztián.
A kukoricát (26 150 hektáron), valamint a napraforgót (11 650 hektáron), a talaj hőmérsékletétől függően várhatóan április első napjaiban kezdik vetni, jelezte a NAK megyei elnöke.
Hozzátette: ha tartós lesz a csapadékhiány, akkor a tavaszi gabonafélék helyett a késő tavaszi kultúrákat választják: kukorica helyett inkább szóját vagy napraforgót vetnek majd.
A tavaszi talajelőkészítést és a vetést sokan direktvetőgéppel oldják meg: a vetőmag talajelőkészítés nélkül kerülhet a földbe.
A szárazság kedvezőtlen hatása már az őszi vetésű kalászosokon és repcén is látható, bár az állomány viszonylag jól bírta a telet, és erős fagyok sem károsították a növényt.
Ősszel 28 310 hektáron őszi búzát, 4860 hektáron őszi árpát, 340 hektáron rozst, 1330 hektáron pedig tritkálét vetettek. A repce vetésterülete 14 380 hektár.
A megyében elvégezték az első tavaszi fejtrágyázásokat.
főként azokon a táblákon, amelyeken folyékony műtrágyát használtak.
A repcék fejtrágyázása is befejeződött, de a napközbeni felmelegedések hatására már a kártevők is megjelentek. A védekezést megnehezíti, hogy a trágyázott területeken a hajnali erős fagyok miatt károsodhat az állomány.
A műtrágyán akart spórolni, ezért ökogazdálkodást hirdetett, de az éhezés szélére került Srí Lanka – számot be a Makronóm. A gazdasági gondokkal küzdő ország a gazdálkodók felkészítése nélkül egy tollvonással betiltotta a műtrágyák és vegyszerek használatát. Az eredmény: elszabaduló árak és a hiánytól való félelem.
Oroszország és Ukrajna kulcsfontosságú gabonatermelő ország, és nagyon nehéz azt elképzelni, hogy Ukrajnában most rendes tavaszi mezőgazdasági munkák zajlanak. Ez azt vetíti előre, hogy a termés egy része ki fog esni. Nem minden mezőgazdasági területet érintenek a hadműveletek, talán ahhoz elég lesz az idei termés, hogy az ország lakosságának legyen kenyere, de még a legjobb forgatókönyv, azaz a gyorsan véget érő háború esetében sem számolhatunk azzal, hogy nem érinti az exportot. Oroszország esetében is kétséges, hogy mennyit tud, vagy akar majd exportálni, nyilatkozta a Makronómnak Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének szakértője.
A Makronóm korábbi elemzéseiből kiderült, hogy Egyiptomnak kilenc hónap múlva kifogy a búzakészlete, pedig 102 millió embert kellene élelmezni.
Az arab világban hamarosan luxuscikknek számíthat a kenyér.
A magyar élelmiszerellátás biztonságát segítheti, hogy a magyar kormány korlátozásokat vezetett be a gabona exportját tekintve.
(MTI, Makronóm, MTVA: Oláh Tibor)
A Mandiner főszerkesztője bízik benne, hogy a nemzetek immunrendszere hamarosan világszerte elkezdi kivetni magából a külföldi befolyási kísérleteket.
Ez az ellenzéki kihívó teljesítménye. Magyar Péter aligha lehet elégedett az emberével…
Egy nemzetközi felmérésre hivatkozva a legolvasottabb politikai hírportáljának hazudja magát a Telex, holott a valós adatok alapján pár hellyel hátrébb van. Érdekes mód a régóta az első tíz közt szereplő Mandiner meg sem jelenik a felmérésben.
A Mandiner online beszélgetésében Lentulai Krisztián kérdezte Cserényi Gyulát a HUNOR-program csúszásáról és az indulás körülményeiről.
A gyógyszerek árcsökkenése nyáron már érezteti kedvező inflációs hatását.
A költözés nem csupán helyszínváltozást jelent majd.
Élete meccsét játszotta.
Magyarországra próbálta terelni a figyelmet az Európai Bizottság elnöke.
