A fél világ éhezhet a háború miatt, de itthon jól halad a tavaszi vetés

Jól halad a vetés Magyarországon

A tervek szerint a megyében 1940 hektáron tavaszi árpát, 840 hektáron tavaszi búzát vetnek. A szója vetésterülete meghaladja 9 ezer hektárt, 2600 hektáron pedig lucernát, kölest, pohánkát, olajtököt, kisebb területen pedig cukorrépát, burgonyát, zabot, borsót termelnek majd, ismertette Sabján Krisztián.

A kukoricát (26 150 hektáron), valamint a napraforgót (11 650 hektáron), a talaj hőmérsékletétől függően várhatóan április első napjaiban kezdik vetni, jelezte a NAK megyei elnöke.

Hozzátette: ha tartós lesz a csapadékhiány, akkor a tavaszi gabonafélék helyett a késő tavaszi kultúrákat választják: kukorica helyett inkább szóját vagy napraforgót vetnek majd.

A tavaszi talajelőkészítést és a vetést sokan direktvetőgéppel oldják meg: a vetőmag talajelőkészítés nélkül kerülhet a földbe.

A szárazság kedvezőtlen hatása már az őszi vetésű kalászosokon és repcén is látható, bár az állomány viszonylag jól bírta a telet, és erős fagyok sem károsították a növényt.

Ősszel 28 310 hektáron őszi búzát, 4860 hektáron őszi árpát, 340 hektáron rozst, 1330 hektáron pedig tritkálét vetettek. A repce vetésterülete 14 380 hektár.

A megyében elvégezték az első tavaszi fejtrágyázásokat.

főként azokon a táblákon, amelyeken folyékony műtrágyát használtak.

A repcék fejtrágyázása is befejeződött, de a napközbeni felmelegedések hatására már a kártevők is megjelentek. A védekezést megnehezíti, hogy a trágyázott területeken a hajnali erős fagyok miatt károsodhat az állomány.

A fél világ éhezhet, ha Oroszország beleáll a gazdasági világháborúba

Oroszország és Ukrajna kulcsfontosságú gabonatermelő ország, és nagyon nehéz azt elképzelni, hogy Ukrajnában most rendes tavaszi mezőgazdasági munkák zajlanak. Ez azt vetíti előre, hogy a termés egy része ki fog esni. Nem minden mezőgazdasági területet érintenek a hadműveletek, talán ahhoz elég lesz az idei termés, hogy az ország lakosságának legyen kenyere, de még a legjobb forgatókönyv, azaz a gyorsan véget érő háború esetében sem számolhatunk azzal, hogy nem érinti az exportot. Oroszország esetében is kétséges, hogy mennyit tud, vagy akar majd exportálni, nyilatkozta a Makronómnak Demkó Attila, az MCC Geopolitikai Műhelyének szakértője.

A Makronóm korábbi elemzéseiből kiderült, hogy Egyiptomnak kilenc hónap múlva kifogy a búzakészlete, pedig 102 millió embert kellene élelmezni.

A magyar élelmiszerellátás biztonságát segítheti, hogy a magyar kormány korlátozásokat vezetett be a gabona exportját tekintve.

(MTI, Makronóm, MTVA: Oláh Tibor)