A pályázat prioritásként kezeli a digitális és szervezeti megújulást elősegítő programokat. Azonban a hazai vállalkozások akkora érdeklődést mutattak a program iránt, hogy rövid időn belül a kormánynak az eredeti 100 milliárd forintos keretet 200 milliárd forintra kellett emelnie. A program több szakaszból tevődött össze: az első szakasz előző év júliusában indult el, a második 2021 végén, az utolsó, harmadik szakasz pedig az idei év elején ért véget.
Magának a programnak azok a hazai vállalkozások képezték a célcsoportját, amelyek legalább három alkalmazottal rendelkeznek, ezen felül rendelkeznek egy lezárt és egyben teljes üzleti évvel. Azok a gazdasági társaságok, egyéni vállalkozók vagy cégek is pályázhattak, amelyek kettős könyvvitelt vezettek és nem álltak a KATA hatálya alatt.
Rengeteg technológiai fejlesztéshez igényelhető a pályázat, ilyen lehet akár szolgáltatási és termelési fejlesztés, infrastrukturáis beruházás, eszközbeszerzéshez vagy éppen megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó beruházás.
Mint utóbb kiderült, a koronavírus-járvány okozta gazdasági válságban
kiváló döntésnek bizonyult a Technológiaváltó program elindítása,
hiszen ez szinte tökéletesen beleilleszkedett a magyar kormány beruházásösztönző, munkahelyteremtő és azokat megvédő válságkezelő gazdaságpolitikájába.
György László tavaly júliusban egy interjút is adott a programról, amelyben leszögezte, hogy korántsem azért örvend nagy népszerűségnek a meghirdetett program, mert az „ingyenpénzt” nyújtana. A pályázó hazai vállalkozásoknak szigorú feltételeknek kellett megfelelniük: vállalniuk kell, hogy legalább kétszer olyan gyorsan bővülnek, mint a GDP-növekedés üteme. A másik feltétel pedig az volt, hogy a pályázóknak alapvető technológiai beruházásokat kell végrehajtaniuk, amelyek által húzóerőt képezhetnek a magyar gazdaságon belül. Amennyiben ezek a feltételek nem teljesülnek, vissza kell fizetniük az összeget, hiszen feltételesen vissza nem térítendő támogatásról van szó.
Ezen feltételek rögzítésére azért volt szükség, mivel így kiszűrhetők a rendszerből a „kettes tanulók”.
A program támogatási rendszere azért is lett ennyire széleskörű, mert voltak olyan cégek a szolgáltatószektorban, amelyek a korábbi pályázati támogatási körökből kimaradtak, ráadásul egy főre vetítve jelentős hozzáadott értéket termelnek, így szükséges a támogatásuk. Mindemellett vannak olyan ágazatok is, amelyek jobban ki voltak téve a koronavírus-válság hatásainak, nekik ezért volt megkerülhetetlen a támogatásuk.