Nem értenek az energiapolitikához, ezért teszik a progresszívek drágává és szennyezővé az energiát

Méregzöld krokodilkönnyek

Shellenberger írása már csak azért is érdekes, mert megmutatja:

Szinte pontról pontra azonosak a lépéseik, azonos a narratívájuk, a mód, ahogy a méregzöld nézeteiket agresszíven terjesztik, és azonos a lépéseik hatása, amit főképp a szegényebb rétegek szenvednek meg leginkább - itt jöhet a méregzöldek érvelése, hogy „nekik sem kellene annyit fogyasztani, pazarolni”.

Michael Shellenberger beszámolóját azzal kezdi, hogy Bernie Sanders szenátor és Pramila Jayapal képviselő, a képviselőház progresszív választmányának vezetője levélben követelték a Szövetségi Energiaszabályozási Bizottságot (FERC), hogy vizsgálja meg, vajon a „piaci manipuláció” okozta-e a földgázárak emelkedését. Egy októberi előrejelzés szerint a gázzal fűtő amerikai háztartások közel fele a mostani télen 746 dollárt költ majd a fűtésre.

Így ingatták meg a zöldek az energiaellátást

A szakíró azért tartja álságosnak a progresszívek által feltett kérdést, mert ők voltak azok, akik sikerrel korlátozták a földgáztermelést. Sikeresen küzdöttek a repesztéses földgáztermelés korlátozása és a földgázvezetékek blokkolása érdekében, beleértve az Atlanti-óceán partvidékét is.

2020-ban maga Sanders ünnepelte a progresszívek sikereit az Atlanti-óceán partvidéki csővezeték leállítása ügyében. Napjainkban New England folyamatos áramszünetekkel néz szembe. A gázhiány enyhítése érdekében szégyenszemre már orosz tartályhajók szállítására is rá kellett fanyalodni.

Sanders akkor a közösségi oldalán örömködött, hogy nagy győzelmet arattak a klímamozgalom számára, amely évekig küzdött a vezeték leállításáért. Úgy vélte, ezzel majd egyszerre biztosítják a tiszta levegőt és a jó munkahelyeket, és olyan megújuló energia-gazdaságot építenek, amely megvédi az egyetlen bolygónkat.

Shellenberger azért elismeri, hogy nem a progresszív demokraták tehetnek egyedül azért, hogy az USA nem termel elegendő földgázt ahhoz, hogy az árakat az elmúlt évtizedben tapasztalt alacsony szinten tudja tartani. A gazdaság lassan kilábal a vírus-járványból, és megnőtt a kereslet. Nemzetközi szinten is emelkedett a kereslet a földgáz iránt, többek közt az európai szélenergia rossz éve miatt.

Bár Joe Biden elnök a maga részéről ellenállt az olaj- és gáztermelés korlátozására irányuló számos progresszív követelésnek, a fő oka annak, hogy nincs elegendő földgáztermelés, a progresszívek azon sikeres erőfeszítése, amely a klímaváltozás elleni küzdelem nevében korlátozza a kitermelést az Egyesült Államokban, Európában és a világ más részein.

Megrengették az energiaellátást: elterelték a befektetéseket

Sikeresnek bizonyult az elmúlt évek azon zöld törekvése, amely a pénz- és tőkepiaci szereplőket arról igyekezett meggyőzni, hogy ne csak pénzügyi adatok alapján ítéljék meg egy gazdálkodó szervezet tevékenységét. A cégeket innentől kezdve zöld nyomásra mindinkább az alapján kellett megítélni, hogy mennyire felelnek meg a vélt vagy valós környezeti kritériumoknak.

Mindez természetesen kevesebb befektetést hozott az olaj- és gáztermelésbe, hiszen ezek a befektetések már nem bizonyultak kellően progresszívnek az ESG-keretrendszerben. Ez pedig magasabb árakat eredményezett. Már az ESG-mozgalom bajnokai, köztük a Financial Times, a Goldman Sachs és a Bloomberg is elismerik, hogy a klímaaktivisták erőfeszítései is korlátozták az olaj- és gázbefektetéseket.

Tavaly már 17 százalékkal nőtt a szénalapú villamos energia termelése, ami az üvegházhatású gázok kibocsátását hat százalékkal emelte meg. Ez volt 2014 óta az első év, hogy újra növekedett a szénfelhasználás a világon. Mivel a szenet közvetlenül helyettesítő földgáz kínálata szűkös volt, az ár emelkedett, nemcsak az Egyesült Államokban, hanem világszerte. 

Ilyen a zöldek energiája: szennyező és drága

Shellenberger az amerikai szénhasználat növekedésének másik okaként a progresszív demokraták ténykedését hozza fel, amely az atomerőművek leállítására irányul. Ha egy atomerőművet bezárnak, akkor az örökre bezár, miközben a szénerőművek megengedhetik maguknak, hogy viszonylag alacsony, például 30-50 százalékos kapacitással működjenek.

A szakíró fel is teszi a kérdést, hogy

ha a progresszívek szerint ők többet törődnek a szegény emberekkel, a dolgozókkal és a klímaváltozással, mint a republikánusok vagy a mérsékelt demokraták, akkor miért támogatnak olyan politikákat, amelyekkel drágává és szennyezővé teszik az energiát?

Földanya klímahíveinek a stratégiai tudatlanság állapotában

A szakértő felveti, úgy tűnik,

Követelésük, miszerint a szövetségi szabályozó intézmények indítsanak vizsgálatokat a magasabb energiaárak miatt, arra utal, hogy alacsonyan szeretnék tartani azokat. De egyben azt is jelentheti: levelük csupán propagandafogás, így majd nem hibáztatják őket az energiaárak emeléséért, hiszen ők látszólag fellépnének a növekvő energiaárak ellen

Shellenberger szerint naivitás lenne azt hinni, hogy Sanders és a többi progresszív nem vette volna észre, hogy a csővezetékek és az infrastruktúra blokkolása, a repesztéses kitermelés elleni küzdelem és a megújuló energiaforrások támogatása drágítja az energiát. 

Főklímatanácsadójuk, Bill McKibben legfőbb célja ráadásul ténylegesen az energia drágítása volt. Ő egyébként egyetért azzal a malthusi nézettel, hogy

A szerző végül kiemeli: ha a megújuló energiaforrások olcsóbbak lennének, mint a hagyományosak, akkor nem lenne szükség a zöldek aktivizmusára.