Kiállt egy sajtótájékoztatóra a színész, a szociológus és a politikatudós, hogy együtt üzenjen hadat a közgazdaságtannak

Értelmetlen és értelmezhetetlen közgazdasági nonszensz

Az MSZP, a Jobbik és a Párbeszéd politikusai által tartott keddi online sajtótájékoztatón a szocialista Korózs Lajos arról beszélt, hogy Magyarországon nagyon súlyos megélhetési válság van, miközben elszabadultak az árak. Az infláció először a családokat teszi tönkre, aztán a gazdaság szereplőit, végül pedig az egész országot, érvelt a parlamenti képviselő.

Az inflációs érzékelés és az inflációs várakozás lényegesen magasabb annál, mint amit infláció gyanánt a KSH a napokban publikált, jelentette ki.

és a magas áfán, állította a Heves megye 3. választókerületében induló képviselőjelölt.

Hangsúlyozta: az ellenzék korábban többször is követelte, hogy az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adóját 5, minden más élelmiszerét pedig 18 százalékra szállítsák le. 

Sajnos nem ez az első eset, hogy Korózs Lajos értelmetlen statisztikákat és tényeket sorol. Ceglédi Zoltán politikai elemző tette helyre a politikust, amiről itt számoltunk be. Korózshoz kötődik a híres kamumentős videó is.

Korózs egyébként végzett szociológus létére, a Magyar Szociológiai Társaság és a Politikatudományi Társaság tagjaként nem tud statisztikai adatokat értelmezni, írta a Mandiner, amivel egyébként akadémiai kozgazdász vagy szociológus simán lehetne.

Dudás is kamu adatokat sorol

Dudás Róbert, a Jobbik képviselője arról beszélt, hogy a kormány látszatintézkedéseket tesz, mert az árstoppal és a célcsoportoknak adott juttatásokkal az a célja, hogy a társadalom minél később lássa meg, mekkora a válság.

Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az infláció, manipulált a Heves megyei 2. választókerületben induló jelölt. A magyar áfa nemcsak az EU-ban, hanem a világon is dobogós, tette hozzá. 

Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta, hogy az üzemanyagok ára Nyugaton is magas, ami tényleg így van, de ott nem a gyenge magyar forinttal és nem az alacsony magyar átlagbérből kell kifizetni azokat, bírált Dudás Róbert. A képviselő hangsúlyozta, háromszor nyújtottak be a parlamentnek olyan javaslatot, amely mérsékelte volna az üzemanyagok árát, de azokat az Országgyűlés minden alkalommal elutasította. Állításának azért sincs értelme, mert épp a kormányzat vezette be az árstopot az üzemanyagok esetében, amit aztán Szerbia is követett.

Dudás arról már nem beszélt, hogy Magyarországon a legalacsonyabbak közé tartozik a gáz és az áram ára is. Hortay Olivér ábrájából kiderül: a magyar rezsiterhek tényleg a legalacsonyabbak Európában, tehát a fizetések különbségei sem változtatnak a tényen, hogy itthon kisebb terhet jelent az energia árának megfizetése.

Barabás is beszállt az értelmetlenségi licitbe

Barabás Richárd, a Párbeszéd szóvivője szerint a hatósági árak bevezetése azt bizonyítja, hogy a kormánynak nincs megfelelő gazdaságvédelmi eszköze, ezért régi, rossz berögződésekhez nyúl. Hozzátette, ha a rezsicsökkentésnek nevezett hatósági energiaárak nem lennének, akkor az infláció már régen tíz százalék felett járna. Barabás ezzel tanúságot adott közgazdaságtani analfabetizmusáról, hiszen a hatósági árszabályozás a fejlett világban nagyon is elterjedt és gyakran használt gazdaságpolitikai eszköz. Barabás ráadásul ellentmondásba keveredett, hiszen az általa elítélt árstopot épp az ellenzék vezére, Gyurcsány Ferenc követelte korábban.

Újbuda alpolgármestere leszögezte, nemcsak az áfát kell csökkenteni, hanem igazságosabb személyijövedelemadó-rendszert kell kialakítani.

Magyarországon nagyon magasak a munkabéreket terhelő járulékok, ami biztos, hogy sok embernek okoz problémát, mondta a politikus, elhallgatva azt, hogy épphogy a jelenlegi kormányzat az adócsökkentés bajnoka.

Barabás folytatta elkeseredett harcát a valóság ellen, megjegyezve, hogy a tranzakciós adót a pénzintézetek ráterhelték az ügyfeleikre, ezért az ellenzék készen áll arra, hogy támogassa a bankokat az úgynevezett tehermentes számlák létrehozásában.

Barabás Richárd végül azt mondta, hogy érdemi és jelentős béremelésre, valamint kiszámítható életpályára van szükség a közszférában, miközben februárban is számos jelentős béremelés történt Magyarországon.

(MTI, Makronóm)