Amint azt az egyik jelentős luxuscikk-óriáscég vezérigazgatója egy nemrégiben tartott eredménybeszámoló során elmondta, az elmúlt egy-két évben gyakorlatilag minden luxuscikk-márka a szokásosnál sokkal nagyobb mértékben emelte az árakat. A Chanel áremelései azonban különösen kirívóak voltak, számol be a Wall Street Journal.
Amint arról a WSJ a luxuscikkek inflációjáról szóló cikkében beszámolt, kevés termék esetében volt olyan mértékű áremelkedés, mint a Chanel kis Classic Flap táskájánál.
A táska még 2019-ben is 5200 dollárba került. De 2021-ben három áremelés után a táska ára 8200 dollárra emelkedett.
Wall Street-i elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ezek a kirívó áremelések (amelyek meghaladják más márkákét) a fogyasztók elidegenedését kockáztatják.
A WSJ cikkében idézett márka néhány rajongója pedig egyetért ezzel. Míg a Chanel szóvivője ragaszkodott ahhoz, hogy az áremelések célja a nyersanyagköltségek növekedésének ellensúlyozása volt (ez az óriáscégek szokásos mantrája, amikor az infláció ürügyén emelik az áraikat és a profitjukat),
ami viszont leleplezi a nagy áremelési trükköt, ami mögött nincs semmi, csak egy lehetőség arra, hogy a cég extraprofitot szerezzen.
A WSJ riportjában feltárja, hogy a Chanel valójában
Ehhez pedig most épp kapóra jön, hogy az emberek növekvő nyersanyagárakkal szembesülnek, mert ilyenkor automatikusan elhiszik, hogy a luxustáska gyártója sem tehet mást a rendkívüli áremeléseknél. Valójában még a WSJ is elismeri, hogy a költségek növekedése csak az óriáscég ürügye az áremelésre.
A cég arra számít, hogy bár egyesek felháborodnak, de ezzel nem kell számolniuk, mert a törzsvásárlók nem fognak elfordulni a márkától, a többiekért pedig gazdasági értelemben feltételezhetően nem kár, legalábbis a luxuscég szerint.
Egyre több jel mutat arra, hogy az extraprofit húzza az elszabaduló inflációt, írta a Makronóm elemzése. Az elszabaduló amerikai infláció oka legnagyobb részben az, hogy a gazdaságból eltűnt a verseny, óriáscégek hajtottak befolyásuk alá teljes ágazatokat, és most elérkezettnek látják az időt, hogy piaci erejükkel élve nagyobb hasznot követeljenek maguknak – derült ki a Makronóm által áttekintett nemzetközi elemzésekből.
Ez viszont olyan gyakorlati következményekkel jár, hogy a magas inflációra nem érdemes a szokásos monetáris politikai eszközökkel reagálni, hiszen az infláció oka sem szokványos, ráadásul arra a kamatemelés kevésbé tud hatni, hiszen kínálati probléma lépett fel.
Nem véletlen, hogy Amerikában megpróbálják feltámasztani a kínálatoldali közgazdaságtan új verzióját. Egyébként már elemzők is figyelmeztetnek, hogy engedni kellene a magasabb inflációt, különben agyonüti a gazdaságpolitika a keresletet és mély válságba is taszítja a gazdaságot, miközben az inflációt sem biztos, hogy meg tudja szüntetni.
(Címlap: MTI/EPA/Ian Langsdon)
A miniszterelnök felidézte, hogy a lengyel külügyminiszter azt tanácsolta az ukránoknak, hogy robbantsák fel a Barátság kőolajvezetéket.
A pályán ellenfelek, de azon kívül szomszédok?
A béke nem csupán erkölcsi és politikai szükséglet, hanem a gazdaság fellendülésének is a kulcsa.
Egyre hangosabban hallatják a hangjukat azok a szakértők, akik a mesterséges intelligenciával foglalkozó nagyvállalatok tőzsdei túlértékeltségére és a veszélyes pénzáramlásokra is felhívják a figyelmet. Vajon mi lesz ebből? Újabb dotkomlufit fújunk?
Magyarország és az USA szakértői megkezdik a munkát az adóegyezmény gyors visszaállításáért.
„Magyarországon sohasem tettünk különbséget az ideérkező beruházók között nemzetiségi alapon” – jelentette ki Szijjártó Péter Shinheung beruházásának átadásán.
Egy igazi klasszis, akit fillérekért fognak eladni.
A miniszterelnök legújabb bejegyzésében kifejtette, hogy milyen a jó gazdaságpolitika.
