Nobel-békedíjas vezetője lesz Bangladesnek
Hétfőn lemondott és elhagyta az országot Banglades 15 éve regnáló miniszterelnöke, Sheikh Hasina.
A tengerszint emelkedése és a heves áradások több tízmillió ember életét veszélyeztetik Bangladesben, azonban ez egy újabb súlyos problémát is felvet; a vízzel elöntött földek és a patakok, valamint a talaj magas sótartalma tönkreteszi a termést.
A helyi gazdák kétségbeesetten próbálnak alkalmazkodni a szélsőséges éghajlati körülményekhez és új módszereket alkalmaznak annak érdekében, hogy megmentsék a termést.
A gazdák ezért összefogtak és Mugarjhorban, a Dakkától 200 kilométerre délre fekvő régióban újraélesztettek egy évszázados technikát, amelynek lényege, hogy a víz felett elhelyezkedő vetőágyakat használnak, amely a víz szintjével együtt süllyed és emelkedik.
Lebegő zöldségágyások, sóálló rizs
Az úszó zöldségeskerthez vízijácintból és bambuszból 1 méter magas tutajt készítenek és erre ültetik el a magokat. Trágyának gyakran faforgácsot és kókuszrostot használnak. A lebegő kertben keserűtököt, spenótot és okrát is tudnak így termeszteni.
Az úszó gazdaságok közösségi kezdeményezéssé váltak, egyes falvakban az asszonyok hónapokat töltenek az ágyások előkészítésével, mielőtt a csónakosok átviszik őket a vízzel elöntött mezőkön, a régi ágyásokat pedig komposztálják.
A folyamatos áradások, az erózió, a szárazság és az esőzések arra kényszerítik a lakosokat, hogy a városi nyomornegyedekbe költözzenek, akik viszont maradnak, azoknak nincs más választásuk, mint alkalmazkodni a kialakult helyzethez és új módszereket kitalálni.
Egyes garnélarákok tenyésztésébe kezdtek, mások kacsákat nevelnek, hogy el tudják adni őket. A Bangladesi Rizskutató Intézet is reagált a helyzetre; új, sóval szemben ellenállóbb rizsfajtákat hozott létre, mivel a normál rizs nem nő sós vízben.
Saiful Islam, a Bangladesi Műszaki és Technológiai Egyetem éghajlatvédelmi szakértője szerint azonban az ilyen erőfeszítések csak cseppet jelentenek a tengerben.
– nyilatkozta az AFP-nak.
Islam azt is elmondta, hogy új utakat kell építeniük és alternatív megélhetési lehetőségeket kell teremteniük azok számára, akik a leginkább károsultak a szélsőséges éghajlati viszonyok miatt. Ehhez viszont segítségre van szükségük a nyugati nemzetektől.
A helyiek összefognak
Egyes régiókban a helyi lakosok vették kezükbe az irányítást és közösen küzdenek az éghajlatváltozás okozta körülmények ellen. „Lungi” Jakir helyi legendává vált; az egykori építőmunkás barátaival gátat épített, hogy megakadályozza, hogy a tengervíz átszakítson egy 6,5 km hosszú édesvízcsatornát, és ezzel megmentse a csatorna által kiszolgált 43 000 embert a dél-bangladesi Pakhimara városában. A csatorna folyamatos javítást igényel, de egész évben elegendő édesvíz áll rendelkezésre a hagyományos növények öntözéséhez, sőt új növények kipróbálásához is.
Jakir elmondása szerint a Youtuberól tanult új mezőgazdasági technikákat és a már nem csak tököt és lencsét tudnak termeszteni, hanem gyümölcsöket és zöldségeket is.
A kezdeményezés olyan sikeres volt, hogy más vízzel elárasztott régióban is szeretnék népszerűsíteni a technikát és így segíteni az ottélőket, hogy átvészeljék a helyzetet.
(Borítókép: phys.org)