„Lehet szórakozni a csirke far-háton, csak hát az emberek több mint 20 százalékának ez az egyetlen húsétele. És nekik bizony néhány forint is számit. És ez majd a választási eredményeken is látszódni fog...” – nyilatkozta Szalai Erzsébet, nemzetközi téren is ismert szociológus, akadémikus és nem is gondolta, hogy a helyzet fokozódik majd. A Momentum politikusa arról posztolt, hogy a jelenlegi helyzetben miért olyan nehéz méregdrága luxustelefont vásárolni, amiből számos sommás közgazdasági bölcsességet is sikerült levezetnie. Nagyon ajánljuk!
Tömegeket taszít elviselhetetlen nyomorba az iPhone árának elszabadulása
Miközben napok óta gúnyolódik a hazai baloldal az árstop kapcsán a csirke far-háton és ezáltal azokon, akiknek ez a fő húsétele, a Momentum ifjú politikusa, a külföldi magyarságot képviselni kívánó Csillag Tamás megcsillogtatta szociális témaérzékenységét.
A fiatal politikus arról posztolt Facebookon, hogy miért ilyen drága Magyarországon az iPhone. Emlékezetes, hogy a párt elnöke, Fekete-Győr András a tej árát nem tudta megmondani a Mandiner interjújában.
Álproblémák és gazdasági hecckampányok
Az újabb poszt erősíti azt a vélekedést, hogy a Momentum kevésbé látja a magyar valóságot és a tényleges társadalmi-gazdasági kihívásokat. Emlékezzünk arra, amikor a végre gyorsan növekvésnek induló magyar vállalkozásokat kezdték volna listázni és bojkottálni, vélt politikai okok alapján, elképzelve egy olyan ideális piacgazdaságot, ahol a pék nem süt kenyeret a vele politikailag egyet nem értő vásárlónak. Inkább haljunk éhen mindketten ugye, csak nehogy hozzáérjünk egy olyan forinthoz, amit konzervatív kéz érintett.
A listázós alkalmazást egyébként az a Hajnal Miklós jelentette be a HVG-nek, akiről kiderült, előszeretettel hivatkozott magára közgazdászként és akiről Fekete-Győr elmondta, neki még diplomára sincs szüksége ahhoz, hogy közgazdásznak mondja magát.
A gazdaság szférájába is kiterjesztett politikai ellenségkeresés jól illeszkedik az alapvetően a tagadásra épülő ellenzéki politikába, ezt mutatja a Momentum egyetlen hazai politikai sikere, a hazai olimpiát megfúró kampány is.
Miért drága a luxustelefon? Csak nem azért, mert luxustelefon?
„A csúcstelefon alapára Magyarországon kb. 424.990 forint. A KSH adatai szerint, az idei átlagbérek 431.300 forint bruttó, 286.300 Ft nettó körül mozognak. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos magyar kb. 30 napot kell dolgozzon egy 128 gigás iPhone 13 Pro-ért, anélkül, hogy bármi másra költene. (és akkor még nem is beszéltem arról, hogy mekkora a különbség az átlag és a medián bér között...) Nem csak abszolút értékben nálunk az egyik legdrágább iPhone-t venni, hanem az átlagbérekhez viszonyítva is az átlag magyar melósnak a leginkább elérhetetlen az új almás telefon” – kesereg az európai energiaválság, a növekvő infláció és a nyugati üzletekben tapasztalható áruhiányok idején a politikus azon, hogy a 431300 forintba kerülő telefon szerinte elérhetetlen az átlag magyar melósnak.
mert telefont bárki e termék árának a töredékéből is vásárolhat.
Amit szerinte azért sem tud megvásárolni a szegény magyar dolgozó, mert az ország német összeszerelő üzem és nem sikerül a magas hozzáadott értékű ágazatokat Magyarországra csábítani – sorolja a gondolatmentes, sokszorosan, adatokkal megcáfolt közhelyeket Csillag, amiért nem hibáztatható, sőt, akadémiai közgazdász már lehetne.
Egyébként kommentelők sem értették, hogy miért egy elképesztően drága és relatíve keveset tudó készülék mozgatja a politikus fantáziáját jelen helyzetben.
Gazdasági bulvárnak is rossz
Csillag egyébként azzal is manipulál, hogy a kínálati oldalt, azaz az árazási politikát teljesen kihagyja a képből. A kérdés tehát az, hogy a helyi piacon a cég miért tartja relatíve magasabban a termék árát, mint más piacokon. A Momentumos nézetrendszerben azonban vállalat nem, csak az állam lehet a hibás.
Csillag szerint az úgynevezett iPhone index ráadásul olyan, mint a Big Mac index. Nem olyan. Előbbi munkamennyiséget vagy árat, utóbbi pedig valuták vásárlóértékét próbálja összevetni.
Nincs mondanivaló
Nem véletlen, hogy a Spectator lap szerint az Orbán Viktor elűzésére tett próbálkozás darabokra hullik, mert az egyetlen dolog, ami összeköti az ellenzéki szereplőket az Orbán-ellenesség, ez az erő azonban túlzottan a pusztításra összpontosít és semmiféle terve nincs Magyarországgal.
Ez látszik az ellenzék súlytalan gazdasági programján is, és azon, hogy a közbeszéd ma alapvetően a jelenlegi kormányzat jóléti intézkedéseiről szól. Ezekből pedig olyan sokat találunk, hogy az ellenzék egyre abszurdabb helyzetekbe kényszerül, ha nem akarja feladni lételemét, a tagadás politikáját. Ezért látjuk azt, hogy a jelenlegi kihívásokhoz jól illeszkedő árstop helyett már csak a tagadás kedvéért is áfacsökkentést szorgalmaznak, ami az árstoppal szemben valószínűleg teljesen hatástalan lenne.
A baloldal a jelek szerint nem tudja megszólítani a hazai munkavállalókat, akik tudományos kutatások szerint egyértelműen díjazzák a kormányzat azon törekvését, hogy az teljes foglalkoztatással teremtett esélyt az egyéni társadalmi pozíciók megőrzésére és az előrelépésre.
Úgy tűnik, a szegénységet drasztikusan csökkentő konzervatív gazdaságpolitikának egyelőre nincs hazai, komolyan vehető alternatívája, erről árulkodik az apró, de szimbolikus Momentumos poszt.
Frissítés: cikkünket követően Csillag megváltoztatta a posztját.
Lapunk értesülései szerint egy sor jobbikos múltú háttérember segíti Magyar Pétert a szervezésben. Úgy tűnik, egymásra talál a végleg baloldalra sodródott párt hátországának több tagja, és az érdemi szervezet nélküli politikus.
A rendőrterror hazánk történetének egyik mélypontja.
Ma már biztosra vehető, hogy a hazai pártrendszer jelentős átrendeződése előtt állunk.
Amikor a „haza minden előtt” elkorcsosulva, megszégyenítve a „Család minden előtt”-é válik, ott a bűn marja az egykor volt köztársaság mára beteg testét.
Meglehet, hogy a Momentummal kötött zuglói szövetség az ezredfordulós baloldal halálba menetelésének újabb állomása lesz.
„Magyar Péter a legdurvább háborús retorikát képviselő Európai Néppárthoz akar csatlakozni” – közölte a fideszes EP-képviselő.
Idén június 12–15. között ismét a magyar filmet ünneplik Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban. A Magyar Mozgókép Fesztivál immár hagyományosan életműdíjakkal ismeri el a legjobbakat, akikhez kapcsolódóan számos alkotást is levetítenek majd.
Két választást is rendeznek hazánkban június 9-én, ezért fontos, hogy tisztában legyünk a határidőkkel és szabályokkal.
