HVG: Ha ennyire korrupt az ország, hogy pöröghet így a gazdaság?

Az esemény apropóját a Transparency International egy új, 2021-es Korrupcióérzékekési Indexe adta.

Szabó Andrea politológus, a Társadalomtudományi Kutatóközpont igazgatóhelyettese elmondta, hogy a kutatások szerint „a középosztály, különösen

számukra a semmihez képest már az is előrelépést jelent, ha egy nem hatékony munkában ott vannak. A társadalom legalsó rétegében a szegénység teljes konzerválódása látszik, ott nincs semmilyen előrelépés. Az is segíti a jobb érzéseket, hogy nem más országokhoz, hanem a saját korábbi helyzetünkhöz hasonlítjuk magunkat.” Szabó tehát elismerte, hogy komoly jóléti felzárkózás zajlik a teljes magyar középosztályra kiterjedően, azonban a szegénységgel kapcsolatban a statisztikák ismeretének hiányáról tett tanúbizonyságot, mivel a szegénységi mutatók hazánk esetében drasztikusan csökkeni kezdtek 2013-tól.

„Bod Péter Ákos közgazdászprofesszor más irányból közelítette meg mindezt: annyi a túlárazás most Magyarországon, hogy ezek a pluszpénzek bekerülnek a gazdaságba, egy ponton túl már nem lehet követni, ki a korrupt. Ha például egy sportcsarnokért a reális 100 helyett 140 milliárd forintot fizetnének ki, akkor a teljes 140 milliárd forint bekerül a GDP-be, a túlárazás 40 milliárd forintja is pörgeti a gazdaságot, ráadásul aki megkapja a pénzt, annak a gyerekei már úgy lesznek gazdagok, hogy ők maguk nem voltak korruptak. A számok lehetnek tehát szépek, de azt nem mutatják, hogy a korrupció mennyire aláássa a gazdaságba vetett bizalmat” – kezdett felépíteni Bod Péter Ákos egy új, áltudományos narratívát.

„Ésik Sándor ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa szerkesztője a saját példáján mutatta be, hogy csorog lefelé a társadalomban a sok pluszpénz, az eggyel a NER kedvezményezettjei alatti réteg érzi, hogy jobban mennek a dolgai, mert a leggazdagabbaknak annyi pénzük van, amin nem lehet ülni. Mint mondta,

– csatlakozott Ésik Sándor Bod Péterhez, belátva, hogy valóban rendkívüli jövedelmek halmozódnak fel a magyar társadalomban, amelyekből egyre többen részesülnek ténylegesen. 

A kérdés az, hogy meddig fenntartható a járadékvadász növekedés – tette hozzá mindehhez Martin József Péter, próbálva tudományos értelemben értelmetlen, ám politikailag negatív jelzőt aggatni a magyar gazdasági növekedésre.

 „A hibrid rezsimek átlagosan másfél évtizedig tartanak ki a kutatások szerint.

szerinte, de azt sokkal bonyolultabb lenne elmagyarázni, hogy ha nem volna ennyire korrupt a rendszerünk, akkor még nagyobb növekedési lehetőségeink volnának. Arra az ellentmondásra is felhívta a figyelmet, hogy miközben a középosztály a kedvezményezettje a NER politikájának, a Fidesz szavazóbázisát egyre inkább a falusi szegényebb rétegek jelentik, tehát egyre többen érzik még a jól élők közül is, hogy baj van” – tudósított a HVG.

Martin József Péter amellett próbált érvelni, hogy a balliberális kormányok alatt csak rendszerhiba volt a korrupció, most viszont a rendszer alapja. Ha ez valóban így van, akkor a korrupcióalapú rendszer megőrzésén érdemes dolgoznia a magyar politikának, mert azzal végre sikerült megtalálnia a hosszú távon, fenntartható és inkluzív módon dinamikus felzárkózást hozó növekedési modellt.

„Úgy tűnik, a magyar társadalom jelentős része megszokta a paternalista, korrupt rendszert. Mit lehet tenni ez ellen? – kérdezte Ligeti. Abban egyetértettek a beszélgetés résztvevői, hogy a fiatalabb generáció adhatja a megoldást, már most látszik, hogy a huszonévesek mennyire máshogy állnak hozzá a korrupcióhoz, mint az idősebbek. Erre tehet rá egy lapáttal az, hogy ha az uniós pénzek nem feltétel nélkül érkeznének, valamint ha véget érne a világban a nullához közeli árú hitelek korszaka, akkor a mostani tizenévesek majd fiatal felnőttként azzal szembesülhetnek, hogy nekik nincsenek olyan lehetőségeik a könnyű pénzhez jutásra, mint az akár csak tíz évvel idősebbek” – szólt a tudósítás.

(MTI/Koszticsák Szilárd)