Eddig működni látszik a szerbiai árbefagyasztás, semmiből sincs hiány

A szerbiai üzletekben a termékek színes árlistája is fogadja a vásárlókat.

Az egy kilogrammos cukor, az 1-5 kilogrammos T-400-as és a T-500-as típusú liszt, az egyliteres napraforgó-étolaj, a sertéscombhús, a 2,8 százalékos zsírtartalmú literes tartós tej és a Sava típusú kenyér (500 grammos fehér kenyér) árát, így ezeket a november 15-én megszabott árak szerint árulhatták azokat az üzletek.

Ebből is látszik, hogy az árpaletta is nagyon változó lett, hiszen csak egyetlen adott fajtájú fehér kenyér árát szabályozták, ezt 46 dinárra (140Ft) korlátozták. A többi pedig a gyártótól és üzlettől függően változhat. Mindezek ellenére elsősorban a nagy üzletláncoknál az adott termékek akár kedvezőbbek is lehettek az elmúlt hetekben, mint a befagyasztás előtt, hiszen csak a drágítást tiltotta meg az állam.

Még most január második harmadában is vannak boltok, amelyek a lehető kedvezményesebb áron kínálják az étolajat (187 dinárért, azaz 569 forintért), vagy a fehér finomlisztet (49 dinárért kilogrammját, vagyis 149 forintért). A 2,8 % zsírtartalmú tartós tej 78 dinárért (237 Ft) kapható, sőt a marhahús még olcsóbban lett, annak ellenére, hogy talán ennél a húsnál volt érzékelhető a legnagyobb áremelkedés a múlt ősszel. Most az egyik üzletlánc 989 dinárért (3006 FT) kínálja a marhacombot.

Érdekes, hogy a pékségek, vagy a hentes üzletek tartják a magas árakat, így a sertéscomb 600 dinár (1825 Ft) körül mozog, a háztáji fehér kenyér kilogrammját pedig 130 dinárért (395 Ft) kínálják.

Nehéz megállapítani, hogy az árak befagyasztása elérte-e a célját, vagyis hogy védte-e a pénztárcákat, már csak az ünnepi magasabb kiadások miatt is, és a kormány csupán két hónapra fagyasztotta be az adott termékek árát.

Az viszont már most megállapítható, hogy az intézkedések ellenére az élelmiszerek ára nőtt decemberben novemberhez viszonyítva.

Az étolaj drágult a legtöbbet

közölte a szerbiai Köztársasági Statisztikai Hivatal, azzal hogy az árak 2021 novembere és 2021 decembere között átlagban 0,4 százalékkal emelkedtek.

A legnagyobb drágulást a múlt évhez képest az étolajnál, azaz az olaj- és zsírtermékeknél (16,6 %), valamint a zöldségféléknél (7,9 %) jegyeztek.

Az előző hónaphoz viszonyítva 2021 decemberében, a kommunikáció költségek mutatták a legnagyobb emelkedést (1,2 %). Ezt követik az éttermi szolgáltatások (0,8 %), majd a lakás és rezsiköltségek (0,6 %), az alkoholos italok, dohánytermékek, sport és a kultúra (0,5 %), a ruházat (0,4 %), míg az élelmiszer (0,3 %), illetve az egészségügyi ellátás (0,2 %).

A szerb kormány december elejétől fagyasztotta be a fent említett öt alapélelmiszer árát, majd december 9-én korlátozta a kenyér árát is. A kormányrendelet 60 napig érvényes, vagyis február 8-ig tart, de az inflációs hatások miatt várhatóan meghosszabbítják az befagyasztást – írja a Novosti napilap.

Tatjana Matić, kereskedelmi miniszter a napilapnak elmondta, tárcája szükségesnek tartja a határozat meghosszabbítását, ugyanis bár az illetékesek naponta követik a közfogyasztású cikkek árának alakulását, és a határozat életbe lépésétől kezdve nem jegyeztek jelentősebb drágulást, de a Szerb Nemzeti Bank felmérései szerint még ősszel is számítani lehet majd az inflációs nyomásra. Éppen ezért

Ehhez a rendelethez hozzátartozik az is, hogy

A mezőgazdaság van a legnehezebb helyzetben

A novemberi kormánydöntést a mezőgazdasági termények ár emelkedése, valamint a nagy szárazság okozta hiány miatt bekövetkezett élelmiszer-árugrás váltotta ki. Októberben ugyanis a kisebb napraforgóhozamok miatt emelkedett a napraforgó ára, ami kihatott az étolajra is. Alig pár nap alatt a 120-140 dinárról (360-420 forintról) az étolaj 180-210 dinárra (550 -630 forintra) ugrott, ugyanis a napraforgó kilogrammonként felvásárlási ára 36 dinárról (110 Ft) mintegy 60 dinárera (180 FT) nőtt.

Ám nem csak a napraforgó, hanem a friss hús ára is nőtt. Múlt év szeptemberében 15-30 százalékkal emelkedett az ára a 2020-as év szeptemberhez képest. A zöldségfélék ugyanebben az időszakban 36 %-kal, a tojás 20%-kal drágult. És miután a fogyasztói kosár 55 százalékát Szerbiában az élelmiszerek és az energiaköltségek (gáz, áram, fűtés) teszik ki, a lépésekre a polgárok életszínvonalának csökkenésétől tartva szánta el magát a kormány.

A kedvezőtlen időjárási körülmények, a rossz hozam és a gabona iránti kereslet megnövelte a gabona világpiaci árát. Ám hiába növekszenek a mezőgazdasági termények árai, ez nem arányos a termeléshez szükséges input termékek drágulásával. A mezőgazdasági termelők szerint ugyanis azokhoz csak háromszoros áron tudnak hozzáférni, így további élelmiszer-drágulás van kilátásban.

Egyelőre, a befagyasztott áru élelmiszerekből ezidáig elegendő mennyiség van, így a kereskedők a jövőben is biztosítani tudják a tavalyi árak fenntartását. Ugyanakkor, ha gondolkodnak a szóban forgó élelmiszerek árának mesterséges fenntartásán az elkövetkező időszakban is, felvetődik a kérdés, hogy a gazdák kitartanak-e, illetve az árak mesterséges visszaszorítása végül kin és mikor csapódik le. Ha februárban nem is, de erre előbb, utóbb választ kapunk.