Scott Bade, a TechCrunch portál elemzője úgy véli, hogy rendkívül káros hatással lehetnek az „USA-brand-re” az amerikai technológiai cégek, ugyanis rengeteg botrány fűződik nevükhöz külföldön. Bade szerint Washingtonnak figyelmesnek kellene lennie, hiszen e vállalatok akár tönkre is tehetik azt a szimpátiát az Egyesült Államok felé, amelyet az ország a kulturális csatornákon keresztül ért el.
Körülbelül 30 év telt el azóta, amióta Joseph Nye politológus rámutatott, hogy az államok ne csak „kemény” hatalmat – például katonai hatalmat – gyakoroljanak, hanem „puha” hatalmat is. Nye szerint, a puha hatalom akkor nyilvánul meg a gyakorlatban, amikor az egyik ország ráveszi a többi országot, hogy azt akarja, amit ő akar, szemben azzal a kemény vagy parancsoló hatalommal, amely kötelezi a többieket, hogy azt tegyék, amit ő akar.
Vagyis másként fogalmazva, akkor beszélhetünk „puha hatalomról”, amikor
írtuk korábban a Makronómon.
Elemzésünkben bemutattuk, hogy Bollywoodi filmekkel érte el Svájc, hogy az indiaiak az Alpokba vágyjanak, viszont az Egyesült Államok esetében Rihanna, a Hollywood, a Broadway, Michael Jordan, a Harvard és a Starbucks, Amerikát „puha szuperhatalommá” tették a világ szemében, írja a TechCrunch hasábjain Scott Bade külpolitikai szakértő.
Az amerikai techlap szerzője kiemeli, hogy az elmúlt évek az Egyesült Államok puha hatalmának meghatározó részévé vált a technológia, ugyanis az ágazat legnagyobb nevei – Amazon, Facebook, Google – amerikaiak. Ez pedig azt is jelenti, hogy a világ nagy része olyan technológián él, amely nagyrészt olyan amerikai értékeken alapul, mint a szólásszabadság, a magánélet, a sokféleség tisztelete és a decentralizáció, jelenik meg az elemzésben.
A TechCrunch külpolitikai elemzője kiemeli, hogy az amerikai politikusoknak igazuk volt, amikor az ország technológiai szektorát egyik legjobb exportcikkeként jelölték meg – viszont figyelni kell arra is, hogy az ágazatban működő vállalatok rossz hatással lehetnek az Egyesült Államok „puha erejére”, figyelmeztet Scott Bade.
A szakértő szerint ugyanis a technológia káros hatásai bőven dokumentáltak, ráadásul az európai hatóságok többször is olyan technológiai óriások után eredtek, mint az Apple és a Google, amiért kikerülték az adókat és megsértették a magánéleti jogokat.
Bade szerint,
– Washington számára az lehet a kérdés, hogy képes-e elválasztani technológiai cégeinek egyre ártalmasabb tevékenységét (és hírnevét) az USA-brand-ről?
Bár nem olyan mértékben, mint az olajipari cégek, az amerikai technológiai vállalatok viselkedése rendkívül káros hatással lehet az Egyesült Államok hírnevére, ezért is lenne szükséges a döntéshozóknak fellépni ellenük, véli Bade.
A szakértő kiemeli, hogy
– szerinte a G20 csúcstalálkozón elhangzott 15 százalékos globális minimumadó egy jó kezdő irány, viszont a technológiai szektort jobban kellene szabályozni.
Például, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok szólásszabadságra vonatkozó szabványai nem alkalmazhatók a világ minden táján, a szabályozók arra ösztönözhetik az amerikai technológiai cégeket, hogy ugyanolyan gondossággal járjanak el a szegény külföldi piacok kiszolgálása során, mint otthon, írja Bade.
Ezen túlmenően a kormányoknak többet kellene együttműködniük a technológiai óriásokkal, hogy azok megosszák a termékeik felhasználásával kapcsolatos információkat, teszi hozzá az amerikai szakértő.
Elemzése végére kiemeli, hogy bár a technológiai vezérek az elmúlt években megszerették, hogy hazafias alapon védik vállalataikat (és monopóliumaikat), egyaránt fel kell ismerniük, hogy a technológia hírneve Amerikáé is.
A biztonságpolitikai szakértő szerint sírni kellene azon, hogy az Egyesült Államok élén két hónapig még egy bűbájos, öreg, beteg szenilis bácsi áll, aki alkalmatlan arra, hogy a világ első számú hatalmát vezesse.
Vajon Donald Trump képes lesz-e kompromisszumos alkura rávenni Moszkvát és Kijevet? Megoszlanak az elemzői vélemények.
A rögtönzött dal hamar népszerűvé vált.
Nem véletlen, hogy Donald Trump hivatalba lépését követően szeretné helyre rakni a cenzúra ügyét.
Az USA hazánkba delegált nagykövete január közepén távozik Magyarországról.
Donald Trump elsöprő győzelme a normalitáshoz való visszatérés garanciája – mondja Schmidt Mária. A Terror Háza Múzeum főigazgatójával értékeltük az amerikai elnökválasztás eredményét, de beszéltünk Orbán Viktor új kihívójáról és Szájer József visszatéréséről is.
A romániai államfőválasztás első fordulóját követő urnazárás után a szövetségi elnök rövid sajtónyilatkozatában elmondta: „a ma este csak a máról szólt”.
Az indoklásból az derül ki, hogy nem Gyurcsány embereivel, a régi baloldali káderekkel van bajuk, hanem azzal, hogy nincs szmsz.
