Scott Bade, a TechCrunch portál elemzője úgy véli, hogy rendkívül káros hatással lehetnek az „USA-brand-re” az amerikai technológiai cégek, ugyanis rengeteg botrány fűződik nevükhöz külföldön. Bade szerint Washingtonnak figyelmesnek kellene lennie, hiszen e vállalatok akár tönkre is tehetik azt a szimpátiát az Egyesült Államok felé, amelyet az ország a kulturális csatornákon keresztül ért el.
Körülbelül 30 év telt el azóta, amióta Joseph Nye politológus rámutatott, hogy az államok ne csak „kemény” hatalmat – például katonai hatalmat – gyakoroljanak, hanem „puha” hatalmat is. Nye szerint, a puha hatalom akkor nyilvánul meg a gyakorlatban, amikor az egyik ország ráveszi a többi országot, hogy azt akarja, amit ő akar, szemben azzal a kemény vagy parancsoló hatalommal, amely kötelezi a többieket, hogy azt tegyék, amit ő akar.
Vagyis másként fogalmazva, akkor beszélhetünk „puha hatalomról”, amikor
írtuk korábban a Makronómon.
Elemzésünkben bemutattuk, hogy Bollywoodi filmekkel érte el Svájc, hogy az indiaiak az Alpokba vágyjanak, viszont az Egyesült Államok esetében Rihanna, a Hollywood, a Broadway, Michael Jordan, a Harvard és a Starbucks, Amerikát „puha szuperhatalommá” tették a világ szemében, írja a TechCrunch hasábjain Scott Bade külpolitikai szakértő.
Az amerikai techlap szerzője kiemeli, hogy az elmúlt évek az Egyesült Államok puha hatalmának meghatározó részévé vált a technológia, ugyanis az ágazat legnagyobb nevei – Amazon, Facebook, Google – amerikaiak. Ez pedig azt is jelenti, hogy a világ nagy része olyan technológián él, amely nagyrészt olyan amerikai értékeken alapul, mint a szólásszabadság, a magánélet, a sokféleség tisztelete és a decentralizáció, jelenik meg az elemzésben.
A TechCrunch külpolitikai elemzője kiemeli, hogy az amerikai politikusoknak igazuk volt, amikor az ország technológiai szektorát egyik legjobb exportcikkeként jelölték meg – viszont figyelni kell arra is, hogy az ágazatban működő vállalatok rossz hatással lehetnek az Egyesült Államok „puha erejére”, figyelmeztet Scott Bade.
A szakértő szerint ugyanis a technológia káros hatásai bőven dokumentáltak, ráadásul az európai hatóságok többször is olyan technológiai óriások után eredtek, mint az Apple és a Google, amiért kikerülték az adókat és megsértették a magánéleti jogokat.
Bade szerint,
– Washington számára az lehet a kérdés, hogy képes-e elválasztani technológiai cégeinek egyre ártalmasabb tevékenységét (és hírnevét) az USA-brand-ről?
Bár nem olyan mértékben, mint az olajipari cégek, az amerikai technológiai vállalatok viselkedése rendkívül káros hatással lehet az Egyesült Államok hírnevére, ezért is lenne szükséges a döntéshozóknak fellépni ellenük, véli Bade.
A szakértő kiemeli, hogy
– szerinte a G20 csúcstalálkozón elhangzott 15 százalékos globális minimumadó egy jó kezdő irány, viszont a technológiai szektort jobban kellene szabályozni.
Például, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok szólásszabadságra vonatkozó szabványai nem alkalmazhatók a világ minden táján, a szabályozók arra ösztönözhetik az amerikai technológiai cégeket, hogy ugyanolyan gondossággal járjanak el a szegény külföldi piacok kiszolgálása során, mint otthon, írja Bade.
Ezen túlmenően a kormányoknak többet kellene együttműködniük a technológiai óriásokkal, hogy azok megosszák a termékeik felhasználásával kapcsolatos információkat, teszi hozzá az amerikai szakértő.
Elemzése végére kiemeli, hogy bár a technológiai vezérek az elmúlt években megszerették, hogy hazafias alapon védik vállalataikat (és monopóliumaikat), egyaránt fel kell ismerniük, hogy a technológia hírneve Amerikáé is.
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Tíz éve igyekszik felépíteni a cenzúra intézményrendszerét Brüsszel az amerikai kongresszus igazságügyi bizottságának jelentése szerint. A cenzúra elsősorban a jobboldali vélemények ellen irányul, démonizálva azokat. Erre elég konkrét bizonyítékok gyűltek össze. Mutatjuk.
Venezuela és Irán esete után Washington reformokat kér Kubától, valószínűleg akkor jár a legjobban, ha elfogadja az ajánlatot – vagy egy éjszaka Havanna is amerikai helikopterek zajára riadhat fel.
Az USA hatalmas ünnepségre készül a függetlenségi nyilatkozat 250. évfordulójára.
Irán a csapásmérő képességeinek felmutatásával azt akarta elérni, hogy gazdag arab szomszédai eltávolodjanak Washingtontól, és komolyan vegyék Teheránt. Nem jött össze.
Csak rossz opciókat látok, mert ezt Irán el tudja húzni. Remélem tévedek.
Brüsszel, Washington, Kijev, Berlin, Párizs, Peking és Moszkva számára is téttel bír az áprilisi magyar választás. A voksolást minden korábbinál inkább befolyásolhatják a nemzetközi élet eseményei. Kohán Mátyás írása.
A hatósági tiltás sérti a gyülekezési jogot.
A zöld-fehérek ellen szakadt meg a bennmaradásért küzdő Farkasok nyeretlenségi sorozata.
