Az amerikai tech-cégek már az USA „puha hatalmát” veszélyeztetik

A „puha hatalom” ereje

Körülbelül 30 év telt el azóta, amióta Joseph Nye politológus rámutatott, hogy az államok ne csak „kemény” hatalmat – például katonai hatalmat – gyakoroljanak, hanem „puha” hatalmat is. Nye szerint, a puha hatalom akkor nyilvánul meg a gyakorlatban, amikor az egyik ország ráveszi a többi országot, hogy azt akarja, amit ő akar, szemben azzal a kemény vagy parancsoló hatalommal, amely kötelezi a többieket, hogy azt tegyék, amit ő akar.

Vagyis másként fogalmazva, akkor beszélhetünk „puha hatalomról”, amikor

írtuk korábban a Makronómon.

Elemzésünkben bemutattuk, hogy Bollywoodi filmekkel érte el Svájc, hogy az indiaiak az Alpokba vágyjanak, viszont az Egyesült Államok esetében Rihanna, a Hollywood, a Broadway, Michael Jordan, a Harvard és a Starbucks, Amerikát „puha szuperhatalommá” tették a világ szemében, írja a TechCrunch hasábjain Scott Bade külpolitikai szakértő.

Az amerikai techlap szerzője kiemeli, hogy az elmúlt évek az Egyesült Államok puha hatalmának meghatározó részévé vált a technológia, ugyanis az ágazat legnagyobb nevei – Amazon, Facebook, Google – amerikaiak. Ez pedig azt is jelenti, hogy a világ nagy része olyan technológián él, amely nagyrészt olyan amerikai értékeken alapul, mint a szólásszabadság, a magánélet, a sokféleség tisztelete és a decentralizáció, jelenik meg az elemzésben.

A tech-cégek rossz viselkedése rombolhatja az USA imázsát

 A TechCrunch külpolitikai elemzője kiemeli, hogy az amerikai politikusoknak igazuk volt, amikor az ország technológiai szektorát egyik legjobb exportcikkeként jelölték meg – viszont figyelni kell arra is, hogy az ágazatban működő vállalatok rossz hatással lehetnek az Egyesült Államok „puha erejére”, figyelmeztet Scott Bade.

A szakértő szerint ugyanis a technológia káros hatásai bőven dokumentáltak, ráadásul az európai hatóságok többször is olyan technológiai óriások után eredtek, mint az Apple és a Google, amiért kikerülték az adókat és megsértették a magánéleti jogokat.

Bade szerint,

– Washington számára az lehet a kérdés, hogy képes-e elválasztani technológiai cégeinek egyre ártalmasabb tevékenységét (és hírnevét) az USA-brand-ről?

Bár nem olyan mértékben, mint az olajipari cégek, az amerikai technológiai vállalatok viselkedése rendkívül káros hatással lehet az Egyesült Államok hírnevére, ezért is lenne szükséges a döntéshozóknak fellépni ellenük, véli Bade.     

Nem csak az amerikai fogyasztókat kellene védeni

A szakértő kiemeli, hogy

– szerinte a G20 csúcstalálkozón elhangzott 15 százalékos globális minimumadó egy jó kezdő irány, viszont a technológiai szektort jobban kellene szabályozni.

Például, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok szólásszabadságra vonatkozó szabványai nem alkalmazhatók a világ minden táján, a szabályozók arra ösztönözhetik az amerikai technológiai cégeket, hogy ugyanolyan gondossággal járjanak el a szegény külföldi piacok kiszolgálása során, mint otthon, írja Bade.

Ezen túlmenően a kormányoknak többet kellene együttműködniük a technológiai óriásokkal, hogy azok megosszák a termékeik felhasználásával kapcsolatos információkat, teszi hozzá az amerikai szakértő.

Elemzése végére kiemeli, hogy bár a technológiai vezérek az elmúlt években megszerették, hogy hazafias alapon védik vállalataikat (és monopóliumaikat), egyaránt fel kell ismerniük, hogy a technológia hírneve Amerikáé is.