Magyarországon a kormány és az MNB támogatásának köszönhetően az elmúlt két évben jelentősen felgyorsult a széndioxid-kibocsátás csökkentésére bevezetett intézkedések üteme, ráadásul a környezetvédelemből a kkv-szektor sem maradt ki.
Magyarország az előkelő 13-ik helyen végzett a KPMG friss kutatásában, ahol a dekarbonizációs stratégiák alapján mérték az egyes országok teljesítményét. A KMPG Impact globális vezetője szerint
A felmérésben a szakértők rámutattak, hogy amíg a globális pénzügyi szektor egyre inkább figyelembe veszi befektetési és hitelezési döntéseiben az éghajlati kockázatokat, addig kormányzati szinten elmaradások tapasztalhatóak.
Nem meglepő, hogy a lista élén az északi országok állnak, az első helyet pedig Norvégia foglalja el, mivel az elmúlt években az országban óriási teret nyert a villamos közlekedés, intenzíven beruházásokat hajtanak végre a megújuló energiában, de a norvég kormány 2050-ről 2030-ra hozta a zéró kibocsátás céldátumát. Magyarország 13-ik helyezése nagy erőfeszítések árán jöhetett létre – írja a Portfólió.
Kormányzati erőfeszítés
A KPMG jelentése szerint hazánkban az elmúlt két évben jelentősen felgyorsult a széndioxid-kibocsátás csökkentésére bevezetett intézkedések üteme. Ezek közé tartozik a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség elérése is, amelyet óriási ösztönzőkkel – adókedvezmények, logisztikai központok kialakítás - támogatott a magyar kormány és az MNB – emeli ki a Portfólió.
Rakó Ágnes, a KPMG ESG partnere szerint üdvözölendő, hogy Magyarországon a kkv-szektort is a környezetvédelem felé terelte a kormány.
A KPMG jelentésében kiemelik, hogy a reálgazdaságnak sokkal több kihívással kell megküzdenie, de Magyarország ilyen szempontból is jó pontokat kapott a kutatásban.
Hazánkban a megtermelt villamosenergia 40 százaléka atomerőműből származik, ami stabil alapot jelent a karbonsemlegesség felé.
Az épületek tekintetében Magyarország az előkelő tizedik helyet szerezte meg, ami elsősorban a geotermikus fűtési megoldások térnyerésének, az energetikai tanúsítványoknak és lakásfelújítási programoknak köszönhető – emelik ki a kutatásban.
(Borítókép: MTI/Bodnár Boglárka)
Olyan találmányok fűződnek a magyarok nevéhez, amelyek az egész bolygó életében meghatározóak. Íme, a tíz legismertebb felfedezés, amely honfitársainknak köszönhető.
Őszintén elmondta a véleményét a Porsche Austria vezetője.
Berlinben már az energiaválságtól tartanak.
Grönland hatalmas ritkaföldfémkészletei elvben enyhíthetnék Európa – így Magyarország – nyersanyagfüggését, ám a kitermelés legkorábban 2035 körül indulhat érdemben. Ez azt jelenti, hogy az EU akkumulátoripara a következő évtizedben továbbra is szinte teljesen Kínára kell támaszkodjon.
Gyorsan reagált a kormány a hozzájuk érkező visszajelzésekre és panaszokra.
„2010 óta Magyarország gazdasága az egyik legnagyobb felzárkózási pályát futotta be egész Európában” – szögezte le Sebestyén Géza.
Újabb öt európai válogatott vált biztos résztvevővé.
A hétfő este keletkezett tűz olyan gyorsan terjedt, hogy a tűzoltók nem tudtak bejutni az épületbe, és a jelképes épület szinte teljesen megsemmisült.
