Magyarországon a kormány és az MNB támogatásának köszönhetően az elmúlt két évben jelentősen felgyorsult a széndioxid-kibocsátás csökkentésére bevezetett intézkedések üteme, ráadásul a környezetvédelemből a kkv-szektor sem maradt ki.
Magyarország az előkelő 13-ik helyen végzett a KPMG friss kutatásában, ahol a dekarbonizációs stratégiák alapján mérték az egyes országok teljesítményét. A KMPG Impact globális vezetője szerint
A felmérésben a szakértők rámutattak, hogy amíg a globális pénzügyi szektor egyre inkább figyelembe veszi befektetési és hitelezési döntéseiben az éghajlati kockázatokat, addig kormányzati szinten elmaradások tapasztalhatóak.
Nem meglepő, hogy a lista élén az északi országok állnak, az első helyet pedig Norvégia foglalja el, mivel az elmúlt években az országban óriási teret nyert a villamos közlekedés, intenzíven beruházásokat hajtanak végre a megújuló energiában, de a norvég kormány 2050-ről 2030-ra hozta a zéró kibocsátás céldátumát. Magyarország 13-ik helyezése nagy erőfeszítések árán jöhetett létre – írja a Portfólió.
Kormányzati erőfeszítés
A KPMG jelentése szerint hazánkban az elmúlt két évben jelentősen felgyorsult a széndioxid-kibocsátás csökkentésére bevezetett intézkedések üteme. Ezek közé tartozik a 2050-re kitűzött karbonsemlegesség elérése is, amelyet óriási ösztönzőkkel – adókedvezmények, logisztikai központok kialakítás - támogatott a magyar kormány és az MNB – emeli ki a Portfólió.
Rakó Ágnes, a KPMG ESG partnere szerint üdvözölendő, hogy Magyarországon a kkv-szektort is a környezetvédelem felé terelte a kormány.
A KPMG jelentésében kiemelik, hogy a reálgazdaságnak sokkal több kihívással kell megküzdenie, de Magyarország ilyen szempontból is jó pontokat kapott a kutatásban.
Hazánkban a megtermelt villamosenergia 40 százaléka atomerőműből származik, ami stabil alapot jelent a karbonsemlegesség felé.
Az épületek tekintetében Magyarország az előkelő tizedik helyet szerezte meg, ami elsősorban a geotermikus fűtési megoldások térnyerésének, az energetikai tanúsítványoknak és lakásfelújítási programoknak köszönhető – emelik ki a kutatásban.
(Borítókép: MTI/Bodnár Boglárka)
Legfrissebb gazdasági előrejelzésében az EU végrehajtó szerve kijelentette, hogy az iráni konfliktus az egész kontinensen magasabb inflációt fog eredményezni.
Nem véletlen az sem, hogy mely miniszterek kísérték el a miniszterelnököt első külföldi útjára.
Románia a gazdasági összeomlás szélén táncol, ehhez jött az állami vasút megroppanása.
Mélyülnek a törésvonalak az Európai Unióban.
A tilalom magyarok tízezreinek megélhetését, és a gazdaság stabilitását sodorja veszélybe.
Magyarország érdeke a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítése – hangsúlyozta a jegybankelnök.
Magyarországon a liberális diktatúra nem azt jelenti, mint nyugaton, hanem minden nemzeti és közösségi szuverén elképzelés eltiprását: éljen az egyén, pusztuljon a nemzeti közösség!
Tudják, hogy a sikert nem lehet egyik napról a másikra felépíteni, ezért öt évet adnak a projektnek.
