Magyarország adórendszere még Németországét, Finnországét és az Egyesült Államokét is előzi egy új kutatás szerint.
Az adózási versenyképességi index (ITCI) célja annak mérése, hogy egy ország adórendszere milyen mértékben szolgálja a versenyképességet és az egyenlő bánásmód elvét – írja a Tax Foundation friss elemzése.
A jó adópolitikának alacsonyan kell tartania a marginális adókulcsokat, mert ma a vállalatok bármelyik országba könnyen áthelyezhetik tevékenységüket aszerint, hogy hol kell a legkevesebb adót megfizetni.
A magas adók elriaszthatják a befektetőket, emiatt pedig jelentősen lelassulhat egy adott gazdaság fejlődése, ráadásul
– fogalmaz a Tax Foundation.
A Tax Foundation az OECD-re hivatkozva azt állítja, hogy leginkább a magas vállalati adó tartja vissza a gazdasági növekedést, miközben a személyi jövedelemadók és a fogyasztást terhelő adók már kevésbé károsak a gazdasági fejlődésre nézve. A szakértők szerint az ingatlanokra kivethető adó árt a legkevésbé a növekedésnek és ez az adó okozza a legkevesebb torzítást a gazdasági szereplők gazdasági cselekedeteiben, mert
Hozzá kell tenni, hogy a rangsor semmiképp sem az életszínvonalat vagy a társadalom egészének jólétét méri.
Az intézet szerint a fenti elveket figyelembe vevő semleges és versenyképes adópolitika fenntartható és stabil gazdasági növekedéshez vezet, ami a kormányoknak jelentős adóbevételt biztosít. Ennek nyomán az elmúlt néhány évtizedben az OECD országok folyamatosan csökkentették a vállalati és személyi jövedelmek marginális adókulcsait. Ezt a folyamatot kiegyenlítve a legtöbb OECD-tagállam jelentős összegű bevételt szerez például a munkát, illetve a fogyasztást terhelő adókból, mutat rá a Tax Foundation.
Az elemzés több mint 40 adózást érintő mutatót vesz figyelembe, amelyek nem csak az adó mértékét, hanem azok struktúráját is értékelik. A jelentésben vizsgálják a vállalati adókat, a személyi jövedelemadókat, a fogyasztást terhelő adókat, az ingatlanadókat és a külföldön szerzett profitok megadóztatását is.
A 2010 óta tartó nagy magyar adócsökkentési hullámról itt közölt részletes elemzést a Makronóm.
Magyarország összesítésben 69 pontott szerzett a felmérésben és érte el a 13. helyet. Magyarország a részkategóriák tekintetében a hatodik helyen áll a vállalati adók szempontjából, a nemzetközi vállalatok adószabályainak tekintetében pedig a negyedik helyet szerezte meg.
A leggyengébb helyezést a hazai fogyasztást terhelő adókban érte el Magyarország, mivel a 27 százalékos áfakulcs a legmagasabb egész Európában.
A legalacsonyabb fogyasztást terhelő adó az USA-ban található, 7,4 százalékos értékkel, amelynél az európai átlag jóval magasabb.
A személyi jövedelemadó és az ingatlanadó esetében a 9. illetve 17. helyen állunk. Az intézet szerint
A magyar 15 százalékos személyi jövedelemadó a legalacsonyabb az OECD országok között, míg a legmagasabb jövedelmet terhelő adó Japánban van, 55,9 százalékkal.
Az OECD országok között Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó is, amely 9 százalék. Az OECD-tagállamok esetében a társasági adókulcs átlaga 22,9 százalék.
Az alábbi táblázatban az országok neve mellett a helyezésüket, a pontszámukat, majd az egyes adótípusok tekintetében elért helyezéseiket láthatjuk.
Érdemes hozzátenni, hogy a korábbi évekhez képest
2018-ban már 13. helyen állt hazánk, ahogyan korábban már beszámoltunk a Makronómon, azóta – 2019 kivételével – stabilan tartja a helyezését az adózási rangsorban.
Egy másik balti-állam – Lettország – végzett a második helyen, Új-Zéland pedig a harmadik helyen zárt. A visegrádi országok közül Csehország a hatodik, Szlovákia pedig a 11. helyen végzett, míg a régióból Lengyelország rendelkezik a legkevésbé versenyképes adórendszerrel.
(Borítókép: MTI/Krizsán Csaba)
A politikus gyermekbántalmazásokkal kapcsolatos kijelentései annak fényében is érdekesek, hogy mit mondott róla korábbi felesége, Varga Judit volt igazságügyi tárcavezető.
Idén tovább csúszik a lejtőn Európa legnagyobb gazdasága. A tavalyi recesszió 2024-ben is folytatódik, ami rossz hír Magyarország számára, a hazai ipar ugyanis nagyban a német kereslettől függ.
A magyar családok egy liter üzemanyagért 60-80 forinttal többet fizetnek, mint egy éve.
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
Az amerikai hadiipar is jól jár: minden eszközt ők gyárthatnak le.
Csaknem 600 millió eurót adnak az ukránoknak. Csak úgy.
„Februárban pedig ismét kifizettük a baloldal által elvett 13. havi nyugdíjat” – fogalmazott a miniszter.
„A csavaros észjárású Joe abszolút katasztrófa! ” – reagált közösségi oldalán a republikánusok elnökjelöltje.
