Magyarország adórendszere még Németországét, Finnországét és az Egyesült Államokét is előzi egy új kutatás szerint.
Az adózási versenyképességi index (ITCI) célja annak mérése, hogy egy ország adórendszere milyen mértékben szolgálja a versenyképességet és az egyenlő bánásmód elvét – írja a Tax Foundation friss elemzése.
A jó adópolitikának alacsonyan kell tartania a marginális adókulcsokat, mert ma a vállalatok bármelyik országba könnyen áthelyezhetik tevékenységüket aszerint, hogy hol kell a legkevesebb adót megfizetni.
A magas adók elriaszthatják a befektetőket, emiatt pedig jelentősen lelassulhat egy adott gazdaság fejlődése, ráadásul
– fogalmaz a Tax Foundation.
A Tax Foundation az OECD-re hivatkozva azt állítja, hogy leginkább a magas vállalati adó tartja vissza a gazdasági növekedést, miközben a személyi jövedelemadók és a fogyasztást terhelő adók már kevésbé károsak a gazdasági fejlődésre nézve. A szakértők szerint az ingatlanokra kivethető adó árt a legkevésbé a növekedésnek és ez az adó okozza a legkevesebb torzítást a gazdasági szereplők gazdasági cselekedeteiben, mert
Hozzá kell tenni, hogy a rangsor semmiképp sem az életszínvonalat vagy a társadalom egészének jólétét méri.
Az intézet szerint a fenti elveket figyelembe vevő semleges és versenyképes adópolitika fenntartható és stabil gazdasági növekedéshez vezet, ami a kormányoknak jelentős adóbevételt biztosít. Ennek nyomán az elmúlt néhány évtizedben az OECD országok folyamatosan csökkentették a vállalati és személyi jövedelmek marginális adókulcsait. Ezt a folyamatot kiegyenlítve a legtöbb OECD-tagállam jelentős összegű bevételt szerez például a munkát, illetve a fogyasztást terhelő adókból, mutat rá a Tax Foundation.
Az elemzés több mint 40 adózást érintő mutatót vesz figyelembe, amelyek nem csak az adó mértékét, hanem azok struktúráját is értékelik. A jelentésben vizsgálják a vállalati adókat, a személyi jövedelemadókat, a fogyasztást terhelő adókat, az ingatlanadókat és a külföldön szerzett profitok megadóztatását is.
A 2010 óta tartó nagy magyar adócsökkentési hullámról itt közölt részletes elemzést a Makronóm.
Magyarország összesítésben 69 pontott szerzett a felmérésben és érte el a 13. helyet. Magyarország a részkategóriák tekintetében a hatodik helyen áll a vállalati adók szempontjából, a nemzetközi vállalatok adószabályainak tekintetében pedig a negyedik helyet szerezte meg.
A leggyengébb helyezést a hazai fogyasztást terhelő adókban érte el Magyarország, mivel a 27 százalékos áfakulcs a legmagasabb egész Európában.
A legalacsonyabb fogyasztást terhelő adó az USA-ban található, 7,4 százalékos értékkel, amelynél az európai átlag jóval magasabb.
A személyi jövedelemadó és az ingatlanadó esetében a 9. illetve 17. helyen állunk. Az intézet szerint
A magyar 15 százalékos személyi jövedelemadó a legalacsonyabb az OECD országok között, míg a legmagasabb jövedelmet terhelő adó Japánban van, 55,9 százalékkal.
Az OECD országok között Magyarországon a legalacsonyabb a társasági adó is, amely 9 százalék. Az OECD-tagállamok esetében a társasági adókulcs átlaga 22,9 százalék.
Az alábbi táblázatban az országok neve mellett a helyezésüket, a pontszámukat, majd az egyes adótípusok tekintetében elért helyezéseiket láthatjuk.
Érdemes hozzátenni, hogy a korábbi évekhez képest
2018-ban már 13. helyen állt hazánk, ahogyan korábban már beszámoltunk a Makronómon, azóta – 2019 kivételével – stabilan tartja a helyezését az adózási rangsorban.
Egy másik balti-állam – Lettország – végzett a második helyen, Új-Zéland pedig a harmadik helyen zárt. A visegrádi országok közül Csehország a hatodik, Szlovákia pedig a 11. helyen végzett, míg a régióból Lengyelország rendelkezik a legkevésbé versenyképes adórendszerrel.
(Borítókép: MTI/Krizsán Csaba)
A Tisza Párt vagyonadója először az 5 milliárd feletti vagyonokat célozta, aztán már az 1 milliárd felettieket is. Ha így folytatódik, hamarosan azok is fizethetnek, akiknek semmijük sincs, csak hitelük. A történelem jól ismeri az ilyen gazdaságpolitikát. A történet vége mindig ugyanaz lett, a gazdagok elmentek, a középosztály pedig fizetett.
Tizenegyedik alkalommal tart Békemenet néven seregszemlét a kormányoldal október 23-án. Felidézzük a korábbi események jelentőségét és fő üzeneteit.
Mráz Ágoston Sámuel arra is felhívta a figyelmet, hogy pozitív gazdasági hatása van Magyarországra annak, ha sikerül békét, tűzszünetet vagy a konfliktust kompromisszummal lezáró tárgyalási eredményt elérni a tervezett tárgyaláson.
Egyes szakértők azt mondják, hogy a gazdaság jelenlegi teljesítménye nem indokolja a 14. havi nyugdíj bevezetését, de mások szerint a pluszjuttatás a fogyasztáson keresztül lendületet ad a gazdaságnak is. A kormány kiemelt fontosságú feladata a nyugdíjasok támogatása.
A gazdálkodási környezet kiszámíthatósága minden ágazatban javult.
Simor András szerint a magyar gazdaság három éve zsákutcában toporog, ám a részletes elemzés alapján állításai szelektív adatokra és leegyszerűsített következtetésekre épülnek.
Elkeserítő, hogy ilyen megtörténhetett 2025-ben.
Miért szólalt fel a digitális polgári körök rendezvényén? Mi a baj a mai társadalommal? Interjú a legendás műsorvezetővel.
