Kísértet járta be a Fehér Házat: hátborzongató érzés töltötte el Donald Trumpot (VIDEÓ)

Egy ismerős történetre hívták fel az amerikai elnök figyelmét.

Bár az unió szeptember közepén elfogadott egy chipgyártási stratégiát, ennek sikerességét egyelőre jól jelzi, hogy októberben a Reuters tudósítása szerint uniós bürokraták a közös értékekre hivatkozva próbálták a tajvani chipgyártókat becsalogatni. A holland kormány pedig úgy véli, illúzió lenne egy új, alternatív chipgyártási értéklánc létrehozása.
Miután a globális chiphiány az Európai Unióra nézve is jelentős negatív hatásokkal bírt, így az EU legújabb politikája szerint rohamtempóban be kell indítani az Európai Unió mikrochip-iparát és felzárkóztatni az olyan riválisokhoz, mint az Egyesült Államok és Kína – jelentette be Ursula von der Leyen az Európai Unió helyzetéről tartott beszédében szeptember közepén Strasbourgban.
– mondta az Európai Bizottság elnöke.
A mikrochipekre támaszkodó európai autógyártók az elmúlt évben többször is kénytelenek voltak szüneteltetni a gyártást, valamint a fogyasztói cikkek, például fejhallgatók, tévék, video konzolok gyártását is megzavarta a chipek hiánya.
– hangzott el Ursula von der Leyen beszédében.
Hasonló kezdeményezések indultak már a világ többi táján is, tavaly az Amerikai Egyesült Államok egy tízmilliárd dolláros Chips for America Act törvényjavaslatot kezdeményezett, valamint Kína és Japán már most is jelentős összegeket fektetnek a mikrochip-gyártó technológiába, tudva, hogy a világot ellátó mikrochip-ipar nagy része jelenleg a tajvani székhelyű óriáscéghez, a TSMC-hez kapcsolódik.
Eddig az EU még nem említett konkrét összegeket a beruházás mértékére vonatkozóan, csak azt lehet tudni, hogy 2030-ig el akarják érni a 20 százalékos részesedést a chipek globális piacán, bár kritikusok szerint emögött a terv mögött nincs hiteles iparpolitika. A tárgyalások viszont már elindultak a projekttel kapcsolatban, és azt lehet tudni, hogy az Intel nemzetközi mikrochip-gyártó vállalatnak fontos szerepe lesz az uniós gyártóüzem felállításában.
Thierry Breton, az EU iparpolitikájáért felelős biztosa így nyilatkozott egy blogbejegyzésében:
Ezzel ugyanis Európa visszanyerné a technológiai szuverenitását és nem függene a külföldi hatalmaktól és szolgáltatóktól a technológiával kapcsolatos ügyekben.
Az unió tehát felismerte, hogy önálló, határozott iparpolitikára lesz szüksége a chipgyártás esetében is, azonban eddig túl sok tényleges eredmény nem látszik. Olyannyira nem, hogy az unió jobb híján a demokráciára és a közös értékekre hivatkozva próbálja a tajvani chipgyártókat becsalogatni. Mint arról a Reuters beszámolt: az unió és Tajvan is demokrácia közös értékekkel, miközben a két gazdaság természetes partner a félvezetők (azaz mikrochipek) iparában is, mondta tajvani cégeknek egy uniós bürokrata, arra buzdítva a helyi cégeket, hogy jöjjenek az unióba befektetni.
Hollandia közben egy kormányzati állásfoglalással amellett érvelt október közepén, hogy az unió nem válhat le a globális chipgyártási értékláncokról, ez illúzió lenne. Ehelyett beruházások ösztönzésére és például az uniós cégek külföldi felvásárlásainak megakadályozására lehet szükség.
(Borítókép: ESA)