Bár az unió szeptember közepén elfogadott egy chipgyártási stratégiát, ennek sikerességét egyelőre jól jelzi, hogy októberben a Reuters tudósítása szerint uniós bürokraták a közös értékekre hivatkozva próbálták a tajvani chipgyártókat becsalogatni. A holland kormány pedig úgy véli, illúzió lenne egy új, alternatív chipgyártási értéklánc létrehozása.
Miután a globális chiphiány az Európai Unióra nézve is jelentős negatív hatásokkal bírt, így az EU legújabb politikája szerint rohamtempóban be kell indítani az Európai Unió mikrochip-iparát és felzárkóztatni az olyan riválisokhoz, mint az Egyesült Államok és Kína – jelentette be Ursula von der Leyen az Európai Unió helyzetéről tartott beszédében szeptember közepén Strasbourgban.
– mondta az Európai Bizottság elnöke.
A mikrochipekre támaszkodó európai autógyártók az elmúlt évben többször is kénytelenek voltak szüneteltetni a gyártást, valamint a fogyasztói cikkek, például fejhallgatók, tévék, video konzolok gyártását is megzavarta a chipek hiánya.
– hangzott el Ursula von der Leyen beszédében.
Hasonló kezdeményezések indultak már a világ többi táján is, tavaly az Amerikai Egyesült Államok egy tízmilliárd dolláros Chips for America Act törvényjavaslatot kezdeményezett, valamint Kína és Japán már most is jelentős összegeket fektetnek a mikrochip-gyártó technológiába, tudva, hogy a világot ellátó mikrochip-ipar nagy része jelenleg a tajvani székhelyű óriáscéghez, a TSMC-hez kapcsolódik.
Eddig az EU még nem említett konkrét összegeket a beruházás mértékére vonatkozóan, csak azt lehet tudni, hogy 2030-ig el akarják érni a 20 százalékos részesedést a chipek globális piacán, bár kritikusok szerint emögött a terv mögött nincs hiteles iparpolitika. A tárgyalások viszont már elindultak a projekttel kapcsolatban, és azt lehet tudni, hogy az Intel nemzetközi mikrochip-gyártó vállalatnak fontos szerepe lesz az uniós gyártóüzem felállításában.
Thierry Breton, az EU iparpolitikájáért felelős biztosa így nyilatkozott egy blogbejegyzésében:
Ezzel ugyanis Európa visszanyerné a technológiai szuverenitását és nem függene a külföldi hatalmaktól és szolgáltatóktól a technológiával kapcsolatos ügyekben.
Az unió tehát felismerte, hogy önálló, határozott iparpolitikára lesz szüksége a chipgyártás esetében is, azonban eddig túl sok tényleges eredmény nem látszik. Olyannyira nem, hogy az unió jobb híján a demokráciára és a közös értékekre hivatkozva próbálja a tajvani chipgyártókat becsalogatni. Mint arról a Reuters beszámolt: az unió és Tajvan is demokrácia közös értékekkel, miközben a két gazdaság természetes partner a félvezetők (azaz mikrochipek) iparában is, mondta tajvani cégeknek egy uniós bürokrata, arra buzdítva a helyi cégeket, hogy jöjjenek az unióba befektetni.
Hollandia közben egy kormányzati állásfoglalással amellett érvelt október közepén, hogy az unió nem válhat le a globális chipgyártási értékláncokról, ez illúzió lenne. Ehelyett beruházások ösztönzésére és például az uniós cégek külföldi felvásárlásainak megakadályozására lehet szükség.
(Borítókép: ESA)
„Abszurd” vagy „realista” Orbán Viktor kijelentése Ukrajna szuverenitásáról? A Faktum elemzése szerint a válasz nem a jogi definíciókban, hanem a gyakorlati államképesség négy szűkített területében keresendő.
Kitisztult a kép.
A korrupcióellenes ügynökségek beszántása óta áll a bál, az elnök képtelen megzabolázni ellenfeleit és riválisait.
A német kancellár és a francia elnök szerint Európát kívülről és belülről is soha nem látott fenyegetések érik.
Meloni kulcsfontosságú törvényjavaslatot készít elő.
Vétó, szuverenitás, energia és béke. Orbán Viktor Koppenhágában látványosan fektette két vállra a háborúpárti vezetőket.
A veszély nem múlt el, három kutyát még jelenleg is keresnek.
Ez vár az idős foglalkoztatottakra.
