Tudományos áttörés küszöbén állunk: szegedi kutatók oldhatják meg a nukleáris hulladékok problémáját

Milliárdokkal támogatja a kormány a nukleáris programot

A nukleáris hulladékok tárolása nem egyszerű és egyben veszélyes is. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem lézerfizikusa szerint „a problémára a megoldást az úgynevezett particionálás és transzmutáció jelenti.”

Az eljárás nem új keletű, a transzmutációról már évtizedek óta ismert, hogy könnyebbé teszi a radioaktív hulladékok kezelését. Ennek ellenére nem túl elterjedt az eljárás, mivel a folyamat beindításához szükséges neutronok előállítása költséges és – mivel radioaktív anyagokról beszélünk – a folyamat némileg kockázatos és nehezen nyomon követhető. A cél egy költséghatékonyabb, biztonságos eljárás kifejlesztése – írja az Origo.

Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora egy – a tudományos előrehaladásukat bemutató – rendezvényen a kutatást és az eredményeket „tudománytörténeti jelentőségűnek” nevezte, mivel a projekten Gérard Mourou világhirű tudóssal és Toshiki Tajimával dolgoznak együtt.

Németország megingathatatlanul hisz a megújulókban

– olvasható a Makronóm egy korábbi cikkében. Bár energiaválság van, Németország mégsem tartja elég biztonságosnak az atomenergiát ahhoz, hogy ezzel próbálják meg orvosolni a hiányt. Franciaország erről teljesen máshogy vélekedik, szerinte „az atom a megoldás az energiaválságra”, ezért 8 milliárd eurót szánnak a nukleáris energiaátmenetekre. A franciák kilenc másik uniós tagállammal – köztük Lengyelországgal, Magyarországgal és Finnországgal – együtt arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy vegye fel az EU zöldberuházásainak listájára az atomenergiát. Az Európai Bizottság még mindig nem döntött a kérdésről, de úgy tűnik, hajlik ez irányba – írja a Portfólió. 

Felteszik Magyarországot a tudományos térképre

Allen Weeks, a magyarországi, a csehországi és a romániai kutatóközpontok munkájának összehangolásáért felelős ELI Delivery Consortium vezérigazgatója kijelentette, hogy

A rendezvényen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt hangsúlyozta, hogy a magyar energetikai politika egyik célja az, hogy Magyarországon 2030-ra az elektromos energia előállítása 90 százalékban karbonmentesen történjen. A miniszter szerint „ezt a célt nukleáris energia nélkül nem lehet teljesíteni.” 

A miniszter kijelentette, hogy a projekt infrastrukturális hátterét biztosító ELI-ALPS szegedi lézeres kutatóközpont kialakítása hamarosan befejeződik és a kutatók használatba vehetik az új műszereket.

Fotó: Kelemen Zoltán Gergely