A Szegedi Tudományegyetem, a párizsi École Politechnique egyetem és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy vállalat munkatársai azon dolgoznak, hogy lézeres eljárással tegyék könnyebbé a nukleáris hulladékok kezelését.
A nukleáris hulladékok tárolása nem egyszerű és egyben veszélyes is. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem lézerfizikusa szerint „a problémára a megoldást az úgynevezett particionálás és transzmutáció jelenti.”
Az eljárás nem új keletű, a transzmutációról már évtizedek óta ismert, hogy könnyebbé teszi a radioaktív hulladékok kezelését. Ennek ellenére nem túl elterjedt az eljárás, mivel a folyamat beindításához szükséges neutronok előállítása költséges és – mivel radioaktív anyagokról beszélünk – a folyamat némileg kockázatos és nehezen nyomon követhető. A cél egy költséghatékonyabb, biztonságos eljárás kifejlesztése – írja az Origo.
Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora egy – a tudományos előrehaladásukat bemutató – rendezvényen a kutatást és az eredményeket „tudománytörténeti jelentőségűnek” nevezte, mivel a projekten Gérard Mourou világhirű tudóssal és Toshiki Tajimával dolgoznak együtt.
– olvasható a Makronóm egy korábbi cikkében. Bár energiaválság van, Németország mégsem tartja elég biztonságosnak az atomenergiát ahhoz, hogy ezzel próbálják meg orvosolni a hiányt. Franciaország erről teljesen máshogy vélekedik, szerinte „az atom a megoldás az energiaválságra”, ezért 8 milliárd eurót szánnak a nukleáris energiaátmenetekre. A franciák kilenc másik uniós tagállammal – köztük Lengyelországgal, Magyarországgal és Finnországgal – együtt arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy vegye fel az EU zöldberuházásainak listájára az atomenergiát. Az Európai Bizottság még mindig nem döntött a kérdésről, de úgy tűnik, hajlik ez irányba – írja a Portfólió.
Allen Weeks, a magyarországi, a csehországi és a romániai kutatóközpontok munkájának összehangolásáért felelős ELI Delivery Consortium vezérigazgatója kijelentette, hogy
A rendezvényen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt hangsúlyozta, hogy a magyar energetikai politika egyik célja az, hogy Magyarországon 2030-ra az elektromos energia előállítása 90 százalékban karbonmentesen történjen. A miniszter szerint „ezt a célt nukleáris energia nélkül nem lehet teljesíteni.”
A miniszter kijelentette, hogy a projekt infrastrukturális hátterét biztosító ELI-ALPS szegedi lézeres kutatóközpont kialakítása hamarosan befejeződik és a kutatók használatba vehetik az új műszereket.
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
A 2025-2027-es időszakra az S&P Global Ratings azzal számol, hogy a magyar gazdaság 2,8 százalékos reálnövekedést ér el éves átlagban – értékelte a Makronóm Intézet elemzője a péntek esti döntést.
A KSH friss adatai szerint a 30 év alattiak, valamint az 55 év felettiek körében emelkedett elsősorban az aktivitás az utóbbi időszakban – derül ki a Makronóm Intézet elemzőjének értékeléséből. A munkanélküliség továbbra is alacsony, főleg nemzetközi, uniós összehasonlításban.
Andrij Lunyin parádézott.
Nem járnak jó idők a Sparra: veszteséget termel, és a vezetés ezt azzal leplezné, hogy több fronton támadja a kormányt. A nemzetközi cég kulturálatlan magatartással vádolja a kabinetet a meghirdetett patrióta gazdaságpolitika miatt.
A 22 éves helybéli fiatal elismerte tettét.
A francia elnök szerint meg kell vizsgálni, hogy milyen megoldások adhatnak valódi védelmet a kontinensnek.
Az MCC főigazgatója szerint a vita megszűnése rossz hatással lesz a tudományra, a gondolkodásra és az intellektuális fejlődésre is.
