A Szegedi Tudományegyetem, a párizsi École Politechnique egyetem és a kaliforniai székhelyű Tri Alpha Energy vállalat munkatársai azon dolgoznak, hogy lézeres eljárással tegyék könnyebbé a nukleáris hulladékok kezelését.
A nukleáris hulladékok tárolása nem egyszerű és egyben veszélyes is. Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem lézerfizikusa szerint „a problémára a megoldást az úgynevezett particionálás és transzmutáció jelenti.”
Az eljárás nem új keletű, a transzmutációról már évtizedek óta ismert, hogy könnyebbé teszi a radioaktív hulladékok kezelését. Ennek ellenére nem túl elterjedt az eljárás, mivel a folyamat beindításához szükséges neutronok előállítása költséges és – mivel radioaktív anyagokról beszélünk – a folyamat némileg kockázatos és nehezen nyomon követhető. A cél egy költséghatékonyabb, biztonságos eljárás kifejlesztése – írja az Origo.
Rovó László, a Szegedi Tudományegyetem rektora egy – a tudományos előrehaladásukat bemutató – rendezvényen a kutatást és az eredményeket „tudománytörténeti jelentőségűnek” nevezte, mivel a projekten Gérard Mourou világhirű tudóssal és Toshiki Tajimával dolgoznak együtt.
– olvasható a Makronóm egy korábbi cikkében. Bár energiaválság van, Németország mégsem tartja elég biztonságosnak az atomenergiát ahhoz, hogy ezzel próbálják meg orvosolni a hiányt. Franciaország erről teljesen máshogy vélekedik, szerinte „az atom a megoldás az energiaválságra”, ezért 8 milliárd eurót szánnak a nukleáris energiaátmenetekre. A franciák kilenc másik uniós tagállammal – köztük Lengyelországgal, Magyarországgal és Finnországgal – együtt arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy vegye fel az EU zöldberuházásainak listájára az atomenergiát. Az Európai Bizottság még mindig nem döntött a kérdésről, de úgy tűnik, hajlik ez irányba – írja a Portfólió.
Allen Weeks, a magyarországi, a csehországi és a romániai kutatóközpontok munkájának összehangolásáért felelős ELI Delivery Consortium vezérigazgatója kijelentette, hogy
A rendezvényen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter azt hangsúlyozta, hogy a magyar energetikai politika egyik célja az, hogy Magyarországon 2030-ra az elektromos energia előállítása 90 százalékban karbonmentesen történjen. A miniszter szerint „ezt a célt nukleáris energia nélkül nem lehet teljesíteni.”
A miniszter kijelentette, hogy a projekt infrastrukturális hátterét biztosító ELI-ALPS szegedi lézeres kutatóközpont kialakítása hamarosan befejeződik és a kutatók használatba vehetik az új műszereket.
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely
Fiatal űrhajósunk üzeneteinek köszönhetően hosszú idő óta először éreztem magam igazán büszke magyarnak úgy, hogy ebben az érzésben nem volt jelen semmiféle politikai töltet. Krupincza Mariann írása.
Az EP-képviselő Brüsszelben adott interjút Kacsoh Dánielnek.
Egyre több párt dobja be végleg a törülközőt.
Hosszú távú stratégiai partnerségről van szó.
A felbocsátást követően izgalmas 14 nap következik, amely mind a világ, mind a magyar tudományos életben áttöréseket hozhat.
A Mandiner főszerkesztője bízik benne, hogy a nemzetek immunrendszere hamarosan világszerte elkezdi kivetni magából a külföldi befolyási kísérleteket.
A feleségét, három gyermekének az anyját lehallgató, megzsaroló, majd eláruló Magyar Péternek mindenről van véleménye.
Netanjahu a másik célpont.
