Közép- és Kelet-Európa gazdaságai lehagyják gazdagabb nyugati társaikat a járvány utáni fellendülésben, árulta el Bernd Spalt, az Erste Group vezérigazgatója a Financial Timesnak. Az osztrák bank vezérigazgatója úgy véli, hogy a régióbéli országok komoly hasznot húztak a válság előtti erős gazdasági alapokból és a jobb kormányzati döntéshozatalból is.
Optimizmusát fejezte ki Bernd Spalt, az Erste Group vezérigazgatója, már ami a közép- és kelet-európai gazdaságok válság utáni fellendülését illeti.
A jogász a Financial Timesnak adott interjújában kiemelte, örömmel látja, hogy szinte visszatért a teljes foglalkoztatottság a régióban, ahogyan a fogyasztás is, miközben hangsúlyozta, hogy a fizetésképtelenség rekord mélyponton van, a hitelkereslet pedig növekszik. Szerinte ezek a tényezők nem figyelhetők meg máshol Európában.
Ráadásul Spalt úgy véli, hogy
mivel a válság által komolyan sújtott ágazatokat – mint például a turizmust – a kormányok nagyon komolyan megtámogatták.
Makronóm vélemény
Ebben a tekintetben érdemes hozzátenni, hogy a magyarországi „neves” (azaz liberális) közgazdászok rendszeresen amellett érveltek, hogy a gazdaság nem kap elegendő támogatást a kormányzattól, amiről még általánosságoktól hemzsegő önlistázó kiáltványt is megfogalmaztak.
Az Erste-vezér szerint ezen kívül a régió gazdasági fókusza a feldolgozóipar és a gyártás felé tolódott el, ami nagyon kedvező, ráadásul épp az ipar volt az, ami többnyire nem állt le, hanem a válság idején is tovább működött. Szemben a nyugati gazdaságokkal, amelyek mára többnyire a szolgáltatószektortól függenek, ahol viszont nagy lezárásokra volt szükség. Mindez szintén előnyhöz juttatja térségünket a fejlettebb nyugati gazdaságokkal szemben.
Végül Spalt szerint óriási az emberek és a vállalatok vágya arra, hogy visszatérjenek a normalitáshoz. Ebben régiónk többet ad a gazdasági szereplőknek, mert itt kevésbé voltak szigorú lezárások, így a gazdasági életet a válság nem érintette olyan fájdalmasan, mint Nyugaton.
Elmondta azt is, hogy ebben a válságban a 2008-as helyzettel szemben a bankok nem a problémát, hanem a megoldást jelentették.
Hozzátette ugyanakkor, hogy az infláció, bár sokan korábban átmeneti jelenségnek tartották, akár tartós is lehet, ezért fontos a kamatemelés.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Világfelfogások, sőt a háború és a béke pártja között kell majd döntenünk. Látjuk a körülöttünk zajló eseményeket, halljuk a nyugati vezetők, köztük a NATO-főtitkár riasztó mondatait, amelyek apáink, nagyapáink háborús emlékeit idézik. Ebben a helyzetben a polgári oldalnak, a nemzeti kormánynak óriási a felelőssége.
A tiszás adócsomag és a 2010 előtti globalista törekvések.
A miniszterelnök beszélt a nemzetközi helyzet változásáról, az orosz-ukrán háborúról, a kampányról és a Szőlő utcai ügyről is.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
Idén jóval kevesebbe kerül az ünnepi menü elkészítése, mint tavaly. A kormány meghosszabbította az árrésstopot, és újabb tizennégy élelmiszer-kategóriára terjesztette ki.
Ezúttal Bayer Zsolt volt Kacsoh Dániel vendége a Reakció legújabb adásában.
Az országok élesen megosztottak abban a kérdésben, hogy Oroszország befagyasztott vagyonát felhasználják-e Kijev megerősítésére.
A brüsszeli bürokraták ígérete szerint addig nem ér véget az Európai Tanács csütörtöki ülése, amíg meg nem oldódik Ukrajna finanszírozása.
