Bár sokan még az önvezető autóktól is idegenkednek, máris itt az első önvezető hajó. A japán Nippon Alapítvány közhasznú szervezet támogatja az első önvezető teherhajó technológiai fejlesztését. A Bloomberg szerint ez az első lépés azon az úton, amellyel Japán el szeretné érni, hogy 2040-re a teljes flottájának 50 százalékát legénység nélküli hajók tegyék ki.
Japán kényszerhelyzetben van a munkaerőhiány miatt
Az alapítvány támogatásával Japán legnagyobb hajózási társasága, a Nippon Yusen KK vállalat hajója 2022 februárjában teszi majd meg első útját a Tokiói-öbölben. A 236 mérföldes (380 kilométer) táv lesz az első, amelyet önvezető konténerhajó teljesít a nyíltvízi tengeri forgalomban. A Nippon Yusen leányvállalatának vezérigazgatója, Satoru Kuwahara elmondta a Bloombergnek, hogy
Szerinte hatalmas szükség van az önvezető hajókra, hiszen az országban rendkívül nagy a munkaerőhiány, a társadalom pedig jelentős mértékben öregszik. Mint mondta, a japán hajók legénységének 40 százaléka 55 éves vagy annál is idősebb.
Az önvezető technológia a tengeri hajózásban csökkenti a költségeket, és növeli a biztonságot
A Nippon Alapítványnál úgy vélik, hogy
Emellett ezzel az innovációval sok tengeri balesetet megelőzhetnek majd, és így csökkenhetnek a biztosítási díjak is. A hajózási ágazat biztonságával kapcsolatos tanulmányok ugyanis azt mutatják, hogy a tengeri balesetek körülbelül 70 százalékát emberi hiba okozza.
Sikeres tesztelés kell, hogy a társadalom elfogadja az új technológiát
Jelenleg folyik az adatgyűjtés a szárazföldi támogatóközpontban, az időjárástól kezdve a radaradatpontokig minden lényeges tényezővel kapcsolatban. Ezek alapján fogják a hajót felkészíteni és beprogramozni a próbaút előtt. Megnyugtatásként Kuwahara azt is elmondta, hogy zavar esetén a hajó kormányzása távolról is megoldott lesz, így szükség esetén az adatközpontban átveszik a jármű irányítását.
Kuwahara hozzátette, hogy
Addig viszont a technikai háttér fejlesztése mellett szükség van a hajózás körüli törvényi környezet és az ipari szabványok módosítására, hogy azok illeszkedjenek az önvezető hajók paramétereihez. Egyelőre azonban még a 2022-es próbaüzemre készülnek a szakemberek, és folyamatosan szimulációkat futtatnak egy Tokiótól keletre található technológiai központban.
(Borítókép: Sea and Job)
Afrika is igyekszik bekapcsolódni a mesterségesintelligencia-versenybe a hiányos infrastruktúra és finanszírozás ellenére. A kutatók azonban leszögezik, hogy semmiképpen sem úgy, ahogyan azt a Nyugat szeretné.
A cég számos potenciális alkalmazási területet lát a technológiában.
Az Egyesült Államokban legutóbb egy tinédzser halálát kérték számon a mesterséges intelligencián! Az AI veszélyei egyre fenyegetőbbek.
Aztán jött a kijózanító felismerés.
Milyen hatással van a képernyő-központú kultúra az agyunkra, és mit tehetünk azért, hogy a gyerekek ne veszítsék el a fantáziájukat? Susan Greenfield idegtudóssal beszélgettünk!
Bár elvileg a mesterséges intelligencia mögött álló nagy nyelvi modellek pártatlanok, egy kutatásból kiderült, hogy vannak kétségek efelől.
Mi lesz a következményük a Magyar Péter-féle hangfelvételeknek? Elhozza-e Donald Trump a békét? Talpra áll-e az európai és a magyar gazdaság? Dévényi István és Gajdics Ottó vitája.
A trágár „túszejtő” Magyar Péternek nagyon tetszik a szitu – kérdés, hogy a „túszok” meddig bírják még a strapát. Kacsoh Dániel írása.
