Négy óriásgazdaság szövetkezett, hogy kivégezze a kínai chipgyártást

Életbevágó kérdéssé válhat a chipek ellátási láncának működése

A Quad, azaz a négyoldalú biztonsági párbeszéd egy informális stratégiai fórum az Egyesült Államok, Japán, Ausztrália és India részvételével. A tagok nagyjából rendszeresen tartanak csúcstalálkozókat, katonai gyakorlatokat és folyamatos közöttük az információcsere, ezért ázsiai NATO néven is emlegetik az összefogást. 

A szeptember 24-re tervezett washingtoni Quad-csúcstalálkozót megelőzően a négy állam vezetői bejelentették, hogy a félvezetők hozzáférhetősége érdekében is együttműködnek. Közben a Nikkei Asia című lapban közzétettek egy jelentést, mely szerint ezek a nemzetek megerősíthetik

Chipek nélkül búcsút mondhatunk a digitalizációnak és a technikai fejlődésnek

Laikusként talán nem is gondolnánk, hogy mennyire fontos szerepe van a mai világunk működésében a félvezetőknek. Pedig ezek az anyagok alkotják termékek milliárdjainak „szívét”, az okostelefonoktól kezdve, az adatközpontokon, számítógépeken, okos eszközökön, járműveken, háztartási készülékeken vagy életmentő gyógyászati eszközökön át, egészen a bankautomatákig. 

A félvezető chipek szilíciumból készülnek, mert ez az anyag rendkívül jól vezeti az áramot. Emellett szintén félvezető anyagokból épül fel minden aktív alkatrész, integrált áramkör, mikrochip, tranzisztor és elektronikus érzékelő. Ezek pedig olyan, ma már nélkülözhetetlen kulcsfontosságú funkciókat tesznek lehetővé, mint például a műveletek vezérlése, az adatfeldolgozás és tárolás, az érzékelés és a vezeték nélküli kapcsolatok. 

Ezek a chipek tehát nélkülözhetetlen részét képezik minden mai feltörekvő technológiának, legyen szó akár a mesterséges intelligenciáról, a kvantumszámításról, a blokklánc-alkalmazásokról, az 5G technológiáról, a dolgok internetjéről (IoT), a drónokról, a robotokról vagy különböző viselhető technikai eszközökről. A félvezető chipek ráadásul olcsó alkatrésznek számítanak, így a modern technológia és számítástechnika alapkövei. 

Tavaly a víruson kívül a chiphiány is sújtotta a gazdaságokat

2020-ban azonban, a koronavírus járvány hatására a világ legtöbb országán végigsöpört a félvezető chipek hiánya, ami számos kapcsolódó iparágban kapacitáscsökkenéshez és a termelés leállításához vezetett. Akkora volt az alapanyag hiány, hogy több chipgyártó Japánban, Dél-Koreában, Kínában és az Egyesült Államokban kénytelen volt komplett kulcsfontosságú chipgyártó létesítményeket bezárni. 

A Bloomberg jelentése szerint, amely a Susquenhanna Financial Group kutatásán alapult,

A hiány világszerte számtalan iparágat érintett érzékenyen. A chiphiány globálisan a járműgyártókat sújtotta a leginkább, aminek hatását a magyarországi autógyárakban is érezni lehetett. De a járműipar mellett a fogyasztási cikkek és az okostelefonok gyártói is komoly nyomás alá kerültek a létfontosságú alkatrész hiánya miatt. Sok más mellett veszélybe került a Samsungnál a televízió- és egyéb elektronikai termékek gyártása, az Apple, az LG, valamint más kínai elektronikai és okostelefon-gyártó cégek, és a Maruti Suzuki is a hiány miatt emelete meg nemrégiben autói árát, a megnövekedett gyártási költségekre hivatkozva. 

A Quad Kína megkerülésével igyekszik megoldani a chipgyártást

A chipválság hatására a Quad nemzetek úgy döntöttek, hogy a félvezetők biztonságos ellátási láncának megteremtésére összpontosítanak. Ez azt jelenti, hogy terveik szerint az Indo-csendes-óceáni térségben a gyártóóriással, Kínával szemben terjesztik ki mozgásterüket. A Firstpost híradása szerint a négy ország közös nyilatkozatot adott ki, amely hangsúlyozza azokat a kihívásokat, amelyekkel jelenleg szembe kell nézni a technológia tiltott átadása és lopása tekintetében. 

Ezért a Quad országai úgy vélik, hogy a technológiát olyan módon kell megtervezni és fejleszteni, hogy azt az országok a demokratikus értékek alapján megoszthassák és alakíthassák. A dokumentum szerint ez a négy ország közösen kezdeményezi, hogy

A Quad tagjai tervezik egy beszerzési lánc kiépítését is, hogy ellensúlyozzák Kína domináns szerepét a félvezetők piacán, ezzel csökkentve a különböző iparágak kiszolgáltatottságát. 

Kína önellátásra készül a chipek területén, és rekordszintre emelte a termelését

Eközben Kína arra törekszik, hogy 2025-re a teljes chipfogyasztása 70 százalékát hazai gyártású chipekből fedezze, és már most komoly lépéseket tesz ennek érdekében. Az ázsiai óriásra azonban komoly feladat vár, hiszen tavaly bár 143,4 milliárd dollár értékben használtak fel chipeket, ami kilenc százalékos növekedést jelentett, de ennek csupán 15,9 százaléka volt Kínában gyártott chip. 

A létfontosságú alkatrészek forgalma tovább nő az országban. A Firstpost egy jelentésre hivatkozva azt írja, hogy 2021 első hét hónapjában Kína 203,6 milliárd darab chipet tudott előállítani, ami közel 50 százalékos növekedés az előző év azonos időszakához képest. A Tom’s Hardvare cikke szerint ráadásul júliusra Kína rekordot döntött és elérte a napi több mint egymilliárd előállított chip álomszerű szintjét, ami már 37 százaléka az országban felhasznált összes chip mennyiségének. 

Ezek a sikerek, és Kína törekvése, hogy biztonságos alapokra helyezze a chipiparát, mostanra más vezető hatalmak figyelmét is felkeltették. Már csak azért is, mert a világjárvány egyértelműen bebizonyította, hogy a koncentrált ellátási láncok, a digitális korban kockázatot jelentenek világszerte az egész technológiai iparágra nézve. 

Az együttműködő országok mindegyike uralni próbálja az ellátási lánc bizonyos szakaszát

Egy, a Szingapúri Nemzeti Egyetem által közzétett tanulmány szerint

Az ágazatban vitathatatlanul az USA messze a világelső jelenleg. A Semiconductor Industry Association (SIA) kimutatta, hogy az amerikai chipipar a globális eladások mintegy 47 százalékát tudhatja magáénak. Az Egyesült Államok ebben a szektorban azonban erősen a kutatás és fejlesztés területére koncentrál. 

Eközben Japán a chipek gyártásához szükséges alapanyagok és vegyi anyagok területén alakított ki erőfölényt. A SIA azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a japán félvezetőtervezési ipar az 1980-as években mutatott lenyűgöző növekedés után jelentősen visszaesett. A magas költségek miatt a tesztelés és csomagolás ma már nem kifizetődő Japánban, így ezeket a tevékenységeket kiszervezték Dél-Koreába és Tajvanra. 

India előnye a SIA szerint, a képzett humán tőke, hiszen a félvezetőtervezéshez nagyszámú képzett mérnökre van szükség, és India erős ezen a téren. Az indiai tervezőközpontok rendelkeznek a teljes tervezési ciklus lebonyolításához szükséges szakértelemmel. Ausztrália pedig, bár nem jelentős szereplője a chipszektornak, az iparág számára nélkülözhetetlen ásványi anyagok jelentős forrása. 

A Quad országainak motivációja tehát nem egyértelműen önzetlen, miközben a Firstpost cikke éppen azt tartaná a helyzet igazi megoldásának, ha létrejönne egy határokon átívelő ellátási infrastruktúra, amely biztosítaná, hogy ne egyetlen ország vagy régió legyen a globális chipellátási rendszer gerince.